Az elmúlt fél év harctéri eseményei, illetve Brüsszel szankciófókuszú politikája és az erre adott orosz válaszlépések tükrében kijelenthető, hogy az orosz–ukrán háborúban érintett felek egyre távolabb kerülnek a megegyezéstől, a konfliktus békés rendezésétől. A közvélemény-kutatás rámutat, hogy
Az Egyesült Államok és Kína nyer, mindenki más veszít a brüsszeli szankciókkal
A magyarok döntő többsége szerint az Egyesült Államok és Kína az egyértelmű nyertesei, az összes többi szereplő – élén az Európai Unióval és hazánkkal – pedig vesztese a brüsszeli szankciós politikának és a szankciók gazdasági hatásainak. Továbbá a megkérdezettek 56 százaléka gondolja úgy, hogy végül egyik fél sem jöhet ki győztesen a fegyveres konfliktusból – derül ki a Századvég szeptemberi kutatásából. A felmérés az orosz–ukrán konfliktus várható kimenetelével, illetve a háború és a szankciós politika hatásaival kapcsolatos lakossági attitűdöket térképezte fel.
Egyik fél sem jöhet ki győztesen a háborúból
a válaszadók ugyan nagyobb arányban számítanak Oroszország (28 százalék), mintsem Ukrajna (10 százalék) győzelmére a kialakult fegyveres konfliktusban, a megkérdezettek 56 százaléka viszont úgy véli, hogy egyik fél sem jöhet ki győztesen a háborúból.
Többek között ezzel magyarázható, hogy a magyarok jelentős többsége – ahogy a Századvég korábbi elemzései megállapították – a konfliktus további eszkalálódásához vezető büntetőintézkedések bevezetése és fenntartása helyett a béketárgyalások mielőbbi megkezdésében, illetve kompromisszum elérésében látja a megoldást.
Európa veszít, az Egyesült Államok és Kína nyer a szankciókkal
Az orosz–ukrán háború gazdasági következményei, illetve Brüsszel szankciós stratégiája nyomán Európa energiaválsággal és háborús inflációval küzd, ugyanakkor egyes – nem európai – országok bizonyos tekintetben haszonélvezőivé váltak a háborúnak. A brüsszeli szankciók révén Kína és India olcsóbban vásárolhat az orosz energiahordozókból, míg az Az Egyesült Államok új energia-exportpiacot nyer, valamint vonzó célpont lehet azon európai vállalkozások számára, amelyek a termelésüket és beruházásaikat, a biztosabb energiaellátás érdekében, el kívánják költöztetni Európából. Ezen folyamatok hatásai a lakossági véleményekben is tükröződnek, hiszen
a magyarok döntő többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok (71 százalék) és Kína (68 százalék) inkább nyertese, mintsem vesztese a szóban forgó fegyveres konfliktus gazdasági következményeinek és a szankcióknak. Ezzel szemben a válaszadók több mint négyötöde az Európai Uniót (81 százalék) és Magyarországot (87 százalék) inkább az orosz–ukrán konfliktus és a szankciós politika kárvallottjának tartja.
Érdekesség, hogy a megkérdezettek ennél érezhetően kisebb arányban tekintik Oroszországot a szankciók vesztesének (52 százalék), holott a brüsszeli büntetőintézkedések ezen ország ellen irányultak.
A felmérés alapján megállapítható, hogy
a magyarok 84 százaléka Ukrajnát is inkább az említett gazdasági következmények és a szankciók vesztesének tartja.
Ez azzal magyarázható, hogy Brüsszel szankciós lépéseinek az elsődleges célja az orosz katonai törekvések megfékezése, a béke kikényszerítése volt, a bevezetett és tervezett intézkedések azonban ezekkel ellentétes hatást váltottak ki, vagyis a fegyveres konfliktus elhúzódásához vezettek. A brüsszeli büntetőintézkedések kudarcát, a kompromisszum lehetőségétől való távolodást látva a magyar közvélemény Ukrajnát is a szóban forgó fejlemények vesztesének látja.
Módszertan
CATI módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2022. szeptember