A Századvég Konjunktúrakutató 2022. februári felmérése alapján mind a lakosság, mind a vállalkozások esetében kedvezőbbé vált a konjunktúraérzet. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett konjunktúraindexek értéke a lakosságnál –2,2-ről –1,9-re, míg a vállalkozásoknál –0,1-ről +0,5-re emelkedett. A vállalati index értéke 2020 februárja óta először vett fel pozitív értéket és ezzel visszatért a válság előtti szintjére. A lakossági index értéke a koronavírus megjelenése óta jellemző szintet érdemben meghaladja, ugyanakkor a válság előttitől még némileg elmarad. A korábbi kedvező szintre való visszatéréshez az infláció és az inflációs várakozások leszorítása szükséges.
Két év után ismét pozitívra fordult a vállalati konjunktúra
A lakossági konjunktúraindex négy alindexe közül egy minimálisan emelkedett, kettő csökkent, egy pedig növekedett februárban. A minimális növekedés az anyagi helyzet esetében volt jellemző, ennek mutatója az előző havi –0,3 után most –0,1-et tett ki. Szignifikánsan, 8,8-ről 10,4-re javult a foglalkoztatási helyzet megítélése, azaz a munkaerőpiac állapotát továbbra is inkább pozitívan látják a megkérdezettek. Kismértékben romlott a gazdasági környezet megítélése –2,1 pontról –2,6 pontra, míg az inflációs index értéke –61,1-ről –63,1-re csökkent, ami az idősor 2019. augusztusi kezdete óta a legalacsonyabb érték – összhangban az inflációs tényszámok emelkedésével.
Februárban a megkérdezettek 36,0 százaléka válaszolta azt, hogy a következő 1 évben tervez nagyobb kiadást (pl. lakásvásárlás, -felújítás, személygépkocsi-vásárlás stb.). Ez egyértelmű javulás a januári 31,7 százalék után és az idősor 2019. augusztusi indulása óta a legmagasabb érték. A növekedésben szerepet játszhatott a bérek emelkedése, illetve a kormányzat döntése alapján megvalósult februári transzferek, elsősorban az szja-visszatérítés.
Az idei második hónapban tovább romlott ugyanakkor az infláció megítélése. Arra a kérdésre, hogy az elmúlt 1 évben hány százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, a megkérdezettek 50,9 százaléka helyett már 55,9 százaléka jelölte meg a 7 százalékosnál nagyobb inflációt. Szinte minden más kategória esetében csökkent az azt választók száma: a 6 és 7 százalék közötti inflációt tapasztalók aránya 8,8 százalékról 7,6 százalékra, az 5–6 százalékos pénzromlást érzékelőké 13,5 százalékról 13,1 százalékra. 12,1 százalékról 11,8 százalékra mérséklődött a 4–5 százalékos pénzromlást tapasztalók aránya, míg a legnagyobb csökkenés azok esetében volt, akik a jegybanki célsávnak megfelelő inflációt érzékeltek (7,3 százalék helyett 3,9 százalék). Az 1–2 százalékos inflációt tapasztalók aránya 3,5 százalékról 1,8 százalékra mérséklődött, az ennél kisebb pénzromlást érzékelőké pedig alig változott: 0,8 százalékot tett ki.
A vállalati felmérés eredményei szerint a négy alindexből hármat növekedés, míg egyet csökkenés jellemzett februárban. Legkedvezőbbnek a megkérdezett vállalatvezetők az iparági környezetet ítélték meg, ennek indexértéke 15,4-ről 16,2-re emelkedett. Szintén javult a gazdasági környezet megítélése –2,2-ről –1,9-re, illetve a termelési környezet megítélése –2,5-ről –1,4-re. Romlás az üzleti környezet megítélésében következett be, itt az index értéke az előző havi 2,6-ről 1,2-re mérséklődött. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a visszaesés ellenére többségben maradtak a pozitív vélemények.
Februárban a vállalatvezetők az előző havinál kedvezőbben nyilatkoztak rendelésállományuk aktuális szintjéről. A januári 10,3 százalék után 15,0 százalék számolt be magas rendelésállományról, míg az átlagos rendelésállománnyal rendelkezők aránya 59,6 százalékról 55,0 százalékra csökkent. Alacsony rendelésállományról az előző havi 25,6 százalékról 26,8 százalék számolt be.
Az árak gyorsuló, az inflációs adatokból is visszaköszönő növekedése nemcsak a lakossági, hanem a vállalati felmérésből is látható. A válaszadók 30,4 százaléka mondta februárban, hogy több mint 7 százalékkal emelte árait – ez az előző hónapban még csak 25,4 százalék volt. Viszonylag magas, 20,6 százalék volt azok aránya is, akik nem tudták emelni áraikat az elmúlt 1 évben. 1–2 százalékos áremelésről 8,5, 2–4 százalékosról 9,1, 4–5 százalékosról 10,0, 5–6 százalékosról 5,6, míg 6–7 százalékosról 4,6 százalék számolt be. A 7 százalék feletti áremelést végrehajtók aránya az iparban (41,0 százalék) és a kereskedelemben (41,8 százalék) volt a legmagasabb, míg a szolgáltató ágazatokban a legalacsonyabb (23,8 százalék).
A konjunktúraindexről
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.