A baloldal semmit nem tanult: válságot önkormányzati szinten sem lehet adóemeléssel és megszorításokkal kezelni

A 2019. októberi önkormányzati választások eredményeképpen több korábban kormánypárti vezetésű település került baloldali irányítás alá. A megyei jogú városok szintjén 7 esetben váltotta ellenzéki polgármester a korábbi kormánypárti városvezetőt, két esetben a polgármester kormánypárti maradt, de a képviselő testület ellenzéki többségűvé vált. A budapesti kerületekben 10 korábban kormánypárti polgármestert váltott ellenzéki, illetve a főpolgármesteri pozíciót is a baloldal jelöltje foglalta el. Elemzésünkben az ellenzéki vezetésű, vagy közgyűlési többségű városok elmúlt másfél évének helyi adók, közterület-használati díjak és önkormányzati szférát érintő megszorítások terén folytatott gyakorlatát mutatjuk be, amit azért tartunk fontosnak, mert egyértelműen rávilágít arra, hogy mi várható a baloldaltól gazdaságpolitika és válságkezelés területén.

Az önkormányzatok kiegyensúlyozott gazdasági helyzetéhez nagymértékben járult hozzá a Kormány által 2011 és 2014 között végrehajtott, összesen 1369 milliárd forintba kerülő adósságkonszolidáció. Ebből az összegből több mint 2100 önkormányzat adósságát vállalta át a központi kormányzat.

A 2019. évi választásokat követően azok az önkormányzatok léptek a gyakorlatban adóemelés, új adók bevezetése és díjemelések terén, amelyek képesek voltak a döntést gyorsan meghozni és azokat már a 2020-as adóévvel kezdődően bevezetni. Ennek oka, hogy az önkormányzatok helyi közterhek emelésére vonatkozó lehetőségei tekintetében 2020 év végén a Kormány új helyzetet teremtett. Élve a koronavírus-válság elleni védekezés miatt elfogadott rendkívüli jogrend biztosította felhatalmazással,

Hasonlóképpen tiltotta meg azt is, hogy az önkormányzatok és a tulajdonukban lévő szervezetek 2021-ben megemeljék a szolgáltatásaikért, végzett tevékenységükért felszámított díjakat, illetve új díjakat vezessenek be (603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet). A Kormány a 609/2020. (XII 18.) Korm. rendeletben azt is megtiltotta az önkormányzatoknak, hogy a vészhelyzet ideje alatt, illetve az azt követő 90 napban megemelje a tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérleti díját.

Mindezeket a rendeleteket a Kormány a lakosság és vállalkozások terheinek csökkentése, a válságból való kilábalás elősegítése érdekében hozta meg. Az intézkedéseknek a szükségességét azzal indokolta, hogy

Legtöbb esetben a megszorításokról a baloldali polgármesterek, kihasználva a rendkívüli jogrend teremtette jogi lehetőséget egy személyben hoztak döntést. Mindezt egy korábban nem látott egészségügyi és gazdasági világválság időszakában, amikor mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások körében jelentős a működési lehetőségekkel és egzisztenciális viszonyokkal kapcsolatos bizonytalanság.

A válságot kiváltó ok jellegéből adódik, hogy annak lefutásának előrejelzése rendkívül nehéz és kiszámíthatatlan. Ebben a helyzetben a legtöbb, amit a gazdasági irányítás tehet, hogy szabályozási felhatalmazását és költségvetési mozgásterét a vállalkozások és lakosság terheinek csökkentése, sőt, a lehetőségekhez képest azok támogatása érdekében használja fel.

Ennek jegyében 2020 áprilisában, a gazdaságvédelmi intézkedések részeként a gépjárműadó központi költségvetésbe történő átcsoportosításáról született döntés, amely összeggel az önkormányzatok közvetlenül is hozzájárultak a védekezéshez. Ezt követően a társadalmi, gazdasági válság elhúzódásával párhuzamosan kormányzati és kamarai illetékesek több alkalommal is kérték az önkormányzatokat - elsősorban a leginkább érintett fővárosit és a kerületeket - hogy lehetőségeikhez képest járuljanak hozzá a legnehezebb helyzetben lévő ágazatokban (turizmus, vendéglátás) működő vállalkozások terheinek csökkentéséhez. Ezt a segítséget elsősorban adókedvezmények és díjkedvezmények, például a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterület-használati díjak csökkentésén, elengedésén keresztül tudnák megadni.

Annak ellenére, hogy a válság kiszámíthatatlanságából adódó időbeli elhúzódásának következményeképpen a vállalkozások és a lakosság terhei, valamint ezzel párhuzamosan a védekezés költségei folyamatosan nőttek, a baloldali vezetésű önkormányzatok részéről a felelősségi körükkel arányos szolidaritásvállalás nem jelent meg.

Salgótarjánban például az idegenforgalmi adóemelést, új típusú telekadót és a parkolási díjat 33 százalékkal megemelő önkormányzati megszorításokat a szocialista polgármester sajátos módon „gazdaságélénkítő” csomagnak nevezte el. Olyan,, a turizmus, vendéglátás ágazat válsága által komolyan érintett városrészen, mint Budavár, Budapest I. kerülete a vendéglátóhelyek teraszai után fizetendő közterület-használati díjat háromszorosára emelték, de díjat emeltek Vácott is. A Budapestre érkező turisták elmaradásának különösképpen kitett VII. kerület, Erzsébetváros önkormányzata a kijárási tilalom idejére is kiszámlázta a terasszal rendelkező vendéglátóhelyek korábbi közterület-használati díjának 30 százalékát, amit az érintetteknek a legtöbb esetben nulla bevételük terhére kell kifizetniük.

