A vártnál kedvezőbb adatokból – bár az ágazatok szerinti adatokat az első becsléskor még nem közli a KSH – az látszik, hogy míg a gazdaságban több ágazat nagyon súlyos problémákkal küzd, más ágazatok teljesítménye már visszatért a vírus megjelenése előtti szintjére vagy akár meg is haladta azt.
A havi adatokból ugyanakkor több ágazat éves kibocsátására már rendelkezésre álló információ:
- Az ipari termelés volumene 2020-ban 6,1 százalékkal csökkent. Ezen belül a bányászat teljesítménye 25,6, a feldolgozóiparé pedig 6,0 százalékkal esett vissza, míg az energiaiparé 1,4 százalékkal emelkedett. A feldolgozóiparon belül jelentősen visszaesett a textilipar (-17,0 százalék), a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás (-15,9 százalék), a fémipar (-14,7 százalék) és a járműgyártás (-11,2 százalék) teljesítménye, míg nagymértékű bővülést ért el a villamos berendezés gyártása ágazat (13,1 százalék).
- Az építőipar termelése 9,1 százalékkal esett vissza. Ezen belül az épületek építése esetében 5,7 százalék, míg az egyéb építményeknél 13,1 százalék volt a csökkenés.
- A kiskereskedelmi üzletek forgalma stagnált. Ezen belül az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem 3,0 százalékkal emelkedett, a nem élelmiszer kereskedelem 0,4 százalékkal, az üzemanyag kereskedelem pedig 10,0 százalékkal visszaesett.
Reálgazdaság
A koronavírus-járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet a legtöbb nemzetgazdasági ág termelésére kedvezőtlen hatást gyakorolt. 2020 negyedik negyedévében a turizmuson belül a kereskedelmi szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 81,7 százalékkal mérséklődött, köszönhetően a koronavírus-járvány következtében jelentősen visszaeső szálláshelykiadásnak.
A kiskereskedelmi forgalom a naptárhatástól megtisztított adatok alapján 2,2 százalékkal, az építőiparé pedig 4,2 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakának értékétől, míg az ipar termelési volumene 3,1 százalékkal bővült a negyedik negyedévben. Az ipari termelés volumene régiós összehasonlításban mindössze Pest megyében (1,5 százalék), illetve az Észak-Alföldön (6,5 százalék) mutatott növekedést. Visszaesés volt látható azonban az ipari termelés volumenében többek között a Közép-Dunántúlon (–10,0 százalék), illetve Budapesten (–10,7 százalék) is. A negyedik negyedévben a Nyugat-Dunántúlon volt a legnagyobb mérséklődés (–11,0 százalék) az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A foglalkoztatottak szezonálisan kiigazított száma 2020 decemberében a megelőző hónaphoz képest közel 14 ezer fővel 4 millió 472 ezer főre emelkedett.
Éves szinten ez ugyanakkor még mindig közel 39 ezer fős csökkenést jelent, azonban kedvező, hogy úgy tűnik, a tavaly novemberi korlátozások nem eredményezték a foglalkoztatás csökkenését. 2020 egészét nézve a foglalkoztatottak száma 4 millió 460 ezer főn alakult, amely 52 ezer fővel marad el a 2019-es adattól.
Külső egyensúly
Novemberben a termékek exportja 12 százalékkal, míg importja 7,7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest az euróban számított érték alapján. Így a külkereskedelmi egyenleg 836 millió euró volt, ami az előző évinél 507 millió euróval több.
2020 decemberében az export euróban számított értéke 12 százalékkal, míg az import euróban számított értéke 9,2 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. A külkereskedelmi egyenleg így 310 millió eurót tett ki, ami az egy évvel korábbinál 211 millió euróval több.
Költségvetési helyzet
2021 januárjában az államháztartás központi alrendszere 198,8 milliárd forintos többlettel zárt, amelyet a központi költségvetés 180,5, illetve az elkülönített állami pénzalapok 22,4 milliárd forintos szufficitje, valamint a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak 4,1 milliárd forintos deficitje adott. A költségvetési többlet kialakulása nem szokatlan, mivel a hiány éven belüli alakulása eltérő.
Államadósság
Február 12-én két hitelminősítő a Fitch és a Standard & Poor's is nyilatkozott a magyar államadósságról. A februári döntés keretében egyik intézet sem változtatott a hosszú futamú szuverén magyar forint- és devizaadósság befektetési ajánlású, „BBB” szintű besorolásán, és nem módosított annak stabil kilátásán sem.
Vagyis a nemzetközi hitelminősítők a koronavírus okozta gazdasági helyzet ellenére is stabilnak és fenntarthatónak látják a magyar államadósság finanszírozását.
A teljes jelentés itt érhető el -> 
