A háztartások fogyasztási kiadásainak volumene 2021-ben 3,7, 2022-ben pedig 5,3 százalékkal bővülhet. 2021-ben a mutató értékét még rontják a tavaszi időszakban érvényes korlátozások, azonban a járványhelyzet javulása és a gazdaság újraindulása, valamint ennek kapcsán a korábban átmenetileg romló jövedelmi helyzet ismételt javulása serkentik a fogyasztást.
A beruházások bővülését idén 7,2, jövőre pedig 8,3 százalékosra becsüljük. Ebben a 2020-as gyengébb bázisidőszaki adat mellett jelentős szerepet játszanak az állami (részben uniós, részben saját forrásokból biztosított) beruházások. Fontos azonban arra törekedni, hogy a várható forrásbőség ne eredményezze az árak további érdemi emelkedését.
A 2020. tavaszi leállások, illetve az ellátási láncok megszakadása miatt a külkereskedelem volumene 2020-ban csökkent. Az alacsony bázis nyomán az export idén 11,9, míg az import 9,7 százalékkal nőhet, míg jövőre a bővülés rendre 6,3, illetve 5,7 százalék lehet. Az export volumenének növekedésében nagy szerepe van a beruházások magas volumene által generált termelőkapacitás-bővülésnek is.
Az export importnál gyorsabb növekedése a külkereskedelmi mérleg egyenlegének javulását eredményezi.
Fontos kérdés ugyanakkor, hogy a nemzetközi turizmus milyen ütemben tud újraépülni, hiszen a koronavírus megjelenése előtt ez az ágazat jelentős exportbevételeket generált, a külföldiek magyarországi utazásai során sokkal többet költöttek, mint a magyarok külföldi utazásaik során.
A munkanélküliség a koronavírus nyomán kismértékben növekedett, ám
a gazdaság újraindulásával, a korlátozások enyhítésével a munkahelyek jelentős része is újra tudott nyitni, így a foglalkoztatás ismét bővülni tud.
Ennek eredményeként a munkanélküliségi ráta 2022-ben ismét 4 százalék alatt alakulhat. Ugyanakkor több ágazatban (például ipar, építőipar, oktatás, egészségügy) ismét munkaerőhiány van, illetve lesz is szakképzett munkaerőből. Ennek, illetve az állami bérrendezések eredményeként a béremelkedés 2022-ben ismét kétszámjegyű lehet, ehhez azonban az államnak a még szükséges bérrendezéseket el kell végeznie az érintett területeken.
Az infláció idén a jegybanki célsáv teteje körül alakulhat, míg jövőre az áremelkedés üteme mérséklődhet, ugyanakkor így is a cél feletti, 3,5 százalék lehet. Az idei magasabb inflációt részben bázishatások okozzák, azonban hozzájárul az élelmiszerek áremelkedése, a forint korábbi gyengülése, illetve a koronavírus okozta helyzet is. A gazdasági teljesítmény gyors bővülése, illetve az expanzív fiskális politika szintén felfelé hajtják az inflációt, míg az MNB monetáris politikájának szigorodása fékezheti azt.
A költségvetési hiány idén a GDP 7,9 százalékát teheti ki, amely jövőre 6,1 százalékig csökkenhet, így a GDP-arányos államadósság a 2020. végi 80,4 százalékos szintről 2021 végére 80,1 százalékra, 2022 végére pedig 79,6 százalékra mérséklődhet. Azaz a növekvő gazdaság és emelkedő bevételek ellenére a magas hiány miatt a GDP-arányos államadósság csak lassú ütemben zsugorodik majd.
Táblázat: A Századvég Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése
|
2020 |
2021 |
2022 |
| Bruttó hazai termék (volumenindex) |
–5,0 |
5,8 |
4,7 |
| A háztartások fogyasztási kiadása (volumenindex) |
–2,5 |
3,7 |
5,3 |
| Bruttó állóeszköz-felhalmozás (volumenindex) |
–7,3 |
7,2 |
8,3 |
| Kivitel volumenindexe (nemzeti számlák alapján) |
–6,8 |
11,9 |
6,3 |
| Behozatal volumenindexe (nemzeti számlák alapján) |
–4,4 |
9,7 |
5,7 |
| A külkereskedelmi áruforgalom egyenlege (milliárd euró) |
5,8 |
7,9 |
9,2 |
| Fogyasztóiár-index (%) |
3,3 |
3,9 |
3,5 |
| A jegybanki alapkamat az időszak végén (%) |
0,6 |
1,2 |
1,5 |
| Munkanélküliségi ráta (%) |
4,2 |
4 |
3,6 |
| A bruttó átlagkereset alakulása (%) |
9,7 |
9,4 |
10,3 |
| A folyó fizetési mérleg egyenlege a GDP százalékában |
–0,1 |
0,6 |
0,8 |
| Külső finanszírozási képesség a GDP százalékában |
1,9 |
2,5 |
2,9 |
| Az államháztartás ESA-egyenlege a GDP százalékában |
–8,1 |
–7,9 |
–6,1 |
| GDP-arányos államadósság |
80,4 |
80,1 |
79,6 |
| GDP-alapon számított külső kereslet (volumenindex)* |
–6,2 |
4,2 |
4,4 |
