A makrogazdasági szakértő elmagyarázza, mire kell számítani rezsifronton
"A lakosság még mindig nem a világpiaci árakat fizeti, tehát szó sincs arról, hogy szűkült volna a kedvezményezettek köre" - nyilatkozta a rezsicsökkentés módosítása kapcsán a Kontrának Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője, aki szerint a módosítások annyira kevés embert érintenek, hogy nem igazán indokolt a korábbi modellre visszatérni. Interjú.
Kontra: Milyen gazdasági indokai lehettek a rezsitámogatás átalakításnak?
Isépy Tamás makrogazdasági üzletágvezető, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
Isépy Tamás: A legfőbb indok a háborús infláció. Az energiaárak drasztikus emelkedése váltotta ki ezt a lépést. Magyarországnak hosszú távú szerződései vannak, ez azonban nem azt jelenti, hogy amennyiben az energiahordozók világpiaci ára hét-, nyolc- vagy tízszeresére emelkedik, akkor a vételár ugyanakkora marad.
A képlet, amely alapján az aktuális árat kiszámolják, az titkos, a világpiaci ár azonban kihatással van a végösszegre. Ez főként a gázra vonatkozik. A villany esetében könnyebb helyzetben vagyunk, mert rendelkezésünkre áll a paksi atomerőmű termelési kapacitása.
Kontra: Tehát az oroszokkal történt megállapodás mellett a globális áremelkedés is kihat arra az árra, amennyiért a gázt vásárolja a gázszolgáltató?
Isépy Tamás: Igen, ez elkerülhetetlen, a magasabb energiaárak is hatást gyakorolnak az aktuális árra.
Költségvetési szempontból tarthatatlan volt a rezsicsökkentés változtatások nélküli fenntartása. Hatalmasat nőttek a világpiaci árak, a drasztikus árrobbanás sokkszerűen hatott.
És itt nem arról van szó, hogy 20-30 százalékkal emelkedett a gáz ára, hanem az eredeti ár többszörösére ugrott rövid időn belül. Ezt a költségvetés képtelen lekövetni, különösen úgy, hogy egy állami gazdálkodást hosszabb távra terveznek.
Kontra: A kedvezményezettek körének szűkítése jó irány?
Isépy Tamás: Alapvetően jó hír az, hogy nem arról beszélünk, hogy a rezsicsökkentés teljesen megszűnt, hanem arról, hogy a rezsicsökkentés mérséklésére került sor.
A lakosság még mindig nem a világpiaci árakat fizeti, de valamelyest valóban szűkült a kedvezményezettek köre.
Nézzük meg a táblázatokban ismertetett árakat. Az áram esetében 36 forint/kilowattóráról van szó, az a rezsicsökkentett ár, a lakossági piaci ár 72 forint/kilowatt, tehát a duplája. A valós világpiaci ár azonban 270 forint körül mozog, ami azóta akár drágulhatott is. Tehát a társadalomnak az a 75 százaléka, aki az átlagfogyasztáson belül van, a rezsicsökkentett árat fizeti, aki túllépi, az a dupláját, de még mindig nem a világpiaci árat. A gáznál kicsit más a helyzet, a rezsicsökkentett ár 102, a lakossági piaci ár 747 forint. A világpiaci ár azonban ennél jóval magasabb, az 1000 forint fölött van.
Az átlagfogyasztó továbbra is maradéktalanul részesül a rezsicsökkentésből, azok fizetnek többet, akik átlag fölött fogyasztanak. De még az ő esetükben sem érvényesítik a világpiaci árakat, hanem egy sokkal kedvezőbb díjszabással számolják a rezsiköltségeket. Nem hétszeresét, hanem csak kétszeresét kell fizetniük a rezsicsökkentett áram árnak.
