Reményt hozott falvaink életébe a Magyar Falu Program
Felújított faluházak, közösségi intézmények, megszépült óvoda és iskolaépületek, korszerű játszóterek, óvodai játszóudvarok, felszerelt és megújult orvosi rendelők, rendezett településkép, jó minőségű utak, járdák, kerékpárutak jellemzik a mai Magyarország falvait.
Reneszánszát éli a magyar vidék
A magyar vidék felébredt Csipkerózsika-álmából. És hogy mennyire élni akar, hogy mekkora erő lakozik hazánk legkisebb településeiben, azt jól mutatják a Magyar Falu Program eredményei.
Felújított faluházak, közösségi intézmények, megszépült óvoda és iskolaépületek, korszerű játszóterek, óvodai játszóudvarok, felszerelt és megújult orvosi rendelők, rendezett településkép, jó minőségű utak, járdák, kerékpárutak jellemzik a mai Magyarország falvait. És ami a legfontosabb, elégedett lakosok, frissen beköltözött fiatalok, kisgyermekes családok élvezik az immáron harmadik éve tartó munka gyümölcsét.
A cikk szerzője Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért felelős kormánybiztos. A téma bővebb kifejtésére és megvitatására a Vidék Konferencia 2021 további lehetőséget kínál majd.
A baloldal számára a vidék sosem volt érték
Nem volt azonban ez mindig így, az elért eredményekig hosszú, rögös út vezetett. Falvaink elnéptelenedése nem újkeletű dolog. Történelmi események sora vezetett odáig, hogy a vidék szépen lassan gazdaságilag, szociálisan és kulturálisan is leszakadt a fővárostól. A fejlődés elmaradása pedig maga után hozta az elvándorlás problémáját. A falusi emberek a jobb élet reményében beköltöztek a városokba, számos település sodródott a megszűnés felé. Az 1996. évi területfejlesztési törvény hatályba lépését követően létrejöttek az úgynevezett decentralizált alapok, melyek közvetlenül a kistelepülési önkormányzatoknak juttattak forrásokat fejlesztéseik megvalósításához.
Ezen támogatások mértéke az első Orbán kormány idején kimagasló volt, reményt adva a vidék felemelkedésére. Aztán jöttek a baloldali kormányok, melyek hatalomra kerülésük után átalakították a finanszírozás rendszerét, majd fokozatosan csökkentették a hazai támogatásokat, végül az uniós forrásokra hivatkozva meg is szüntették ezeket a kis összegű fejlesztési támogatásokat. A Gyurcsány-Bajnai korszak nyolc éven át tartó tudatos faluromboló tevékenysége adta a vidéknek a végső kegyelemdöfést. Emlékezzünk csak vissza, a baloldali kormányok 38 vasúti mellékvonalon állították le a személyszállítást, országosan 381 helyen szüntették meg az oktatási tevékenységet, melynek következtében több mint ezer pedagógus került utcára, a kistelepülések pedig az alulfinanszírozottság miatt százmilliárdos nagyságrendű adósságot halmoztak fel a 2002 és 2010 közötti időszakban.
A nemzeti kormány meghallotta a vidék hangját
A magyar vidék fuldoklott, segítségért kiáltott. Ezért a 2010-ben megalakult második Orbán kormány első intézkedései közt az önkormányzatok adósságállományának átvállalása szerepelt. Több mint 1700 kistelepülést szabadítottunk meg anyagi terhétől, az adósságkonszolidációban nem érintett önkormányzatok pedig kompenzációt kaptak fejlődésükhöz.
