Magyarország aranytartalékának mennyisége történelmi csúcsra emelkedett.
Mennyivel lenne több pénzünk, ha Gyurcsányék alatt lett volna aranytartalékunk?
A Magyar Nemzeti Bank 2021 elején 94,5 tonnára emelte aranytartalékának szintjét. A jegybank lépése fényesen csillogó bizonyítékát adta a hazai gazdaság jó teljesítményének. A mostani turbulens időszakban a sárga fémbe történő befektetés nem csupán tartalékolási és diverzifikációs céllal jó döntés, hanem valószínűsíthető, hogy – az arany várható áremelkedése okán – pénzügyi haszonnal is kecsegtet. Az elmúlt évek áralakulása kapcsán sajnálkozhatunk, hogy hazánk nem korábban vásárolt be a nemesfémből – derül ki a Századvég Intézet legfrissebb elemzéséből.
Magyarország aranytartalékának mennyisége történelmi csúcsra emelkedett. 2021 márciusában 94,5 tonnára növekedett a Magyar Nemzeti Bank aranytartalékának volumene. Ez több mint háromszorosa volt a korábbi, 31,0 tonnás mennyiségnek.
Ám már az is egy jelentős emelés utáni állapotot jelentett, hiszen az MNB 2018 októberében 3,1 tonnáról tízszerezte meg a sárga fém mennyiségét.
Azelőtt – 17 éven keresztül – folyamatosan 3,1 tonnán állt hazánk aranytartaléka. Azaz kijelenthetjük, hogy ma több mint harmincszor annyi aranya van az országnak, mint 1991 és 2018 októbere között bármikor. Sőt, a második világháború óta egyszer sem volt ennyi sárga fémünk. A korábbi, 1985-ös csúcs is nagyjából 20 tonnával kisebb mennyiség mellett realizálódott.
A kelet-közép-európai régióban jelenleg Magyarország rendelkezik a legmagasabb egy főre jutó aranytartalékkal.
Az idei emelés után hazánk minden lakosára közel 10 gramm arany jut. Ez világszinten a 25. helyet jelenti, míg a régióban egyértelműen az első helyet foglaljuk el, ahogyan azt az 1. táblázat is mutatja. Az utánunk következő Szlovákia lakosai nagyjából fele ennyi, Lengyelország állampolgárai harmad ennyi arannyal rendelkeznek egy főre számítva, a Cseh Köztársaság lakóihoz képest pedig több mint tizenegyszer több arany jut Magyarország egy lakosára.
Magyaroroszág már eddig is közel 200 milliárd forintot "keresett" a Magyar Nemzeti Bank jó időzítése miatt.
Az MNB 2018 végi vásárlása az arany árának 6 éves stagnálása után, és pont az utolsó nagy rali, azaz áremelkedés előtt történt. A nemzeti bank vétele óta egy uncia (azaz 31 gramm) arany ára 350 ezer forint környékéről körülbelül 540 ezer forintra nőtt. Ez több mint 50 százalékos áremelkedés, unciánként pedig közel 200 ezer forintos haszon. A 2018 végén vásárolt 27,9 tonna arany értéke így 167 milliárd forinttal lett magasabb. Ennyi hasznot „hozott" a jegybank jó időzítése Magyarországnak. Ez az összeg olyan magas, hogy hazánk éves nemzeti összterméke szempontjából is érzékelhető, annak körülbelül fél százalékát teszi ki.
Ha a Nemzeti Bank korábbi vezetése is ilyen előrelátó lett volna, akkor ilyen értelemben több mint ezermilliárdot kereshettünk volna. A fenti csillagászati profit természetes módon adja a kérdést: mennyit nyertünk volna akkor, ha nem a mostani válság alatt, hanem még az előző válság előtt megnöveltük volna az aranytartalékunk mennyiségét. 2007 környékén, az előző nagy árrobbanás elején 125 ezer forint körül járt egy uncia arany ára. Ez azt jelenti, hogy azóta közel 350 százalékot (több mint 400 ezer forintot) emelkedett a sárga fém jegyzése. Ez azt jelenti, hogy
Ha az MNB 2007-es vezetése lett volna olyan előrelátó, mint a mai, akkor hazánk mára körülbelül 1216 milliárd forintot keresett volna a 91,4 tonna arany 14 évvel ezelőtti beszerzésével.
Összefoglalás
Az arany hitelkockázatmentes és értékálló eszköz. Hatékony eleme a devizatartaléknak. Bizonytalan gazdasági környezetben pedig különösen fontos stratégiai szereppel bír, és hozzájárul az országgal szembeni bizalom erősítéséhez. A Magyar Nemzeti Bank azonban nemcsak kockázatkezelési szempontból döntött felelősen akkor, amikor az elmúlt években Magyarország aranytartalékainak jelentős megemelése mellett döntött, hanem már rövid távon is jelentős hasznot hajtott az országnak, hiszen az arany ára jellemzően emelkedik piaci turbulenciák idején, és pontosan ez történt a közelmúltban is. A sárga fém elmúlt tizennégy évben tapasztalt áremelkedésének fényében sajnálhatjuk, hogy a jegybank korábbi vezetései nem használták ki az aranytartalékban rejlő lehetőségeket. Ha hazánk nemesfémtartalékát már 2007-ben megemelte volna az MNB akkori vezetése, az 1253 milliárd forint nyereséget hozott volna az országnak.
Ez az összeg Magyarország éves GDP-jének közel 3 százalékát jelentené.
Szerző: Sebestyén Géza közgazdász, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. külső munkatársa
Forrás: Origo