Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője
Az egyes országok inflációjának összehasonlításakor jellemzően az Eurostat által közölt harmonizált fogyasztói árindexet (HICP) elemezzük. A HICP mutatót viszont nem azért alkották meg, hogy a megélhetési költségek változását mérje, hanem azért, hogy legyen az EU-ban egy összehasonlítható árindex, amellyel ellenőrizhetővé válik az árkonvergencia alakulása az övezetben. A HICP lényege, hogy összehasonlítható módon méri az árak változását a tagállamokban, emiatt szigorú módszertani szabályok vonatkoznak rá. A háztartási megélhetési költségek változásának mérésére szolgáló mutató a fogyasztói árindex (CPI), amelyet az egyes országok statisztikai hivatalai számítanak, esetenként eltérő módszertannal. Magyarország esetében a HICP és a CPI között csak kismértékű módszertani eltérés van. A HICP-ben például nemcsak a magyar háztartások, hanem az idelátogató külföldiek fogyasztását is figyelembe kell venni. Emiatt a tavalyi évben a két ármutató értéke között mindösszesen 0,1 százalékpontos eltérés alakult ki, de hosszabb időtávon sem látható érdemi differencia. A többi uniós országban ellenben az alkalmazott módszertan függvényében jelentős eltérés adódik. A 2021-es adatokat tekintve például Romániában a CPI 1,0 százalékponttal volt magasabb, mint a HICP, de Máltán is 0,8, Görögországban 0,6, Bulgáriában és Csehországban pedig 0,5 százalékponttal mértek magasabb megélhetésiköltség-növekedést. Luxemburg esetében ezzel szemben a tavalyi évben a HICP- infláció 1,0, Belgiumban 0,8, Svédországban 0,5, Franciaországban pedig 0,4 százalékponttal felülbecsülte az áremelkedés háztartásokra gyakorolt hatását. Látható tehát, hogy jelentős, több tized százalékpontos különbség adódhat, ha nem a megfelelő inflációs mutatót vizsgáljuk.
Fontos továbbá, hogy milyen inflációs adatot nézünk, mert egyaránt szólnak érvek az éves és a decemberi infláció elemzése mellett, ha a 2021-es árváltozást kívánjuk elemezni. Az éves index számítása a havi éves árváltozások átlagaként adódik. Vagyis azt mutatja meg, hogy mennyivel emelkedtek átlagosan az árak az egyes hónapokban a megelőző év azonos hónapjához képest. A decemberi éves infláció ezzel szemben az adott év során végbemenő árfolyamatokat tartalmazza kumuláltan. A 2021 végén gyorsuló infláció miatt a két mutatószám most érdemi eltérést mutat. Az éves indexben torzítást eredményez, hogy a legtöbb gazdaságban az év elején még alacsony – egyes tagországokban negatív – infláció alakult ki, míg az év végén a mutató értéke, elsősorban az energiaárak miatt, érdemben megugrott. Észtországban vagy Lettországban például a januári és a decemberi HICP-ráta között több mint 10 százalékpontos különbség van, amely mellett az éves átlagos áremelkedés nehezen értelmezhető. A decemberi éves infláció esetében ezzel szemben, ha év közben hirtelen és tartósan megugranak az árak, akkor az meg is jelenik az indexben, illetve az esetleges bázishatások sem torzítják a mutatót. Ugyanakkor ha a megélhetési költségek alakulását akarjuk ezzel szemléltetni, akkor csak egy pillanatképet mutat a ráta, nem az éves folyamatokat.
A két eltérő mutatószám közötti számottevő különbség most még inkább kirajzolódik.