Már tavaly ősszel előjöttek azok az ötletek, hogy az áram és a gáz árát valahogy szét kellene választani. A gondot azonban a kereskedelmi konfliktus enyhülése oldaná meg – mondta a Magyar Nemzet Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
Hortay Olivér üzletágvezető, Energia- és Klímapolitikai Üzletág, Századvég Konjunktúrakutató Zrt.
Európa egyre mélyebbre süllyed az energiaválságban, ám úgy tűnik, Brüsszel továbbra sem kívánja figyelembe venni a szankciós politika csődjét. Érdemi cselekvés helyett olyan javaslatokat tesz az asztalra, amelyek legfeljebb enyhíthetnek a gondokon, de nem csökkentik tartósan a magas energiaárakat és nem enyhítik kellő mértékben az ellátás biztonságának kockázatát. Ide tartozik az az elképzelés is, amely az áram árának alakulását szétválasztaná a gáz árának mozgásától.
Az Európai Unióban a villamos energia piacán a tőzsdei kereskedés úgy alakult ki az elmúlt tíz-tizenöt évben, hogy az árakat a kereslet kielégítéséhez szükséges legdrágább technológia határozza meg. Ezek pedig a szabályozható földgáztüzelésű erőművek – mondta lapunknak Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője.
A szakértő emlékeztetett: tavaly óta az unióban egyre emelkednek a gázárak. Így részben az imént említett működési modell miatt a gáz drágulása magával húzta a villamos energia árát is. Ezzel egy komplexebb, tágabb értelemben vett energiaválság alakult ki.
– Már tavaly ősszel előjöttek azok az ötletek – elsősorban a déli államoktól –, hogy az áram és a gáz árát valahogy szét kellene választani. Felmerült egy másik modell kialakítása, amely a termelési költségek alapján árazza a villamos energiát – magyarázta a szakértő. Idén tavasszal az európai energiahivatalokat tömörítő szervezet megvizsgálta ennek a lehetőségét, de arra jutott, hogy bár a mostani működési rendszer nem tökéletes, ennél jobbat nem tudnak javasolni. Miután azonban a nyár végén elszabadultak a gázárak, újra elindult a gondolkodás.
Az üzletágvezető kitért arra, hogy Magyarországon már jelenleg is működnek olyan mechanizmusok, amelyek hasonlóak az uniós elképzelésekhez. Ilyen a kötelező átvételi támogatási rendszer, amely a jelenlegi piaci áraknál olcsóbban veszi át a villamos energiát a megújuló termelőktől.
Részben ez az oka, hogy a múlt heti megállapodás Magyarországra nem ró új kötelezettségeket. A kérdés az, hogy a bizottsági javaslat milyen változásokat indít el az egyes tagállamok szabályozásában. A piac működési logikájának hirtelen, drasztikus mértékű megváltoztatása kockázatokat is rejthet, mert több év alatt, organikusan fejlődő modellek alakulhatnak gyökeresen át, ami nemvárt negatív következményekkel is járhat – hangsúlyozta.
Európa fő problémáját a múlt héten elfogadott technikai intézkedések nem képesek megoldani.
Jelenleg túl kevés gáz érkezik a kontinensre, aminek elsősorban a lebegtetett és bevezetett szankciók, valamint az ezekre adott válaszlépések az okai. A gondot a kereskedelmi konfliktus enyhülése oldaná meg, a fent említett intézkedések legfeljebb tompítani tudják az energiaválság hatásait
– emelte ki az üzletágvezető.
Hortay Olivér végül hozzátette: érdekesség, hogy Brüsszel továbbra sem hajlandó hozzányúlni a kvótakereskedelmi rendszerhez, ami jelenleg is mesterségesen megemeli az energiaárakat. Az elmúlt hónapban a kvótaárak megközelítették a száz eurót tonnánként. Ez olyan szint, amelyre az Európai Bizottság csak öt év múlva számított.
