A Századvég Gazdaságkutató 2021. áprilisi felmérése szerint úgy a lakosság, mint a vállalatok konjunktúraérzete kismértékben javult az előző hónaphoz képest. Felmérésünk eredményei szerint a –100 és +100 közötti skálán értelmezett index értéke a lakosság esetében –10,1, a vállalkozások esetében pedig –12,1 ponton alakult. A konjunktúraérzet tehát mindkét csoport esetében javult, és míg a vállalkozások esetében visszakorrigált a korlátozások szigorítása előtti, februári szintre, addig a háztartásoknál még alatta marad. A korlátozások kismértékű enyhítése tehát már valamennyire megmutatkozik a konjunktúraérzeten, de annak számottevő javulása csak további lazítások, illetve a gazdaság teljes újraindítása után várható.
Konjuntúrakutatás: Áprilisban javult a konjunktúraérzet
A lakossági konjunktúraindex négy alindexe vegyesen alakult áprilisban: két alindex esetében csökkenés, míg kettőnél emelkedés volt tapasztalható, ám egyik esetben sem volt az eltérés kiemelkedő. Az infláció megítélése az előző havi –27,5 pontról –30,2 pontra esett – a mérés 2019. augusztusi indulása óta nem volt ennyire kedvezőtlen a pénzromlás ütemének megítélése. Az anyagi helyzettel kapcsolatos várakozás az előző hónaphoz képest minimális mértékben, –8,8 pontról –9,3 pontra romlott. Javult ezzel szemben a foglalkoztatás és a gazdasági környezet megítélése: az előbbi –6,0 pontról –2,5 pontra, míg az utóbbi –17,4 pontról –15,3 pontra.
Itt tehát már látszódnak a fokozatos nyitás okozta eredmények, de ahhoz, hogy a konjunktúraérzet érdemben javuljon, a korlátozások további lazítására, illetve feloldására lesz szükség.
A lakossági felmérés esetében áprilisban az előző havihoz képest a legnagyobb javulás a foglalkoztatás következő 12 havi alakulására vonatkozó kérdés esetében következett be.
9,3 százalékról 5,8 százalékra mérséklődött azok aránya, akik szerint jelentősen, 17,5 százalékról pedig 12,6 százalékra azoké, akik szerint kismértékben csökken majd a foglalkoztatottak száma. A márciusi 20,1 százalék után 20,8 százalék mondta, hogy várakozásai szerint nem változik a foglalkoztatottak száma Magyarországon. Ezzel szemben 35,0 százalékról 39,3 százalékra nőtt a kismértékű, míg 10,4 százalékról 13,7 százalékra emelkedett a jelentős javulást várók aránya. Ez azzal magyarázható, hogy
az oltás előrehaladtával a lakosság egyre közelebbinek érzi a korlátozások várható lazítása miatt a munkahelyek stabilizálódását.
Ugyanakkor az elmúlt hónap szigorúbb korlátozásai nyomán romlott az elmúlt egy év gazdasági teljesítményének megítélése. Bár a romlás itt volt a legnagyobb, itt sem tekinthető jelentősnek. Míg márciusban 34,1, illetve 32,5 százalék tapasztalt jelentős vagy kismértékű romlást az ország gazdasági teljesítményében a megelőző 12 hónapban, addig áprilisra ez a két arány 36,4, illetve 33,3 százalékra emelkedett. A márciusi 12,7 százalékról 11,5 százalékra csökkent a változatlan gazdasági helyzetet érzékelők aránya, míg az előző havi 12,2, valamint 5,2 százalék után már csak 9,5, illetve 4,6 százalék érzett kismértékű vagy jelentős javulást.
A vállalati felmérés eredményei szerint mind a négy alindex értéke javult áprilisban, bár a javulás mértéke eltérő volt.
A legjelentősebb javulást az iparági környezet megítélése érte el, értéke 12,9-ről 19,2-re változott.
Így továbbra is ezen alindex megítélése a legkedvezőbb. A második legnagyobb javulás a gazdasági környezet alindex esetében történt, –25,7 pontról –20,4 pontra, bár továbbra is ennek megítélése a legnegatívabb. A termelési környezet és az üzleti környezet megítélése hasonló mértékben javult áprilisban: az előbbi –15,5 pontról –13,5 pontra, míg az utóbbi –17,4 pontról –15,0 pontra.
A vállalati felmérés esetében márciushoz képest a legnagyobb javulás a következő 12 hónap gazdasági folyamatainak megítélésében zajlott le.
Az előző havi 18,5 százalék után már csak 12,5 százalék vár jelentős, míg 23,6 százalék után 18,9 százalék számít kismértékű romlásra. Kismértékben, 19,6 százalékról 21,9 százalékra nőtt a változatlanságot várók aránya, míg jelentősen, 25,9 százalékról 35,1 százalékra a kismértékű javulásra számítóké. Jelentős javulást az előző havi 5,8 százalék után a válaszadók 7,3 százaléka prognosztizál.
A legnagyobb, bár nem jelentős mértékű romlás a beruházási szándékokban jelenik meg – ezt az elhúzódó korlátozások és ennek nyomán az érintett vállalatoknál fellépő forráshiány magyarázza. A márciusi 41,8 százalék után áprilisban 42,3 százalék nyilatkozta, hogy biztosan nem, 16,4 százalék után 19,5 százalék, hogy valószínűleg nem, 9,1 százalék után pedig 7,9 százalék, hogy inkább nem hajt végre beruházást. Azaz a valamelyik nem választ adók aránya 67,3 százalékról 69,6 százalékra emelkedett. Az igen válaszok esetében az inkább igen válaszok aránya 8,1 százalékról 10,0 százalékra nőtt, a valószínűleg igen válaszoké 14,9 százalékról 11,3 százalékra, a biztosan igen választ adóké pedig 8,2 százalékról 7,6 százalékra csökkent. Ezek alapján tehát a valamelyik igen választ adók aránya 31,2 százalékról 28,9 százalékra mérséklődött.
A beruházási hajlandóság növekedéséhez a vállalatok jövedelmi helyzetének, valamint a gazdasági helyzet megítélésének további javulására van szükség, amelyre korlátozások feloldását követően lehet számítani.
A konjunktúraindexről
A Századvég Gazdaságkutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.