Dr. Regős Gábor - üzletágvezető, Makrogazdasági Üzletág, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
A gazdaság növekedése az I. negyedévben kifejezetten dinamikus volt, a várakozásokat érdemben meghaladta. Nemcsak az éves index volt kiemelkedő, de a negyedéves alapú bővülés is kedvezően alakult, azaz a gazdasági teljesítmény növekedése messze nemcsak az áthúzódó hatásoknak köszönhető. A bővülés széles bázison nyugszik, ahhoz a nemzetgazdasági ágak többsége hozzájárult, de legnagyobb szerepe az iparnak és a piaci szolgáltatásoknak volt. Utóbbiban a béremelések és kormányzati transzferek hajtotta kiskereskedelemnek, illetve a koronavírushoz kapcsolódó tavalyi korlátozások miatt alacsony bázisról induló turizmusnak, továbbá a szállítás ágazatnak volt szerepe. Az iparon belül a KSH az élelmiszeripart és a kőolaj-feldolgozást emelte ki – ez utóbbiban a MOL kedvező teljesítménye játszott szerepet, amelyet részben a növekvő volumen, részben a viszonylag olcsó beszerzési ár indokolhatott. A részletes adatoknál érdekes lesz, hogy a beruházások, illetve a külkereskedelmi egyenleg pontosan hogyan hatott a gazdasági teljesítményre. Az első negyedéves adatokban tehát a háború hatása még nem érződik. A vártnál kedvezőbb növekedés nyomán az éves bővülés mértéke is nagyobb lehet, meghaladhatja az 5 százalékot. A következő negyedévekben kiderül, hogy a háború, illetve az infláció milyen hatást gyakorolnak a gazdasági teljesítményre, valamint hogy az ezek által okozott károk mennyire fogják azt vissza. Ugyanakkor a kedvező adat nyomán az is megállapítható, hogy a költségvetés bevételei a vártnál kedvezőbben alakulhatnak, ami segíti az idei hiánycél elérését.