A Századvég Konjunktúrakutató 2022. szeptemberi felmérése alapján a lakosság konjunktúraérzete fél év csökkenés után enyhén emelkedett, miközben a vállalkozásoké kismértékben mérséklődött. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index így –26,6-ről –26,3-re javult, míg a vállalati mutató értéke –23,4-ről –24,8-re romlott. A vállalati mutató visszaesését továbbra is az orosz–ukrán háború indukálta magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság, valamint a pénzügyi, továbbá elsősorban az árupiacokon tapasztalható nagyobb turbulenciák határozták meg. A konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az energiapiacokon megszűnik az óriási bizonytalanság, és alacsonyabb árak alakulnak ki.
A lakosság konjunktúraérzete kismértékű javulást mutat
A lakossági konjunktúraindex alindexei közül a négy mutatóból három visszaesett ugyan az előző havi értékhez képest, de összességében az index javult az augusztusihoz képest. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –6,1-ről –8,1-re mérséklődött, és immár második hónapja a negatív tartományban van. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe minimális mértékben, –86,3-ről –86,4-re, csökkent. A gazdasági környezet megítélése ugyanakkor az előző havi –39,4 pontos értékről –35,8-re javult, míg az anyagi helyzeté –24,1 után –24,2 lett.
A lakosság borúlátóbbnak értékeli a következő 12 hónapban várható foglalkoztatottsági adatok alakulását. A jelentős csökkenést prognosztizálók aránya ugyanis az előző havi 15,3 százalékról 18,8 százalékra emelkedett, míg a kismértékű csökkenést várók aránya 28,0 százalékról 29,2 százalékra változott. Változatlannak várja a foglalkoztatottság helyzetét, az augusztusi 26,7 százalék után, a megkérdezettek 23,1 százaléka, míg kismértékű növekedést 16,9 százaléka (augusztusban 16,7 százaléka), jelentős javulást pedig 4,2 százaléka (az előző hónapban pedig 6,4 százaléka) vár.
A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás, a lakosság esetében, Magyarország következő évi gazdasági helyzetének megítélésében történt. 8,3 százalékponttal kevesebben várnak jelentős romlást, míg 2,4 százalékponttal többen becsülnek kismértékű romlást, 3,0 százalékponttal többen változatlanságot és 2,5 százalékponttal többen kismértékű javulást várnak az egy hónappal ezelőtti adatokkal összevetve.
A vállalati felmérés esetében a négy alindex közül három értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –43,7-ről –42,2-re javult, míg az iparági környezeté –24,5-ről –30,4-re, a termelési környezeté –15,0-ről –16,7-re, míg az üzleti környezeté –32,7-ről –34,2-re módosult.
A vállalatok az elmúlt egy évben nagyobb mértékben tudták növelni termékeik árát átlagosan, mint amilyen mértékű emelésről az elmúlt hónapban beszámoltak. Immár a megkérdezettek mindössze 14,6 százaléka jelzett 1 százaléknál kisebb mértékű áremelést. Ugyanakkor 7 százaléknál magasabb mértékűről a megkérdezettek közel fele (49,0 százaléka) számolt be.
A vállalatok leginkább a termékeik és szolgáltatásaik iránt mutatkozó jövőbeni keresletet illetően borúlátóak. Azt véli ugyanis a megkérdezett vállalatok 16,6 százaléka (1,7 százalékpontos emelkedés az előző hónaphoz viszonyítva), hogy a jövőbeni kereslet az iparágukban előállított termékeik és szolgálttaásaik iránt jelentősen, míg további 37,6 százalék (5,8 százalékponttal magasabb az augusztusi aránynál) szerint kismértékben csökken. A vállalatok a nem változik kategóriát 5,0 százalékponttal, a kismértékben növekszik kategóriát 1,7 százalékponttal és a jelentősen növekszik kategóriát pedig 1,6 százalékponttal kevesebben jelölték meg prognózisukként.
A konjunktúraindexről
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.