A Magyar Falu Programot, amely kifejezetten az 5000 lélekszám alatti települések népességmegtartó erejét hivatott elősegíteni, 2019-ben indította útjára a kormány. A koncepció kidolgozását széleskörű párbeszéd előzte meg, a települések vezetőitől kezdve a legnagyobb önkormányzati szövetségeken át, az egyházi és civil szervezetekig, mindenkit meghallgattunk és javaslataikat beépítettük a programba. A polgármesterek kifejezetten a régi gyakorlat szerinti, kis összegű, célzott támogatások rendszerét szerették volna viszontlátni. Ezen elképzelés nyomán valósult meg a program első pillére, amely a helyi alapinfrastruktúra, a közszolgáltatások fejlesztését célozza pályázatokon keresztül. Megoldást kellett találni az üres lakóingatlanok benépesítésére is. Így született meg a második pillér, a falusi csok, amely a falvakban letelepedni vágyó családok otthonteremtését segíti. Harmadik pillérként pedig a falusi útalap keretében célzott forrást biztosítottunk a mellékutak állapotának javítására. A Magyar Falu Program menet közben folyamatosan formálódott, bővült, alkalmazkodva a helyi igényekhez. Negyedik pillérként az idei év egyik újdonsága, hogy a falusi kisboltok megmentését és a mikrovállalkozások támogatását segítő elemeken keresztül - az önkormányzatok, az egyházközségek, a civil szervezetek mellett - támogatást kapnak immáron a piaci szereplők is.
Gyors, látványos eredmények
A fentiekből jól kivehető, hogy a Magyar Falu Program egy összetett program, amely egyben ad választ a kistelepüléseket évtizedek óta sújtó problémákra. Az eredményeket jól példázza, hogy míg a 2003 és 2018 közötti időszakban az országos átlagot jóval meghaladó mértékben, 6,4-kal csökkent a falvak népességszáma, addig a Központi Statisztikai Hivatal 2020. évi adatai alapján több mint 1000 olyan településen indult növekedésnek a lakosság száma, ahol a korábbi évtizedekben tartós fogyás volt tapasztalható. A Magyar Falu Program tehát rövid időn belül jelentős változást hozott falvaink mindennapi életébe. Csak hogy néhány fontosabb adatot említsünk, a falusi csokot az indulása óta eltelt időszakban több mint 25 ezer család igényelte, 133 milliárd forintot meghaladó összegben.
A helyi életminőség javítását célzó alprogramban eddig több mint 20 ezer nyertes pályázatot hirdettünk, melyen keresztül több mint 220 milliárd forint támogatást kaptak a hazai kistelepülési önkormányzatok, a falvakban működő egyházközségek, a tankerületi központok és a civil szervezetek. A falusi útalap keretében a 2019-től 2021 végéig tartó időszakban közel háromezer kilométer mellékút újult vagy újul meg, 2022-ben pedig további 1500 kilométer alacsonyabb rendű út fejlesztése kezdődhet meg. Országszerte 121 kistelepülésen nyílik újra alapvető élelmiszereket árusító üzlet és várhatóan ezres nagyságrendben támogatjuk a meglévő falusi kisboltokat. A falusi munkahelyek megőrzése és létrehozása érdekében eddig több mint 2600 hazai mikro- és kisvállalkozás tevékenységét támogattuk. Magyarország Kormánya a Magyar Falu Program indulása óta összesen több mint 600 milliárd forintot biztosított a hazai kistelepülések fejlesztésére.
Meg kell védenünk a közös sikereket
Nem árt azonban résen lennünk. A közelgő országgyűlési választások figyelemre intenek minket, hiszen éppen az a politikai erő igyekszik visszakúszni a küszöb alatt a hatalomba, amelyik kivéreztette és lassú kihalásra ítélte a vidéket. Össze kell tehát tartanunk, ne hagyjuk elveszni az elért eredményeket, melyekért keményen megküzdöttünk az elmúlt évtizedben. A kormány egész Magyarországért dolgozik. Legkisebb falvaink éppúgy részei hazánk vérkeringésének, mint kisvárosaink, megyei jogú városaink vagy a főváros. A vidék támogatása, felemelése nemzeti érdek, melyen keresztül egyenes út vezet az erős Magyarország megteremtéséhez.
