Felhasználási oldalról a növekedést vélhetően ismét a fogyasztás és a beruházás húzta elsősorban, de nem kizárt, hogy a nettó export hozzájárulása is pozitív lehetett.
2019-ben az ipar teljesítménye 5,4 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. Ezen belül a bányászat termelése 20,1, a feldolgozóiparé 5,5, az energiaiparé pedig 1,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A feldolgozóipar egyes alágai közül a legnagyobb növekedés a villamos berendezés gyártása ágazatban történt, de 13,0 százalékkal nőtt az egyéb feldolgozóipar ágazat teljesítménye is, míg a jelentős súlyú járműgyártás kibocsátása 9,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az építőipar vélhetően 2019-ben is jelentősen hozzá tudott járulni a gazdaság növekedéséhez. Az ágazat teljesítménye 21,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, melyen belül a két építményfőcsoport teljesítménye hasonlóan alakult: az épületek építése 20,2, az egyéb építményeké pedig 23,9 százalékkal növekedett 2018-hoz képest. Az első három negyedév gyenge adata után a negyedik negyedévben jelentősen nőtt a lakásépítések száma, így a felépület lakások száma 19,5 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban. A legnagyobb növekedés, 50,7 százalék a magas keresletnek köszönhetően a fővárosban következett be, ezt követte a községek 21,3 százalékos bővülése.
A havonta magyar és angol nyelven egyaránt megjelenő makrogazdasági kiadvány egyfajta konjunktúra-gyorsjelentés, amely a legfrissebb adatok tükrében vizsgálja a reálgazdasági, a költségvetési és a monetáris folyamatokat, mellyel segíti a Magyarországon működő vállalatok megalapozott döntéseinek meghozatalát.
A teljes jelentés itt érhető el.
