A kutatás alapján kijelenthető, hogy a magyarok az Európai Unió keretein belül képzelik el az ország jövőjét. A megkérdezettek több mint háromnegyede (81 százaléka) a maradásra voksolna egy EU-tagságról szóló népszavazáson, és pusztán 14 százalék támogatná hazánk kilépését az európai közösségből.
A magyarok Európa-pártiak, de megreformálnák a brüsszeli bürokráciát
Az európai és a hazai közbeszédben is rendszeresen visszatérő téma az Európai Unió működésének reformja. Az elmúlt másfél évben leginkább a koronavírus-járvány kezelése, illetve ezen belül az elhibázott uniós vakcinabeszerzés kapcsán merültek fel kritikák Brüsszel tevékenységével kapcsolatban. Megfigyelhető továbbá, hogy a brüsszeli elit egyre több közéleti kérdésben formál igényt arra, hogy a nemzetállamok belügyeibe beavatkozzon. A Századvég megvizsgálta, hogy a magyarok mit gondolnak az Európai Unió működéséről, illetve a tagállami szuverenitás megőrzéséről.
Indokolt az Európai Unió működésének reformja
1. adatsor | |
---|---|
Maradjon Magyarország az EU-ban | 81 |
Lépjen ki Magyarország az EU-ból | 14 |
Nem tudja/nem válaszol | 5 |
A brüsszeli bürokrácia munkájának megítélése ezzel szemben eltérő képet mutat. A felmérés rávilágít arra, hogy
a magyarok 76 százaléka indokoltnak tartja az Európai Unió működésének reformját, hogy a szervezet hatékonyabban, gyorsabban, átláthatóbban végezze a tevékenységét, elősegítve ezzel az uniós tagállamok sikeresebb együttműködését.
Azoknak az aránya, akik szükségtelennek ítélik a brüsszeli bürokrácia megreformálását, 20 százalékra tehető.
1. adatsor | |
---|---|
Szükség lenne a brüsszeli bürokrácia és az Európai Unió működésének reformjára | 76 |
Nincs szükség reformokra, az Európai Unió és bürokráciája megfelelően működik | 20 |
Nem tudja/nem válaszol | 4 |
Megállapítható, hogy a magyarok több területen is változást várnak az Európai Unió tevékenységével összefüggésben. A válaszadók több mint háromnegyede úgy látja, hogy egyszerűsíteni kellene az EU működését (85 százalék), ha válsághelyzetben Brüsszel késlekedik, az uniós vezetőknek is felelősséget kellene vállalniuk (84 százalék), továbbá – a tagállamok közötti kettős mérce megszüntetésével – indokolt lenne igazságosabbá tenni az európai közösség tevékenységét (79 százalék). A megkérdezettek 72 százaléka csökkentené a brüsszeli bürokráciát, az arra fordított források, és a létszáma tekintetében egyaránt.
Egyszerűsíteni és átláthatóbbá kellene tenni az Európai Unió működését | Ha baj van és Brüsszel nem lép időben, a brüsszeli vezetőknek is felelősséget kell vállalniuk, távozniuk kellene | Igazságosabbá kellene tenni az Unió működését: szűnjön meg a kettős mérce, ne legyenek előnyt élvező országok és olyanok, akiket hátrányos megkülönböztetés | Az európai unióban csökkenteni kellene a brüsszeli bürokráciát, az arra költött pénzt és a bürokraták létszámát | |
---|---|---|---|---|
Inkább egyetért | 85 | 84 | 79 | 72 |
Inkább nem ért egyet | 10 | 12 | 18 | 20 |
Nem tudja / nem válaszol | 5 | 4 | 3 | 8 |
Mindezek fényében kevésbé meglepő, hogy minden második magyar (52 százalék) úgy érzi, Brüsszelben nem képviselik az érdekeit és a véleményét.
Teljes mértékben | Inkább igen | Inkább nem | Egyáltalán nem | Nem tudja/nem válaszol | |
---|---|---|---|---|---|
(%) | 12 | 32 | 26 | 26 | 4 |
Különösen a migrációs krízis 2015-ös kirobbanása óta közéleti viták tárgyát képezi a kontinens keresztény kultúrájának és hagyományainak megőrzése. A kutatás rámutat, hogy a magyar válaszadók 71 százaléka elengedhetetlennek tartja, ahogyan Európa ápolja, fenntartja a keresztény kultúráját és hagyományait, ezzel szemben csak 24 százalékuk ösztönözné, hogy a kontinens egy világibb kultúra felé mozduljon el.
