– A magyar gazdaságpolitika irányítói felkészültek arra, hogy ez ne jelentsen akadályt. A többi között azért, mert az uniós forrásból tervezett programokat a nemzeti költségvetésből a kormány már elindította. Ehhez az is kellett, hogy a nemzetközi pénzpiacok bízzanak a magyar gazdaságban, amit a hitelminősítők vissza is igazoltak. Viszonylag olcsón tudunk forráshoz jutni, jó az ország megítélése. Hitelképesek vagyunk, akár a piacokról is tudjuk finanszírozni ezeket a kiadásokat – magyarázta a szakértő. A kormány így el tudta indítani uniós támogatások nélkül is a szóban forgó programokat, mert ezek a pénzek előbb vagy utóbb minden bizonnyal meg fognak érkezni, mert ezek a források járnak Magyarországnak.

– Az ország függősége az európai uniós forrásoktól csökkent. Nem volt mindig ilyen a helyzet. Emlékeztetnék arra, hogy például 2007-ben 0,3 százalékos volt a növekedésünk, miközben a szlovákok növekedése 10,8, a lengyeleké 7,1 százalék volt. Úgy, hogy már masszívan érkeztek az uniós pénzek – ismertette a közgazdász.

– A 2008–2009-es válság után négy-öt év kellett ahhoz, hogy a gazdaság kilábaljon a nehéz időszakból. Ehhez képest most, a koronavírus-járvány miatt kialakult krízisből már a múlt év első felében kilábaltunk. Ez is azt mutatja, hogy a 2010 körüli időszakban nagyobb volt az uniós források szerepe a magyar gazdaság stabilizálásában. Azok nélkül elapadt volna különböző területek finanszírozása, a nemzeti források nem álltak rendelkezésre, a költségvetési ­hiány is magas volt, ahogy az államadósság is. Akkor szükségesek voltak az uniós pénzek, de az utóbbi években megváltozott a helyzet. Az uniós források most is fontosak, de a magyar gazdaság teljesítménye – 2010-hez képest a GDP 87 százalékkal növekedett, közel egymillió fővel többen dolgoznak – lehetővé teszi, hogy azok ne legyenek nélkülözhetetlenek, bár ettől függetlenül, ami jár, az jár, azt meg kell kapnunk – tette hozzá Szakáli István Loránd.

Forrás: Magyar Nemzet