A második negyedévben kisebb-nagyobb mértékben minden ágazat megérezte a vírus hatásait és így hozzáadott értéke éves alapon visszaesett. A korlátozások feloldásával lassan és fokozatosan megkezdődött a gazdaság újraindulása, amely azonban nem ígérkezik
gyors folyamatnak. Az ipar teljesítménye júniusban az előző hónapokban mértnél kisebb mértékben, 7,8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. Az építőipar teljesítményét a kereslet zuhanása a jelek szerint tartósan érinti – a termelés 15,7 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakában mérttől. A kiskereskedelmi forgalom ugyanakkor júniusban már elérte egy évvel korábbi szintjét, sőt, minimális mértékű, 0,8 százalékos bővülést produkált.
A magyar gazdaság teljesítményének visszaesését érdemes nemzetközi összehasonlításban is megvizsgálni. Az Európai Unió egyes
tagországainak visszaesése meglehetősen vegyesen alakult. A legkisebb visszaesést a litván gazdaság produkálta (–3,7 százalék), míg a
legnagyobbat a spanyol (–22,1 százalék). Az eurózóna, illetve az Európai Unió átlagos visszaesése meghaladta a magyart (15,0, illetve
14,1 százalék), azonban a visegrádi országok közül a magyar gazdaság zuhanása volt a legjelentősebb: a cseh gazdaság teljesítménye 10,7, a szlováké 12,1, a lengyelé pedig 7,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az infláció júliusban 3,8 százalékra, míg a maginfláció 4,5 százalékra emelkedett, azaz a gazdasági visszaesés ellenére van inflációs nyomás a gazdaságban.
A teljes jelentés itt érhető el.
