Fontos megjegyezni, hogy a 27 uniós tagállam állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács már júniusban rögzítette, hogy „az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett amellett, hogy további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának”, majd a testület felszólította a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsát, hogy „gyors ütemben munkálkodjon a katonai támogatás további növelésén”. Ezt követően augusztusban a tagországok védelmi miniszterei informális találkozót tartottak Prágában, melynek keretében egyebek mellett egy, az ukrán katonák kiképzését célzó misszió létrehozásának feltételeiről tárgyaltak. Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter a találkozót követően hangsúlyozta, hogy a katonai kiképzőprogram kapcsán több ország is jelezte pontosítási igényét, továbbá
A lakosság következetesen ellenzi az ukrán katonák európai uniós kiképzését
Ukrajna külügyminisztere és védelmi minisztere szeptemberben katonai kiképzésre vonatkozó segítséget kért az Európai Uniótól, melyre válaszul Brüsszel a napokban katonai segítségnyújtási missziót hozott létre az ukrán fegyveres erők támogatása céljából. Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Josep Borrell kiemelte, hogy a brüsszeli lépés „annak egyértelmű bizonyítéka, hogy az EU mindaddig ki fog tartani Ukrajna mellett, amíg arra szükség van”. Tekintettel arra, hogy a misszió az orosz–ukrán háború további eszkalációjának kockázatával jár, Magyarország – egyedüli tagállamként – a konstruktív tartózkodás lehetőségével élt a javaslatról szóló szavazásnál. A Századvég e fejlemények kapcsán közelebbről megvizsgálta az ukrán katonák európai uniós kiképzésének kérdését, kitérve augusztusi közvélemény-kutatására, amely a katonai segítségnyújtás ezen formájának lakossági megítéléséről szólt.
Brüsszel lépései a háború további elhúzódásához vezetnek
Magyarország felhívta a figyelmet a javaslatban rejlő kockázatokra is.
Brüsszel végül október 17-én jelentette be a misszió („EUMAM Ukrajna”) létrehozását, melynek célja többek között az, hogy hozzájáruljon Ukrajna katonai képességeinek növeléséhez, az ukrán katonai műveleteket hatékonyabb végrehajtásához. A program legfontosabb jellemzői közé tartozik, hogy:
- egyéni, kollektív és szakkiképzést fog biztosítani az ukrán fegyveres erőknek,
- koordinálni fogja a tagállamok azon tevékenységeit, amelyek a kiképzés megvalósításának támogatására irányulnak, valamint
- a misszió az uniós tagállamok területén, és nem Ukrajnában fog működni (műveleti parancsnoksága Brüsszelben lesz).
Az „EUMAM Ukrajna” megindításának ténye, illetve a program részletei alapján egyértelműen megállapítható, hogy
Brüsszel továbbra is Ukrajna harctéri pozícióinak javítására fókuszál, miközben az Európai Unió katonai értelemben is egy lépéssel közelebb került a háborús érintettséghez.
Az orosz–ukrán fegyveres konfliktus további elhúzódása, illetve a büntetőintézkedések bevezetése és fenntartása révén kialakuló szankciós recesszió megfékezése érdekében
azonban elengedhetetlen lenne a mihamarabbi tűzszünet, illetve a béketárgyalások megkezdésének előmozdítása.
Jelentős az ukrán fegyveresek uniós kiképzésének elutasítottsága
A Századvég augusztusi kutatása – amely Brüsszel szankcióinak, szankciós terveinek, valamint az Európai Unió orosz–ukrán háborúval összefüggő politikájának lakossági megítélését térképezte fel – megvizsgálta a magyarok véleményét az ukrán haderő európai uniós kiképzéséről.
A felmérés szerint
a megkérdezettek több mint háromnegyede (77 százaléka) nem értett egyet azzal, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.
Ez kevésbé meglepő annak tükrében, hogy
a magyar lakosság – ahogy a Századvég szeptemberi elemzése az elmúlt hónapok tendenciái alapján rámutatott – erősen békepárti,
és következetesen nem támogatja azokat a lépéseket, amelyek a fegyveres konfliktus békés rendezésétől, a kompromisszum eléréséről távolabb visznek.
Módszertan
CATI módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2022. augusztus