Három mutató, amellyel Magyarország a COVID-19 elleni harc élvonalába tartozik

Április első felében világszinten is Magyarországon bővült a legnagyobb mértékben a vakcina legalább egy dózisát megkapók aránya. Bár az Európai Unióban, így Magyarországon is hetekkel később tudott elindulni az oltás (pl. Nagy-Britanniához vagy Izraelhez képest), a rendkívüli tavaszi eredménnyel, és különösen az áprilisi ütemmel hazánk globális összehasonlításban is nagy lépést tett előre.

Ugyanezen időszakban az Egyesült Államokban a lakosság 7,85 százaléka, Németországban 6,29 százaléka, Ausztriában 4,56 százaléka, Európában átlagosan pedig mindössze 3,64 százaléka.

A legtöbb oltást április 6-án adták be, egy nap alatt 104 438 fővel, a teljes magyar népesség több mint 1 százalékával bővült a legalább részlegesen beoltottak száma.

A világ országainak többségében - a geopolitikai elköteleződésekkel, illetve szélsőséges ellentétekkel összefüggésben - valójában nagyon szűk keretek között mozog a vakcinabeszerzés lehetősége, és csak jellemzően a katonai-gazdasági szövetséges országok gyártóira korlátozódnak a vizsgált, engedélyezett és alkalmazott vakcinák. Korábbi elemzésünk rávilágított, hogy

A magyar gyakorlattal szemben kizárólag amerikai-európai vakcinák érhetőek el az EU központi brüsszeli beszerzései nyomán, illetve az USA ázsiai katonai szövetségeseinél, és kizárólag orosz vakcina például a volt szovjet utódállamok jelentős részében. Az érintett államok ezen a gyakorlaton annak ellenére sem hajlandóak változtatni, hogy hónapok óta oltóanyaghiánnyal küzdenek, az oltási program pedig rendkívül lassan halad.

Magyarországon a legutóbbi adatok szerint a felnőtt lakosság 38,2 százaléka megkapta (a teljes népesség 32 százaléka) a COVID-19 elleni vakcina első adagját, szemben az EU átlagosan 20,4 százalékos átoltottságával. A sokáig listavezető Málta 36,3 százalékkal jelenleg a második helyen áll az Európai Unió hivatalos szerve, az European Centre for Disease Prevention and Control adatai szerint. (A felnőttek átoltottságának követése azért indokolt, mert az oltás gyerekeknél jelenleg még nem alkalmazható, így a teljes népességre vonatkozóan elméletben sem érhető el a 100 százalékos átoltottság.)

Arányaiban még nagyobb a különbség a teljes vakcináció vizsgálata során az uniós átlaghoz képest.

igaz, ebben a mutatóban ez a második helyre volt elég Málta mögött (18,5 százalék).

A magyar átoltottság már nem csupán uniós szinten jelentős siker, hiszen már globális összehasonlításban is a listavezetők közé tartozunk, Magyarország jelenleg a 10. helyen áll.

Egy labdarúgó bajnokságon történő eredményes szerepléshez vezető út nem a torna első mérkőzését jelző sípszóval kezdődik. Szükséges hozzá az utánpótlásnevelés sokéves, fáradtságos munkája, a játékos- és az edzői állomány megfelelő kiválasztása, az erőnlét, a taktika, a jól megtervezett felkészülési időszak, és az utolsó pillanatig fenntartott mentális erősítés.

Ahhoz, hogy a COVID elleni harcban minél eredményesebben szerepeljen Magyarország, hasonlóan összetett folyamat vezet. Ha győzni akarunk, azonosítani kell az erősségeinket és eddigi eredményeinket, valamint a további munkát igénylő területeket, és rá kell világítani ezek összefüggéseire. A mérföldkövek fontosak, ám az ezek eléréséhez vezető út az, ami különösen fontos.

A kiemelkedő oltási eredmény önmagában is összetett folyamat eredménye. Közvetlenül szükséges volt hozzá az, hogy rendelkezésre álljon az elegendő számú oltóanyag, az egészségügyben dolgozók tudásuk legjavát adják, és hogy a lakosság is megértse a részvétel különös fontosságát. Amennyiben egy is hiányzik ebből a három tényezőből, Magyarország most nem lehetne büszke eredményeire. Márpedig egyik sem volt magától értetődő a kritikus tényezőkből, hanem meg kellett teremteni azt.

1. Az oltóanyagok számának biztosításához elsősorban a hazai döntéshozók hosszú távú tervezésére, előrelátásra és egyes politikai konfliktusok felvállalására volt szükség.

Mindez hazai nézőpontból elsősorban egészségügyi és életvédelmi kérdés, ám a jelenlegi nemzetközi politikai viszonyok között ez nézeteltérésekkel járt, amit egy másfajta összetételű vagy kisebb támogatottsággal bíró kormány nem feltétlenül vállalt volna fel (lásd a szlovák példát), vagy jelentős késéssel lépett volna állampolgárai védelmében (lásd az osztrák, német, olasz, stb. Szputnyik-tárgyalásokat).

2. Az egészségügyi rendszer úgy bizonyított az elmúlt hetekben, hogy egyszerre tetőzött a járvány, és járt csúcson a vakcináció. Ehhez egyéni áldozatvállalások tízezreire, elhivatottságra, és pontos szervezőmunkára volt szükség.

Éppen ezért döntött az ő történelmi jelentőségű béremelésükről tavaly a kormány.

3. A lakosság együttműködését is köszönet illeti. Az oltásra eddig 4,2 millió felnőtt regisztrált, és a KSH felmérése szerint van még tartaléka az oltási programnak, sokan tervezik még a közeljövőben a regisztrációt.

Pedig kísértés volt bőven: kisebb mértékben az oltásellenes mozgalmak, jelentősebb mértékben az ellenzéki pártok kommunikációjának formájában. Az ellenzéki szavazók azonban jóval józanabbul viselkedtek az őket képviselni hivatott politikusoknál, és a tényekből kiindulva, felelősségteljesen hozták meg döntésüket. Az Egyesült Államokban például a védekezés mentén jelentősen megosztott volt az ország lakossága, és a történelmi tapasztalatok alapján Magyarország esetében sem csodálkoztunk volna hasonló folyamatokon, ám a COVID-19 elleni küzdelem jegyében a hétköznapi emberek többsége összefogott. A korábbi labdarúgó-párhuzamunk nem is olyan távoli: hasonlóra rendszerint csak a sport képes.

A teljes elemzés innen tölthető le ->