Jelentős mértékben megnőtt Magyarország hozzájárulása az Európai Unió költségvetéséhez – derült ki az államkincstár 2021-es előzetes mérlegéből.
Egyre több pénzt küldünk Brüsszelbe
Részben a gazdasági növekedés miatt járul hozzá Magyarország évről évre nagyobb összeggel az Európai Unió költségvetéséhez, ám a VG által megkérdezett elemző szerint egyelőre nem várható, hogy nettó befizetővé váljunk.
Molnár Dániel elemző, Makrogazdasági Üzletág, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
"A korábbi években legfeljebb 50–80 milliárd forinttal emelkedett ez az összeg, 2020-ról 2021-re azonban 449 milliárdról 610 milliárdra."
Ennek egyik fő oka, hogy az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, hiszen a BBC számításai szerint a britek Németország után a második legnagyobb nettó befizetők voltak, de a gazdasági növekedésnek és az EU kiadásainak is jelentős szerepük van a folyamatban.
Magyarország a többi tagállamhoz hasonlóan alapvetően három jogcímen fizet be jelentős összegeket az uniós költségvetésbe. Az első és legnagyobb a GNI-alapú hozzájárulás, ennek keretében a bruttó nemzeti jövedelem egy meghatározott hányadát kell a tagállamoknak befizetniük a közös költségvetésbe. A mértéke évről évre változhat, elsősorban a tervezett kiadások összege befolyásolja, ugyanis az uniós költségvetés nem halmozhat fel hiányt, amit a GNI-alapú befizetések korrekciójával biztosítanak. Az Európai Bizottság adatai szerint évről évre nőttek a kiadások, a 2017-es 137 milliárd euróról egy évvel később 156 milliárdra, majd 159 és 173 milliárdra.
"A második tétel a hozzáadottérték-adó – Magyarországon az áfa – arányos befizetése. A tagállamoknak az adóból származó bevételek és az átlagos adókulcs hányadosából számított alap 0,3 százalékával kell hozzájárulniuk az uniós költségvetéshez"
– mondta a VG-nek Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője.
A harmadik tételt a vámbefizetések képezik, mert bár az EU-ba érkező termékeket a tagállamok vámoltatják, de az ebből származó bevételek teljes egészében az uniós költségvetést illetik meg. Az elemző hozzátette, hogy a vámoltatás költségeinek fedezésére a tagállamok visszatarthatják a vámbevételek 25 százalékát az új, 2021–2027-es költségvetési ciklusban. (Korábban az arány 20 százalékos volt.)
"Összegét tekintve magyar részről 2020-ban volt a legnagyobb a GNI-alapú befizetés, több mint egymilliárd euró. A másik két tétel ennek kevesebb mint az ötödét tette ki: az áfaalapú hozzájárulás 170 millió, a vámbefizetés nettó értékben 177 millió euró volt. A hozzájárulás nagysága mindhárom jogcím esetében elsősorban a gazdasági növekedéstől függ"
– emelte ki Molnár Dániel. Hozzátette, hogy csupán a GNI-alapú befizetéseknél fordulhat elő, hogy a hozzájárulás összege nem feltétlenül a gazdaság bővülése miatt emelkedik, hanem például azért, mert nőttek az EU tervezett kiadásai. A szakember úgy véli, hogy hosszabb távon tovább növekedhetnek az uniós befizetések a gazdaság bővülésével, még egy ideig azonban ezzel együtt sem valószínű, hogy Magyarország nettó befizetővé válik.
A BBC elemzése szerint Németországon kívül Franciaország, Olaszország, Hollandia, Svédország, Ausztria, Dánia, Írország és Finnország ad többet a közösbe annál, mint amennyit kivesz onnan. A cikk Magyarországot Lengyelország, Görögország és Románia után az EU negyedik legnagyobb haszonélvezőjének nevezte, ám a következő hat év költségvetése alapján Magyarország a GNI arányában a hatodik legnagyobb befizető lesz Luxemburgot, Észtországot, Bulgáriát, Máltát és Horvátországot követve.
Forrás: Világgazdaság