A kedvezményezettek köre pedig nem szűkült, hanem bővül. A gázfogyasztásra vonatkozó szabály értelmében például akinek két gyermeke van, az már 300 köbméter gázt vehet kedvezményes áron, akinek pedig több gyermeke van, az gyermekenként még további 300 köbméter gázt vásárolhat csökkentett áron. Emellett pedig a mozgáskorlátozottak esetében is érvényesül egy őket segítő formula. Akik olyan eszközöket használnak, amely megemeli a fogyasztásukat, szintén jogosultak kedvezményre.
Kontra: Ha a világgazdasági helyzet lehetővé teszi, akkor egy nap visszatérhetünk a korábbi rezsicsökkentéses metódushoz?
Isépy Tamás: Ha az árak visszamennek oda, ahonnan elindultunk a háború és a válság előtt, akkor lehetséges. Azt ugyanis nem lehetett előre kalkulálni, hogy az olaj hordónkénti ára hatalmasat növekszik, vagy a gáz esetében egy markáns emelkedést lehetett megfigyelni. Tehát ha csökkennek az árak és a hosszú távú szerződésekben is realizálódnak, akkor megtörténhet. De azt nem győzöm hangsúlyozni, hogy a lakosság 75 százaléka továbbra is a rezsicsökkentett áron vásárolja a gázt és az áramot.
A gáz esetében egy hidegebb tél alatt könnyen átléphetik a fogyasztók a kedvezményes szintet, egy enyhébb tél esetén azonban a jóval kisebb fogyasztással sokkal többen kerülnek az átlag alá.
Várom azokat a számításokat, amelyek majd megmutatják, hogy a lakossági piaci árat hányan fizetik és milyen mértékben. Hogy létrejön-e nagyobb fizetési kötelezettség. Hogy a lakosság mennyivel fizetett többet. De biztosra veszem, hogy így sem kerülünk följebb azon a listán, amely azt mutatja meg, hogy az átlagos fogyasztó az mennyit fizet 1 kilowattórányi áramért vagy 1 köbméter gázért Európában.
Kontra: Elképzelhető, hogy tovább romlik a helyzet, és növekednek az árak?
Isépy Tamás: A jövőt egyre nehezebb megjósolni. A kockázata mindennek megvan, ahogy annak is van esélye, hogy megoldódik a geopolitikai helyzet, azaz véget ér a háború, és akkor egy sokkal kedvezőbb helyzet alakulhat ki.
Egy azonban biztos, hogy a magyar kormány eltökélt a rezsicsökkentés fenntartásában, és a nehéz külgazdasági körülmények ellenére is vállalja ezt. Mindössze annyi történt, hogy az átlag fölötti fogyasztóktól nagyobb hozzájárulást várnak el.
Mindezek mellett a kormány egy rezsivédelmi alapot hozott létre az év közepén, ez 700 milliárd forint körüli tétel volt. Így ha az árak nem mennének még feljebb, akkor ez gyakorlatilag elegendő lenne a kiegyenlítésre.
Kontra: A kényszerhelyzet előidézheti azt, hogy sok háztartás korszerűsíti a fűtési rendszerét, esetleg megnő a napelemek iránti kereslet?
Isépy Tamás: Ez elképzelhető, és örvendetes is lenne. Meg kell vizsgálni, hogyan tud az állam pályázatokat kiírni a házak hőszigetelésére és az energiatakarékos megoldások háztartásokba való bevezetésére.
Hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a világpiaci árak emelkedése miatt sokan vacogni fognak télen, a nagyobb belmagasságú házakat képtelenség lesz felfűteni, esetleg egyes helyiségeket időlegesen lezárnak télire. Azonban sok alternatív megoldás létezik, amelyeket az emberek igénybe fognak venni.
Megjelenik majd egyfajta fejlesztési kényszer, így akinek módja van rá, be fog ruházni a fűtés vagy az áramtermelés modern megoldásaiba. Sokan a racionalitás és az optimalizálás mentén, hőszigetelésben vagy napelemes megoldásban kezdenek el gondolkodni, ezek egy részére pedig már most is jó állami pályázatok állnak rendelkezésre.
