Mi történt a háztartások vagyoni helyzetével a vírusválság alatt?

A 2020. IV. negyedév adatait éves összehasonlításban elemezve megállapítható, hogy a háztartások pénzügyi eszközei 9,0 százalékkal 66 080,4 milliárd forintra emelkedtek. Eközben a kötelezettségek 11,6 százalékkal 11 536,4 milliárd forintra növekedtek. A kettő eredményeképpen a háztartások nettó pénzügyi vagyona 8,4 százalékkal 54 544 milliárd forintra nőtt. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a bruttó hazai termék (GDP) éves összevetésben 5,1 százalékot esett az elmúlt esztendőben.

Az eszköz oldalon a készpénz és a bankbetétek állománya 2 547,8 milliárd forinttal, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya 1 058,1 milliárd forinttal emelkedett. A lakosság tehát preferálta a készpénzt és bankbetéteket az állampapírokkal szemben ebben az időszakban. A 2020. év végén a háztartások állampapírállománya 9 392,8 milliárd forintot tett ki, amely portfólió futamideje hosszabbodik, mivel a rövid lejáratú állampapírok állománya 766,9 milliárd forinttal csökkent, a hosszú lejáratúaké pedig 1 855,4 milliárd forinttal emelkedett a vizsgált időszakban. Ez az eltolódás a hosszabb futamidejű állampapírok irányába javarészt a Magyar Állampapír Plusz és az inflációkövető állampapírok kedvező hozamainak köszönhető.

A lakossági megtakarítások megoszlásáról készült statisztikát elemezve és azt a kérdést vizsgálva, hogy vajon miképpen alakultak elsősorban a készpénz, állampapírok, banki betétek és a részvények az alábbi megállapítások tehetők. Magyarországon továbbra is emelkedő trendű és magas szintű a háztartásoknál lévő készpénzállomány. Az 5 865,7 milliárd forintos állomány azt jelenti, hogy az átlagos egy főre jutó készpénzben tartott állomány hozzávetőlegesen 587 000 forintot tesz ki. Fontos lenne ebből az állományból egy rész becsatornázása az állampapírpiacra, a banki betétek közé vagy akár a részvénypiacra. A Kormány deklarált és az Államadósságkezelő Központ által kiadott finanszírozási tervekben is lefektetett célja, hogy a lakossági állampapírok érjék el a 11 000 milliárd forintot.

A gazdaságpolitikai döntéshozók annak kockázatossága miatt nem terelhetik a lakossági megtakarításokat a részvénypiac felé, hiszen habár a részvények hozama Magyarországon is hosszú távon jóval magasabb átlagosan, mint a kockázatmentes befektetésé, azaz az állampapírvásárlásé. Ez praktikusan azt jelenti, hogy vélhetően hosszú távon a részvényekkel elért hozam magasabb lesz a Magyar Állampapír Plusz által kínált fix 4,94 százalékos éves átlagos hozamnál. A kérdés persze az, hogy vajon milyen időtávon alakulhat ki ez.

Véleményem szerint a háztartások körében az állampapír és részvény közötti választásnál négy tényező szerepe kiemelendő:

• hagyományosan alacsonyabb régiós összevetésben is a magyar lakosság részvénytartási aránya a megtakarításai között;
• a kockázatkerülés melletti érvek erősödtek a lakosság számára a Covid-19 vírusjárvány alatt;
• a pénzügyi tudatosság egyik pillére a hosszútávra tervezés, ugyanakkor a fix hozam vagy a bizonytalan, de akár magas hozam elérését érdemes célul tűzni, jelen esetben az elmúlt öt évben jóformán évi 20 százalékos átlagos hozam volt a hazai részvénypiacon – ezt azonban soha nem lehet előre látni;
• a likviditási szempontokat többre értékelte a lakosság, azaz az állampapír befektetéseit kisebb hozammal ugyan, de elérheti a futamidő alatt bármikor. A részvénybefektetéseknél előfordult az év során, hogy a nem realizált veszteség elérte az év elejéhez képest a 35–40 százalékos veszteséget. Ha eladja likviditásszűke esetén a részvényeit, akkor ezt realizálni kénytelen. Krízis szituációban (Covid-19-járvány a gazdaságra gyakorolt negatív hatásai miatt) előtérbe kerül a jelenbeni pénzek preferálása a jövőbeni bizonytalan összegekkel szemben.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy jelentősen nőtt a forintban tartott bankbetétek állománya.

Ebből leginkább arra lehet következtetni, hogy a lakosság egy jelentős része a hiteltörlesztési moratórium révén a rendelkezésére álló többletlikviditást a számláján hagyta.

A hozamgörbét elemezve egy fontos összefüggést kell kiemelni: a bankbetétek habár nagyobb kockázatúak, mint az állam által kibocsátott papírok, mégis alacsonyabb hozamot/kamatot kínálnak, ennek ellenére azonban a lakosság számára vonzóbbak az állampapíroknál.

Arra a kérdésre, hogy a lakosság a többletlikviditást miért nem költötte el nagyobb mértékben, az adható válaszul, hogy a háztartások óvatossága, a pénzügyi tudatosság magasabb szintje, a háztartások pénzügyi költségvetéstervezésének magasabb szintje és a lakosság nagyobb, több hónapra elegendő tartalékképzése került előtérbe. További ok, hogy kevesebb lehetősége volt költeni (szolgáltatások igénybevételének korlátozása) vagy inkább kivárt és a jövőre halasztotta kiadásait (pl. turizmus).