A Századvég Konjunktúrakutató aktuális előrejelzése a jelenlegi orosz–ukrán háborús helyzet hatásaival is számol. Fontos a háború kapcsán hangsúlyozni a bizonytalanságot: nem látjuk a háború végét, valamint a háború és a szankciók által okozott károkat sem. Becslésünk szerint hazánk gazdasági teljesítménye 2022-ben 3,9, 2023-ban pedig 4,7 százalékkal bővülhet. Előző, 2021. decemberi előrejelzésünk óta a növekedési várakozásunkat, a háborús helyzet okán, összességében lefelé módosítottuk. A negyedik negyedéves, vártnál jóval kedvezőbb, 7,1 százalékos GDP-bővülés nyomán felfelé, 6 százalék közelébe korrigáltuk volna a növekedési prognózisunkat, azonban az orosz–ukrán háború kitörése, és annak várható, ebben az évben elhúzódó gazdasági következményei miatt lefelé módosítottuk várakozásainkat.
Az orosz–ukrán háború kapcsán fontos hangsúlyozni a bizonytalanságot, hiszen a harcok befejezésének ideje és a károk mértéke még nem látszik. Annyi bizonyos jelenleg, hogy az ellátási láncok az események nyomán sérülnek, illetve az energia- és élelmiszerárak is emelkednek, aminek inflációs hatása van. Ugyanakkor a konfliktus várakozásaink szerint nem szünteti meg teljesen a gazdasági növekedést, tekintettel a gazdaság biztos alapjaira, a magas foglalkoztatási és beruházási rátára.
A háború hatásai miatt az inflációra vonatkozó prognózisunkat felfelé módosítottuk, így a tavalyi 5,1 százalékos pénzromlás után idén 9,3, jövőre pedig 6,4 százalékos áremelkedést valószínűsítünk. Ennek nyomán a reálbérek növekedési üteme is kisebb lehet a korábban vártnál. Figyelembe véve azonban, hogy várakozásaink szerint az átlagbérek idén átlagosan 13,8, jövőre pedig 11,2 százalékkal emelkednek, a reálbérek növekedése még így is pozitív, 4,1, illetve 4,5 százalékos lehet. Az emelkedő reálbérek, illetve a kormányzati transzferek miatt, bár a korábban vártnál kisebb mértékben, de így is érdemben bővülhet a fogyasztás: 2022-ben 3,9, 2023-ban pedig 3,8 százalékkal. Így tehát idén a háztartások fogyasztása lesz a gazdasági növekedés fő hajtóereje.
A beruházások volumene a bizonytalan gazdasági helyzet miatt szintén a korábban vártnál valamivel kisebb mértékben, de érezhetően, idén 6,0, jövőre pedig 5,7 százalékkal bővülhetnek.
A külkereskedelem várakozásaink szerint 2022-ben lassítja, míg 2023-ban gyorsítja a gazdasági növekedést. A 2022-es fékező hatást a háborús hatások erősítik. Az export volumene 2022-ben 4,6, míg az importé 5,1 százalékkal bővülhet, miközben a két növekedés 2023-ban 5,9 és 4,7 százalékot tehet ki. Ugyanakkor a Magyarország által jelentős mennyiségben importált energia árának növekedése a külkereskedelmi egyenleg romlását eredményezi.
A munkaerőpiaci helyzet továbbra is kedvező maradhat – legalábbis a munkavállalók szempontjából. A foglalkoztatás tartósan magasan alakulhat, míg a munkanélküliségi ráta 4 százalék alatti lehet, azaz a gazdaságot továbbra is munkaerőhiány jellemezheti. A magas foglalkoztatást a beruházások magas szintje tudja támogatni. Az orosz–ukrán háború két irányból is hat a foglalkoztatásra: a kedvezőtlen makrogazdasági hatások fékezik a foglalkoztatás bővülését, míg a hazánkban maradó menekültek elhelyezkedése némileg enyhítheti a munkaerőhiányt.
A monetáris politika az elmúlt időszakban az emelkedő infláció kezelése érdekében szigorúbbá vált, az alapkamat és az egyhetes betéti kamat is emelkedett. Várakozásaink szerint a jövőben is az egyhetes betéti kamat lesz az az eszköz, amellyel a jegybank rugalmasan reagál a gyorsan változó piaci helyzetre, míg az alapkamat ritkábban, legfeljebb havonta változik. Jelenleg az alapkamat szintje elmarad az egyhetes betéti kamatétól, így itt további szigorítás várható, csúcsa 7 százalék fölött lehet, majd csökkenése az infláció mérséklődésével párhuzamosan várható. A jegybank inflációs céljának elérését 2023 utánra várjuk.
A költségvetési politikában fontos feladat a koronavírus miatt megnövekedett hiány további csökkentése. Ezt a folyamatot a jelenlegi háborús helyzetben is folytatni kell, elsősorban olyan kormányzati kiadások elhalasztása révén, amelyek nem támogatják a hosszú távú növekedést, illetve nem javítják a versenyképességét. Mindezeket figyelembe véve a költségvetés GDP-arányos hiánya 2022-ben 4,2, 2023-ban pedig 3,2 százalék lehet. Ezzel folytatódhat a GDP-arányos államadósság fokozatos mérséklődése: a 2021 végi 78,2 százalékról 2023 végére 67,7 százalékra csökkenhet a mutató értéke.