A rezsicsökkentés nélkülözhetetlen segítséget jelent a szerényebb jövedelműeknek

Bevezetésként fontos tisztázni, hogy a balliberális kormányok alatti árnövekedés eredményeként 2010-re az alsó jövedelmi ötödbe tartozó magyar háztartásokban a rezsikiadások (átlagosan havi 25 ezer forint) csaknem elérték az egy főre eső jövedelmet (havi 32 ezer forint). Másképpen fogalmazva

Ez körülbelül 760 ezer háztartásra volt jellemző, ami 2010-ben több mint 2 millió embert jelentett. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2005 és 2012 közötti időszakban a havi kiadások ugyan 20 százalékkal növekedtek (225 ezerről 275 ezer forintra), a szóban forgó, kevésbé jómódú háztartások mégsem tudták ilyen mértékben növelni a közlekedésre, oktatásra, egészségügyre fordított kiadásaikat, így fogyasztásuk érdemben nem nőtt. A ruházkodásra, a kultúrára és szórakozásra, valamint a lakberendezésre pedig egyenesen kevesebbet tudtak fordítani e csoport tagjai az említett időszakban.

A kormányváltást követő években azonban – a munkanélküliség csökkenésének, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően – az egy főre eső jövedelem jelentősen növekedett, így 2020-ra elérte az 59 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan a rezsidíjak csökkentése ellensúlyozta az említett társadalmi csoportra jellemző energiafogyasztási szerkezet átalakulását, így az átlagos közüzemi kiadások összege mindössze havi 26 ezer forint volt. A tendencia hatására a legalacsonyabb jövedelmű háztartások kiadási szerkezete átalakult: míg 2010-ben az átlagosan összes költésük (2 millió forint) 14 százalékát fordították rezsire, az arány 2020-ra (3,2 millió forint) 10 százalékra csökkent. Megállapítható, hogy

Az intézkedésnek köszönhetően a legalacsonyabb jövedelműek másfélszer annyit tudnak oktatásra és közlekedésre, illetve kétszer annyit egyéb kulturális tételek fogyasztására fordítani, mint a rezsicsökkentés előtt.

Az energiaszegénység tekintetében ugyancsak jelentős előrelépést eredményezett a rezsicsökkentés. Az intézkedést megelőzően,

A probléma a rászorulókat fokozottan érintette: a legalacsonyabb jövedelmű 20 százalékba tartozó 800 ezer háztartás 26,9 százaléka (215 ezer háztartás) fűtési, 50,6 százaléka (405 ezer háztartás) fizetési nehézségekkel küzdött. A rezsicsökkentési program hatására mindkét mutató drasztikus mértékben javult:

A rezsicsökkentési program többéves gyakorlati tapasztalatai azt mutatják tehát, hogy

lehetővé téve azt, hogy a leginkább rászorulók más célokra fordíthassák a szóban forgó forrásokat, illetve többet vásárolhassanak. Az energiaszegénység visszaszorítására vonatkozóan hangsúlyozni kell továbbá, hogy

A balliberális politikusok azonban – figyelmen kívül hagyva a rezsicsökkentés lakosságra gyakorolt pozitív hatásait – évek óta támadják a kormány intézkedését. 2013-ban Ertsey Katalin, az LMP egykori országgyűlési képviselője „ócska blöffnek” titulálta a rezsicsökkentést, míg szintén az ökopárt színeiben Sallai R. Benedek 2016-ban úgy látta, hogy „sokkal fontosabb cél, hogy tartósan, a felhasználás mértékének csökkentésével csökkentsük a rezsit, mint az, hogy az árakat lejjebb nyomjuk”. Ezen felül 2018-ban a párbeszédes Tordai Bence úgy vélekedett, hogy a rezsicsökkentési program „nemhogy nem segített, de mostanra egyértelmű, hogy ártott a magyar háztartások jövedelmi, vagyoni helyzetének, többet fizetünk egyszerűen a rezsiért, mintha ez a híres rezsicsökkentés nem lett volna”, majd 2020-ban kijelentette, hogy – a rezsi hatósági árazása helyett – „arra van szükség, hogy a fogyasztást korlátozzuk, a fogyasztás csökkentéséhez járuljunk hozzá”.
 

A háztartások kiadásainak bontását, valamint 2010-re és 2020-ra vonatkozó becslését a Központi Statisztikai Hivatal Háztartási költségvetési és életkörülmény (2005., 2012., és 2019. évi) adatfelvételei (KSH HKÉF) alapján végeztük. Az elemzésben hat közüzemi díjtétellel (áram, gáz, víz, szemétszállítás, csatornahasználat és propánbutángáz-palack cseréje) számoltunk, azonban a távhőkiadásokat – a megfelelő adatok hiányában – nem vettük figyelembe. A rezsitételeket az alapján súlyoztuk, hogy egy magyar háztartásra mennyi jutna belőlük az országos fogyasztás súlyában. Az egy főre eső havi nettó jövedelmeket a Központi Statisztikai Hivatal Egy főre jutó bruttó és nettó jövedelem, jövedelmi tizedek szerint adatbázisából számoltuk ki. Az energiaszegénységi indikátorokat az Eurostat, valamint a KSH HKÉF alapján becsültük.