Európa Projekt

2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.

A 2022-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz, az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája az orosz–ukrán háború, az energiaválság, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2022-es őszi kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára, Svájcra, Moldovára, Albániára, Koszovóra, Észak-Macedóniára, Montenegróra, Szerbiára, Törökországra és Bosznia-Hercegovinára terjedt ki, így összesen 38 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel.

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

Közvélemény-kutatások

Fegyverszállítás Ukrajnába – Az európaiak álláspontja közel sem egységes

#Alapítvány

Erősen megosztja az európai közvéleményt Ukrajna felfegyverzése

#Alapítvány

Németország energiapolitikája még a németek szerint is felelős Európa energiaválságáért

#Alapítvány

A családi értékek fontossága továbbra is kétségbevonhatatlan Európában

#Alapítvány

Brüsszelnek haladéktalanul cselekednie kell a béke elősegítése és a szankciós infláció megfékezése érdekében

#Alapítvány

Az európai polgárok továbbra is aggasztónak tarják az illegális migrációt

#Alapítvány

Archívum

Az európaiak négyötöde felelősnek tartja Brüsszelt az energiaválságért

#Alapítvány

Növekedett azoknak az európaiaknak az aránya, akik szerint az EU-ban tapasztalható energiaválság részben az Európai Bizottság elhibázott energiapolitikájának következménye. Míg 2022-ben a választ megjelölő felnőtt lakosság 75 százaléka tartotta felelősnek Brüsszelt, decemberre ez az arány 79 százalékra emelkedett – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásából.

Az európaiak negyede fűtési nehézségekkel küzd

#Alapítvány

Drasztikusan megemelkedett az energiaszegény háztartások aránya az Európai Unióban. A Századvég új kutatásának eredményei rámutatnak, hogy átlagosan minden negyedik háztartás fűtési nehézséggel és közüzemi díjelmaradással küzd az EU-ban. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően Magyarország érintettsége az előbbi problémában a második, az utóbbiban a harmadik legkisebb.

Növekszik az atomenergia társadalmi támogatottsága Európában

#Alapítvány

Az energiaválság hatására jelentős mértékben csökkent a nukleáris technológiát elutasítók aránya az EU-ban. Míg 2021 őszén az európai polgárok 26 százaléka ellenezte az atomenergia felhasználását, 2022 őszére ez az arány 15 százalékra mérséklődött – derül ki a Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményeiből.

Európai közvélemény: A szankciók jobban fájnak az EU-nak, mint Oroszországnak

#Alapítvány

A Századvég Európa Projekt-kutatásának eredményei alapján, valamennyi uniós tagállamban többen gondolják úgy, hogy a szankciók elsősorban az EU gazdaságának ártottak, mint akik szerint Oroszországnak. A büntetőintézkedések következményeképpen romlanak a kilátások: az európaiak csaknem háromnegyede valószínűnek tartja, hogy országa jövőre recesszióba süllyed, negyede szerint pedig már most is válságban van.

Az európaiak békét akarnak, nem szankciókat

#Alapítvány

Az Európai Unió hozzáállása az orosz–ukrán háborúhoz a közösség külpolitikájának kiemelt prioritású területe. A harcok intenzitása folyamatosan fokozódik és – a háborús feleken túl – Európa szankciós terhei is egyre emelkednek. Ennek ellenére Brüsszel törekvéseiben nem jelenik meg hangsúlyosan az érintettek tárgyalóasztalhoz ültetésének szándéka. A Századvég kutatásának eredményei alapján azonban az európaiak azt várnák el a vezetőiktől, hogy a mielőbbi békekötésen és a háború gyors lezárásán dolgozzanak.