1. adatsor | |
---|---|
Európának meg kellene őrizni keresztény kultúráját, hagyományait | 71 |
Túl kellene lépnie a keresztény hagyományokon egy világibb kultúra felé | 24 |
Nem tudja/nem válaszol | 5 |
A magyarok Brüsszel helyett a tagállamok kezébe adnák a fontos döntések jogát
Az Európai Unió jövőjével kapcsolatban megkerülhetetlen kérdés a brüsszeli szervek és a tagállamok hatásköreinek, döntési jogainak egymáshoz való viszonya. A felmérés szerint
a magyarok háromnegyede (75 százaléka) azon az állásponton van, hogy a legmeghatározóbb kérdésekben lehetővé kell tenni, hogy Európa nemzetállamai a saját sorsukról dönthessenek,
míg a 22 százalékuk támogatná, hogy Brüsszelnek több hatalma legyen a tagállamok felett.
1. adatsor | |
---|---|
Fontos kérdésekben meg kellene őrizni a tagállamok jogát, hogy saját sorsukról döntsenek | 75 |
Az EU-nak több hatalma kellene, hogy legyen a tagállamok fölött | 22 |
Nem tudja/nem válaszol | 3 |
Ezzel összefüggésben a megkérdezettek 74 százaléka a legfontosabb politikai és gazdasági kérdések tekintetében az európai integráció jelenlegi mértékét, vagy az ennél lazább együttműködést látná szívesen, a nemzeti önállóság fenntartása mellett. Azoknak az aránya, akik a nemzeti szuverenitás rovására az integráció magasabb fokának megvalósítását gondolják indokoltnak, 22 százalékra tehető.
1. adatsor | |
---|---|
Jelenlegi, vagy kevesebb integrációt /több nemzeti önállóságot támogatna | 74 |
Több integrációt /kevesebb nemzeti önállóságot támogatna | 22 |
Nem tudja / nem válaszol | 4 |
Magyarország kiállása a tagállami szuverenitás mellett az erős nemzeti identitástudatra vezethető vissza. A kutatás alapján megállapítható, hogy
a válaszadók 83 százaléka elsősorban magyarnak, a 15 százalékuk inkább európainak tartja magát.
Oszlop1 | Oszlop2 |
---|---|
Elsősorban magyarnak | 83 |
Elsősorban európainak | 15 |
Nem tudja/nem válaszol | 2 |
További érdekesség, hogy a magyarok több mint háromnegyede (84 százaléka) ellenzi, hogy jelentős üzleti és politikai befolyással rendelkező üzletemberek – NGO-kon és lobbiszervezeteken keresztül – beleszólhassanak az uniós tagországok belügyeibe.
Oszlop1 | Oszlop2 |
---|---|
Inkább egyetért | 13 |
Inkább nem ért egyet | 84 |
Nem tudja/nem válaszol | 3 |
Elutasítás övezi az uniós források járványhelyzetben történő elvonásának ötletét
A brüsszeli elit 2020 végén felvetette, hogy – a koronavírus-járvány térhódítása ellenére – jogállamiságinak álcázott politikai feltételek teljesüléséhez kösse a tagállamokat jogosan megillető uniós források folyósítását. Az Európai Parlament júniusi állásfoglalásában sürgette a Bizottságot, hogy „gyorsan reagáljon a jogállamiság elveinek egyes tagállamokban tapasztalható súlyos megsértésére”, méghozzá az összes rendelkezésére álló eszköz – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárás, a „jogállamisági feltételrendszer”, valamint a kötelezettségszegési eljárások – bevetésével. Kijelenthető ugyanakkor, hogy
a magyar megkérdezettek több mint kétharmada (69 százaléka) elfogadhatatlannak ítéli, hogy Brüsszel a járványból történő kilábalás idején elvegye azokat a forrásokat, amelyek Magyarországnak járnak.
1. adatsor | |
---|---|
Ne engedjük, hogy Brüsszel elvegye,ami jár Magyarországnak | 69 |
El kell fogadnunk Brüsszel döntését, még a járványból történő kilábalás idején is | 25 |
Nem tudja/nem válaszol | 6 |
Ezzel összefüggésben több jel is arra mutat, hogy
Brüsszel kettős mércét alkalmaz azon tagállamokkal szemben, amelyekkel meghatározó politikai kérdésekben vitában áll.
A felmérés szerint a magyarok 63 százaléka úgy látja, hogy érvényesül a kettős mérce Magyarországgal szemben, míg a 33 százalékuk azt tapasztalja, hogy minden ország ügyeit egyformán bírálják el a brüsszeli testületek.
Igen, létezik | Nem létezik, minden ország ügyeit egyformán bírálják el | Nem tudja/nem válaszol | |
---|---|---|---|
Oszlop1 | 63 | 33 | 4 |
A grafikonok letölthető változata itt érhető el.