A negyedik negyedévben termelési oldalról a mezőgazdaság hozzáadott értéke 1,0, az iparé 3,2, az építőiparé 11,3, míg a szolgáltatásoké 4,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ezzel rendre 0,0, 0,7, 0,6, illetve 2,6 százalékpontot adva a gazdasági növekedéshez.
Felhasználási oldalról továbbra is nagy szerep jutott a fogyasztás 5,4százalékos bővülésének, melyet a bérek dinamikus növekedése okozott. A bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 7,0 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az export mindössze 3,3 (ezen belül a termékkivitel 1,3, míg a szolgáltatásexport 10,6) százalékkal bővült éves alapon, míg az import 5,9százalékkal (a termékeké 5,1, a szolgáltatásoké 10,2 százalékkal) növekedett. Ezzel a fogyasztás növekedési hozzájárulása 2,5, a bruttó állóeszköz-felhalmozásé 1,9, míg a nettó exporté –1,9 százalékpont volt.
A koronavírus gazdasági hatásai miatt jelentősen rontottunk makrogazdasági prognózisunkon. Március 16-án készített előrejelzésünk szerint a magyar gazdaság teljesítménye idén 0,3százalékkal elmaradhat a tavalyitól. A visszaesés mértékét két tényező határozza meg: a krízis időtartama, illetve az, hogy ezalatt mekkora lesz a vállalkozások túlélési rátája. Így a koronavírus miatti leállás elhúzódása esetén a visszaesés ennél nagyobb lehet.
A havonta magyar és angol nyelven egyaránt megjelenő makrogazdasági kiadvány egyfajta konjunktúra-gyorsjelentés, amely a legfrissebb adatok tükrében vizsgálja a reálgazdasági, a költségvetési és a monetáris folyamatokat, mellyel segíti a Magyarországon működő vállalatok megalapozott döntéseinek meghozatalát.
A teljes jelentés itt érhető el.