Az adó- és közterület-használati díjemeléseken túl, amelyek egy részének gyakorlatba ültetését a kormányzati rendeletek megakadályozták, több baloldali vezetésű önkormányzat megszorító intézkedéseket léptetett életbe.

Ilyen intézkedésekre többek között Vácott, Ózdon, Nagykanizsán, Siófokon, Tatabányán, Dunaújvárosban, Hódmezővásárhelyen, a Fővárosi Önkormányzat szintjén, valamint a VII., VIII., XI. és XVIII. kerületben került sor. Az önkormányzati megszorító intézkedések egy másik formája az intézménybezárás. Óvodákat zártak be többek között Pécsett és Siófokon, illetve a „nem barátinak” minősített civil és egyházi szervezetek támogatását is csökkentették, vagy megvonták. Miskolcon a baloldali többségű közgyűlés 2020 augusztusában olyan értelmű rendeletet fogadott el, amely alapján az önkormányzati tulajdonú lakások bérleti díját a piaci bérleti díjakhoz igazították volna. A helyi kormánypárti ellenzék véleménye szerint az emelés aránytalanul nagy terhet helyezett volna a bérlők vállára éppen a válság időszakában. A városvezetés bérleti díj emelési elképzeléseit a kormány bérleti díjak emelését a vészhelyzet feloldását követő kilencven napig megtiltó rendelete hiúsította meg.

A baloldali vezetésű önkormányzatok polgármestereinek kezdeményezései közül is

Az elképzelés megvalósításának az ésszerűségen túl – minden fővárosi székhelyű, vagy ott telephellyel rendelkező vállalkozás HIPA terhelése 25 százalékkal emelkedne válság idején – törvényi akadálya is van. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény értelmében az iparűzési adó maximális éves mértéke az adóalap 2 százaléka, amit a főváros jelenleg is maximálisan kihasznál. Ez azt jelenti, hogy a főpolgármester javaslatát csak a törvény módosítása esetén lehetett volna gyakorlatba ültetni, amihez mind a kormányzati szándék, mind pedig az ilyenkor a latba sokat nyomó kereskedelmi és iparkamarai támogatás hiányzott.

Napjainkra a közgazdászok és a gazdaságpolitika alakítására jelentős befolyással rendelkező nemzetközi intézmények körében is konszenzus mutatkozik abban a kérdésben, hogy válság idején fő szabályként, a válság hatásainak kitett cégek és lakosság esetében nem a közterhek emelésére, hanem éppen azok csökkentésére, lazítására van szükség. Tulajdonképpen ezt a megközelítést erősíti az IMF által április elején megfogalmazott javaslat is, amely egy nagyon célzott, szimbolikus mértékű és ideiglenes „szolidaritási adó” bevezetését javasolja az országoknak, amely kizárólag a legmagasabb magánjövedelmeket és azokat a vállalatokat sújtaná, amelyek a válság kifejezett haszonélvezői. Logikailag ide sorolható a magyar kormány által tavaly áprilisban bevezetett egyik első válságkezelési intézkedés is, amely átmeneti jelleggel, a bankszektor számára 55, a multinacionális kereskedelmi láncok számára 36 milliárd forint plusz adófizetési kötelezettséget írt elő,

Az idei év elején hivatalba lépő Biden-adminisztráció tervei között ugyan szerepel a társasági adó emelésének a terve, azonban ennek megítéléséhez hozzátartozik, hogy Donald Trump elnöksége idején történelmi adócsomagot fogadtak el, amelynek során a társasági adót 35-ről 21 százalékra csökkentették és ezzel párhuzamosan egykulcsossá is tették. Ebben a megközelítésben a 28 százalékos szintre való emelés tulajdonképpen a korábbi nagyon jelentős csökkentés ideológiailag is motivált korrekciójának tekinthető.

Ezzel szemben a magyarországi baloldali önkormányzatok többsége éppen ebben a rendkívül nehéz, a lakosságot és a gazdasági szereplőket egyaránt rendkívül súlyosan érintő időszakban akarnak mindenkit válogatás nélkül érintő közterheket emelni és megszorító intézkedéseket bevezetni. Közgazdaságilag igazolt, hogy a munkavégzést és vállalkozásokat terhelő adók emelése csökkenti a versenyképességet és visszafogja a növekedést. Válság idején az egyébként is nehéz helyzetben lévő vállalkozásokat, cégeket a legkisebb irányú őket terhelő adóemelés is sokkal rosszabbul érinti, mint válságmentes, nem is beszélve konjunktúra időszakról.

Ez az a vállalkozói réteg, ahol a tulajdonosok gyakran kénytelenek saját zsebükbe nyúlni annak érdekében, hogy ne kelljen felfüggeszteni, rosszabb esetben abbahagyni a tevékenységüket, elbocsájtani az alkalmazottakat. A kormányzat éppen ezeknek a cégeken segít, amikor a pandémiás válság negatív hatásainak mérséklése érdekében megfelezte a helyi iparűzési adót, hitel visszafizetési moratóriumot hirdetett, csökkentette a munkaadókat terhelő járulékot, ideiglenes átalányadó (KATA, KIVA) mentességet rendelt el, munkabér támogatást fizet, vagy a bérleti díjak emelését tiltja meg.

A teljes elemzés innen tölthető el ->