A szankciók emlegetése emeli az árakat és rontja a forint árfolyamát
Itt sem feltétlenül arra van szükség, hogy a szankció megvalósuljon, már annak emlegetése is lépésre készteti a piaci szereplőket, növeli az energiaárakat vagy épp gyengíti a régiós valutákat - mondta el az Origónak adott interjúban Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágának üzletágvezetője a forint gyengülése és az áremelkedések kapcsán.
Dr. Regős Gábor - üzletágvezető, Makrogazdasági Üzletág, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
Regős szerint a régiónk az eseményekhez való közelsége miatt még inkább érintett, még inkább viseli a pénzügyi következményeket. Az üzletágvezető szerint súlyosabb problémát okoz a gáz és az olaj árának növekedése, illetve egyáltalán az a kérdés, hogy érintik-e a szankciók az energiahordozók importját. Regős Gábor úgy véli, hogy a lakossági rezsicsökkentés fenntartható addig, amíg Oroszországból a hosszú távú gázszerződés keretében érkezik a gáz. Hozzátette: természetesen a kormány tud olyan intézkedéseket hozni, amelyek a családok helyzetét javítják; ilyen például az élelmiszerek árbefagyasztása vagy a benzinárstop is, ám természetesen a hosszú távú megoldás a piaci folyamatok és az árak normalizálódása.
Az elemzői várakozásoknál is jóval gyengébb lett márciusban a befektetői hangulat az euróövezetben a frankfurti Sentix gazdaságkutató intézet felmérése szerint, elsősorban az Ukrajna elleni orosz háború miatt, aminek a kihatásai a világgazdaságra nézve egyelőre szinte megjósolhatatlanok. Hogyan értékelhetjük, hogy a forint mélyponton van, jelenleg 400 forint az euró árfolyama?
A forint mostani árfolyama semmiképp sem kedvező, és a jegybanki kommunikációnak megfelelően minden eszközt be kell vetni az árfolyamesés megakadályozására. Ez nem azért van, mert a jegybanknak lenne egy kitüntetett árfolyamcélja, hanem mert ez szükséges az inflációs cél eléréséhez, illetve az ahhoz való közelebb kerüléshez.
A forint eséséhez több tényező hozzájárul, amelyek kiindulópontja természetesen az orosz-ukrán háború.
Ám nemcsak az a fontos egy ilyen helyzetben, ami történik, hanem ami a várakozásokba beépül, amiből pánik vagy piaci bizonytalanság lesz. Ilyenkor természetes, hogy a feltörekvő valutákból, illetve pénzügyi eszközökből például aranyba vagy amerikai állampapírba áramlik a tőke, ám
A régiónk az eseményekhez való közelsége miatt még inkább érintett, még inkább viseli a pénzügyi következményeket. Természetesen minden olyan szankció, ami még nagyobb károkat, még nagyobb bizonytalanságot okoz, rontja a forint, illetve a többi régiós valuta helyzetét.
Itt sem feltétlenül arra van szükség, hogy a szankció megvalósuljon, már annak emlegetése is lépésre készteti a piaci szereplőket, növeli az energiaárakat vagy épp gyengíti a régiós valutákat.
Az orosz-ukrán háború, valamint a bevezetett gazdasági szankciók hatása alapján hétfő reggel nyitáskor nagy gyengülés volt a vezető európai tőzsdéken, emelkedett az olaj hordónkénti ára emelkedett, csúcson van a gáz ára. Milyen hatást gyakorolnak ezek a változások a magyar gazdaságra nézve?
Az európai és a magyar tőzsdék esésének hatása közvetlenül talán kevéssé súlyos, bár a megtakarítók, a befektetők pénzügyi pozícióját érintik, hiszen nem mindegy, hogy megtakarításaik értéke hogyan alakul. Ilyenkor természetesen minden megtakarítónak óvatosnak és megfontoltnak kell lennie, hogy elad vagy vesz az egyes értékpapírokból.
Súlyosabb problémát okoz a gáz és az olaj árának növekedése, illetve egyáltalán az a kérdés, hogy érintik-e a szankciók az energiahordozók importját.
Bár alapesetben arra számítunk, hogy nem fogják érinteni, mivel a régiónk és Németország számára ez nagyon kellemetlen következményekkel járna, már az erről való gondolkodás és ennek említése is az egekbe emeli az árakat. Ez a vállalkozások termelési költségeit növeli világszerte, azaz inflációt okoz.
A lakossági rezsicsökkentés fenntartható addig, amíg Oroszországból a hosszú távú gázszerződés keretében érkezik a gáz. az inflációs várakozásunk a háborús eseményeket is figyelembe véve 7,8 százalék, de ez még mindkét irányba mozdulhat.
A magyar családok mivel számolhatnak a jövőben az áremelkedések és a forint gyengülésének következményeként?
E két tényező természetesen érinti a magyar családokat, és ez a hatás mindenképpen kedvezőtlen. A kérdés az, hogy mennyire és milyen tartósan gyengül a forint, illetve milyen ütemben sikerül megfékezni az áremelkedéseket. Ha mindenhol nőnek az árak, akkor kis, nyitott gazdaság révén nálunk is fognak, ezt a jegybank legfeljebb tompítani tudja, és mandátumának megfelelően mindent meg is kell tennie ennek érdekében.
Természetesen a kormányzat tud olyan intézkedéseket hozni, amelyek a családok helyzetét javítják – ilyen például az élelmiszerek árbefagyasztása vagy a benzinárstop is, ám természetesen a hosszú távú megoldás a piaci folyamatok és az árak normalizálódása.
