A kutatás alapján leszögezhető, hogy a magyarok többsége negatívan vélekedik Márki-Zay Péter politikai jelentőséggel bíró személyes kvalitásairól. A megkérdezettek 53 százaléka úgy látja, a balliberális miniszterelnök-jelöltről nem mondható el, hogy erős és határozott lenne, míg 56 százalékuk a politikus keresztény, konzervatív elkötelezettségét kérdőjelezi meg.
Egyre kevesebben számítanak Márki-Zay Péter választási győzelmére
Jelenleg 10-ből 7 magyar úgy gondolja, Márki-Zay Péter nem tudja legyőzni Orbán Viktort a tavaszi országgyűlési választásokon – derül ki a Századvég legfrissebb közvélemény-kutatásából. A felmérés feltérképezte, hogy a politikai szempontból aktív magyarok bizonyos – a közéleti tevékenység szempontjából meghatározó – tulajdonságok mentén mit gondolnak Márki-Zay Péterről, kitérve a baloldali kormányfőjelölt egyes kijelentéseinek lakossági megítélésére is.
A választók kétségbe vonják Márki-Zay politikusi kvalitásait
A válaszadók 59 százaléka szerint Márki-Zay nem a magyar embereket helyezi az első helyre,
ezzel szemben 37 százalékuk ellenkező véleményt fogalmazott meg. A hódmezővásárhelyi polgármester iránti lakossági bizalmatlanságot mutatja, hogy
a magyarok 62 százaléka nem tartja őt egyenes, őszinte politikusnak,
továbbá mindössze 30 százalékuk gondolja úgy, hogy Márki-Zay Péter „egy közülünk”, aki a hétköznapi emberek érdekeit képviseli.
A többség elutasítja a baloldali miniszterelnök-jelölt kijelentéseit
Fontos hangsúlyozni, hogy
a megkérdezettek 70 százaléka úgy véli, hogy Márki-Zay nem tudja legyőzni a regnáló kormányfőt,
ugyanakkor 25 százalékuk a baloldali jelölt győzelmére számít a soron következő országgyűlési választásokon. Látható tehát, hogy a hódmezővásárhelyi politikus előválasztási győzelmét követő baloldali optimizmus alábbhagyott, melynek hátterében feltehetően az áll, hogy Márki-Zay Péter több kijelentése sem egyeztethető össze a magyar választók értékrendjével. Ez utóbbi állítást bizonyítja, hogy a válaszadók 72 százaléka nem ért egyet a baloldali erők miniszterelnök-jelöltjének azon állításával, hogy jobb, ha üzleti alapon működik az egészségügy, valamint 74 százalékuk ellenzi a politikus felvetését a kórházak és rendelőintézetek magánosításáról. Ezen felül a megkérdezettek 72 százaléka kifogásolja, hogy Márki-Zay a „fogyatékos” kifejezést negatív értelemben használta egy politikai nyilatkozatában, míg 71 százalékuk nem ért egyet azzal, hogy a hódmezővásárhelyi városvezető „trágyával etetett gombáknak” nevezte a rezsicsökkentési program támogatóit.
További érdekesség, hogy Márki-Zay Péter egészségpolitikai programírója, Lantos Gabriella 2017-ben arról beszélt egy interjúban, hogy egészségügyi alapdíjat kellene bevezetni, amelyet a nyugdíjasokkal is megfizettetne. A Századvég felmérése rámutat, hogy
a magyarok 73 százaléka elveti a Márki-Zay tanácsadója által javasolt új közteher bevezetését,
az elképzelés megvalósítását csupán a válaszadók 19 százaléka támogatná.
Módszertan
CATI módszer, n=1000, politikai szempontból aktív, felnőtt magyar lakosság körében (politikai szempontból aktív = választási részvételüket biztosra vagy valószínűre ígérők), adatfelvétel: 2022. január