A legmagasabb infláció továbbra is a balti államokban tapasztalható, azonban jelentős áremelkedés volt tapasztalható Hollandiában (16,8 százalék), Lengyelországban (16,4 százalék), illetve Csehországban (15,5 százalék). A hazánkban tapasztalt pénzromlás (21,9) szintén a legmagasabbak közé tartozik Európában, amely jelenséget a rezsicsökkentés feltételeinek módosítása és az élelmiszerárak átlag feletti növekedése fűti.
A hazai jegybank változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot (13 százalék) és nem módosított az effektív eszközének kamatán sem (18 százalék).
A magas kamat- és inflációs környezetben a lakosság inkább az infláció felett állandó hozamot nyújtó prémium magyar állampapírokat részesíti előnyben a fix hozamúval szemben.
