A szeptember 26-án esedékes Bundestag-választás ugyanis a tizenhat éve tartó Merkel-korszak végét jelöli, amely nemcsak a CDU, hanem a szövetségi állam jövője szempontjából is számos bizonytalanságot tartogat. Míg a társadalmi kérdésekben rendre a baloldalhoz igazodó kereszténydemokraták ellenzékbe, úgy a valósággal hadilábon álló Zöldek akár a kormánykerék közelébe is kerülhetnek, amelyre 2005 óta nem volt példa.
A legfrissebb közvélemény-kutatások alapján a Zöldek az előző Bundestag-választás eredményeihez képest mintegy hat százalékponttal jobb eredményt érhetnek el, ami a szövetségi parlament harmadik legnagyobb frakcióját adná esetükben. A jelenlegi forgatókönyvek alapján a Zöldek várhatóan megkerülhetetlen tényezői lesznek a kormánykoalíciós tárgyalásoknak, mindez pedig lehetővé teszi, hogy a legfontosabb programpontjaik kormányzati szinten is realizálódjanak.
De mégis, milyen jövőt kínálnak a Zöldek a német választóknak?
A plágiumbotrányba keveredő Annalena Baerbock zöldpárti kancellárjelölt vezetésével idén márciusban tárták nyilvánosság elé a zöldpárt választási programját, amelyre a nyár folyamán a kongresszus is áldását adta. A 272 oldalas dokumentumban nagy hangsúlyt fektetnek többek között a klímaváltozás, a migráció és a gazdaságpolitika kérdésére is, ami sok esetben egészen hajmeresztő közpolitikai elemeket tartalmaz.
A klímaváltozás elleni harc jegyében a Zöldek elképzelései gyakorlatilag hadüzenettel érnek fel a német ipar számára, ami az autógyártóknak okozná a legnagyobb károkat. Terveik szerint 2030-tól betiltanák az összes belső égésű motor gyártását, így a következő évtizedben nemcsak dízel-, hanem új benzinmotoros autókat sem hozhatnának forgalomba az országban.
A párt fontos célkitűzése emellett a benzinárak jelentős mértékű emelése is, ami rengeteg ingázót hozna nehéz helyzetbe az alapvetően mobilis munkavállalásra berendezkedő német társadalomban. Az autósok életét tovább nehezítené, hogy a városokban óránként harminc kilométerben maximálnák a sebességhatárt, ami a forgalmasabb területeken közlekedési káoszhoz, rendszeres dugókhoz vezetne. A Zöldek az autósok mellett a légi közlekedést is magasabb adókkal sújtanák, ami végső soron a repülőjegyárak emelkedését hozná magával az utazni vágyók számára.
A gazdaság- és szociálpolitika területén a Zöldek a családok és a gyermekvállalás előtt állók helyett azokat az alacsonyabb jövedelemmel bíró polgárokat kívánják támogatni és jutalmazni, akik szerényebb, ám környezettudatosabb életvitelt folytatnak, mint a középosztály tagjai.
A klímaváltozás ürügyén bevezetendő rezsiemelés ugyancsak sarkalatos kérdés a Zöldek számára, amelynek bevezetésétől a vállalkozók képviselői is óva intettek.
A párt nagy horderejű gazdasági elképzeléseit sokan bírálják, hiszen radikálisan alakítaná át az ipar szerkezetét és a fosszilis energiák felhasználásának lehetőségét. Állításuk szerint a szélenergia bővítésével biztosítanák Németország energiaellátását és gazdasági potenciálját, a gazdasági szerkezetátalakításról, valamint az ahhoz kapcsolódó állami támogatásokról azonban nem említenek egyetlen konkrétumot sem a választási kiáltványukban.
Világnézetét tekintve a párt egyfajta újbalos, neomarxista társadalomfelfogást képvisel; legfontosabb értéknek pedig a sokszínű, nyílt és szolidáris társadalmat tekinti, mindez a bevándorláspolitikájában is tetten érthető.
Fontos célkitűzésként jelenik meg programjukban, hogy az állami intézményeknek, hatóságoknak, illetve a kormányzatnak is tükröznie kell a társadalmi sokszínűséget, legyen szó a migrációs hátterű emberekről vagy éppen az LMBTQ-közösség tagjairól.
Ennek érdekében egy olyan társadalmi ügyekért felelős minisztériumot is felállítanának, amely a migráció esetében hatásköröket vonna el a szövetségi belügyminisztériumtól, ezáltal dekriminalizálva az illegális bevándorlást, és ez újabb meghívóval érne fel sok százezer ember számára a Földközi-tenger túloldalán. Mindezt tovább tetézi, hogy a Willkommenskultur és egy új társadalom felépítése jegyében a Zöldek mindössze öt év Németországban való tartózkodás után állampolgársággal jutalmaznák a bevándorlókat, így ők rövid időn belül választójoggal is rendelkeznének.
Noha a párt a klímaváltozás és a német gazdaság átalakítása kapcsán valóban nagy és radikális terveket szövöget, legnagyobb vállalását mégis az iszlám vallás vonatkozásában tette: egy olyan iszlámot kíván megteremteni, amely toleranciát mutat a zsidó közösségek, a feminizmus és az LMBTQ-jogok irányában.
Szerző: Bertha László, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője
Forrás: Magyar Hírlap
