Baloldali trükkök ellen vértezték fel magukat a republikánusok


Sümeghi Lóránt vezető elemző, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány

    Az elmúlt egy év leforgása alatt túlzás nélkül kijelenthető, hogy Amerika konzervatívjai szövetségi szinten mindent megtettek annak érdekében, hogy a közelgő félidős választásokon még egyszer ne fordulhasson elő az az utólag is nehezen magyarázható „kék hullám”, amely két évvel ezelőtt Donald Trump helyett Joe Biden demokrata elnökjelöltet juttatta hatalomra.

    Kevesebb mint fél évvel az amerikai időközi választások előtt ismét kiújulni látszik az amerikai közbeszédben az az általános választójogról szóló vita, amelyet mind a bal-, mind pedig a jobboldal is a saját szájíze szerint értelmez. S bár a novemberben esedékes választás önmagában nem hasonlítható az amerikai elnökválasztás grandiózusságához, mégis komoly érvek és ellenérvek csaptak össze azon republikánus vezetésű tagállamok választójogi újításai kapcsán, amelyek nyíltan azt hivatottak biztosítani, hogy idén már csak azok szavazhassanak, akik arra tényleg jogosultak.

 
   Emlékezetes, nemcsak az Egyesült Államok konzervatívjai, hanem a nyugati világ egy része is őszinte értetlenséggel nézte végig a 2020. november 3-án megrendezett amerikai elnökválasztás végeredményének ismertetését, miután kiderült, hogy számos billegő államban a levélszavazatoknak és azok különös feldolgozási módszerének köszönhetően szinte órák alatt olvadt el a republikánusok egyébként tetemes előnye az úgynevezett billegő államokban, amelyek a választás kimenetelét illetően kiemelten fontosak voltak. 


A demokraták hirtelen és nehezen megindokolható fordítását követően Joe Biden megválasztott elnök az amerikai választási rendszer rugalmasságát és egyben igazságosságát méltatta, miközben az újrázástól megfosztott Trump még aznap egy különleges vizsgálóbizottság összeállítását sürgette annak érdekében, hogy jogi úton próbálja meg a későn beérkező levélszavazatokat érvényteleníteni.

    S bár az elnökválasztás eredményét végül nem sikerült hitelt érdemlő módon megkérdőjelezni, a republikánus elnök csapatának hosszú heteken át tartó különböző fellebbezései esetenként valóban átfogó választási anomáliákra és feltételezhető törvénytelenségekre mutattak rá. Mindez pedig egyetlen járható utat vázolt fel a republikánusoknak: azokban az államokban, ahol ők irányítanak, haladéktalanul el kell kezdeni egy olyan választójogi reform előkészítését, amely képes lehet arra, hogy a 2020-ban bekövetkezett anomáliák megismétlődését megakadályozza.

    A számos tagállamot érintő kezdeményezésben négy állam: Texas, Georgia, Arizona, valamint Florida mutatkozott a legaktívabbnak. Ennek értelmében viszonylag hamar olyan szigorító lépések születtek, amelyek megegyeztek a szövetségi szinten gondolkodó republikánus politikai elit elképzeléseivel. Érdekesség, hogy Arizona még annak ellenére is el tudta fogadtatni a konzervatívok reformját, hogy az állam – a korábban említettekkel szemben – csak kormányzói szinten konzervatív, a kormányzóhelyettesi posztot ugyanis egy demokrata politikus tölti be.

   Adódik a kérdés: mégis milyen reformok születtek ezekben az államokban, amelyek nemcsak akkor kavartak nagy vihart, amikor elfogadták azokat, hanem most is, hogy az amerikai szavazók egyre közelebb kerülnek az időközi választásokhoz?


Texas államban elsősorban a pandémiával összefüggésben meghozott, úgynevezett választáskönnyítő intézkedéseket tiltottak be, amelyek az emberi érintkezést minimalizálták.

   Ennek értelmében megszüntették az egész napos (24 órás), valamint az autóból való kiszállás nélküli szavazás lehetőségét, továbbá megtiltották a választási tisztviselőknek, hogy kéretlenül a levélben történő szavazást népszerűsítsék, illetve azt is, hogy – szintén kéretlenül – a levélszavazáshoz szükséges regisztrációs lapokat kiküldjék. Emellett konkrét büntetőjogi passzusokat is elfogadtak, amelyek a szavazatszámlálók esetleges visszaéléseinek tettenérésekor alkalmazhatók.

   A további három, ráadásul billegő államban szintén szigorú módosításokat fogadtak el. Georgia államban jelentősen korlátozták a levélszavazatok gyűjtődobozainak számát, amellyel értelemszerűen a szavazókörökben való fizikai megjelenések számát próbálják növelni, valamint nagymértékben visszaszorították az úgynevezett ideiglenes szavazók számát, akik úgy szavazhatnak, hogy a választások lezártáig a hiányos azonosíthatóságuk miatt még nem derült ki, hogy valóban jogosultak-e a szavazásra. Mindemellett megtiltották azt is, hogy pártaktivisták a hosszú sorokban várakozóknak vizet vagy élelmet oszthassanak.

   Hasonló szigorítások láttak napvilágot Floridában is, ahol szintén korlátozták a levélszavazatok gyűjtődobozainak számát, azoknak pedig, akik levélben óhajtanak szavazni, kötelezően előírták a hivatalos dokumentációval történő személyazonosítást, általában útlevél vagy jogosítvány formájában. 

   Azonban a délnyugati államban a levélszavazatokhoz kapcsolódó regisztráció szabályaihoz is hozzányúltak, ennek értelmében a korábban automatikus nyilvántartásba vétel helyett a szavazóknak mostantól minden egyes választást megelőzően regisztrálniuk kell. Korlátozták azon választási tisztségviselők számát is, akik jogosultak a levélszavazatok begyűjtésére, majd azok nagy tételben való leadására.


Demokrata kormányzóhelyettese ellenére Arizona állam a múlt év során három törvénymódosítást is elfogadott a választójoggal kapcsolatban. Az első módosítás a megyei jogkörök korlátozását taglalta, így azok, akik a legutóbbi két választáson nem éltek az úgynevezett „korai szavazás” lehetőségével, a jövőben nem kaphatnak erre automatikusan lehetőséget.

    A második módosítás szerint azokat a levélszavazatokat, amelyek a választás napján este hét óráig nem rendelkeznek hiteles aláírással, meg kell semmisíteni, a harmadik pedig bizonyos jogköröktől fosztotta meg a választási tisztségviselőket – igaz, ezt később az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága semmisnek minősítette.

   Az említett s ez ügyben kifejezetten aktív államok választójogi reformjai szemmel láthatóan tükrözik azokat a tapasztalatokat, amelyeket az amerikai konzervatív oldal 2020. november 3-án levont. Ugyanakkor a republikánusok hathatós munkája és célzott törvénymódosításaik rávilágítanak arra, hogy az Egyesült Államok választási rendszerét hiába tartják világunk egyik legigazságosabb politikai folyamatának, még így is számos aspektusa szorul modernizálásra, valamint a szabályok józan ész alapján történő finomhangolására.

Forrás: Magyar Nemzet

Iratkozz fel hírlevelünkre!

Sikeres feliratkozás!

This site is protected by reCAPTCHA and the Google Privacy Policy and Terms of Service apply.

Süti beállítások