Magyarország Kormánya – ahogy a Századvég decemberi elemzése rámutatott – az Európai Bizottsággal párbeszédet folytatva hónapok óta törekszik a hazánknak járó uniós forrásokkal kapcsolatos megegyezésre, azonban Brüsszel újabb és újabb feltételeket szabva akadályozza a tényleges kifizetések egy jelentős részét. A brüsszeli vezetés gyakorlatát a magyar közvélemény határozottan ellenzi. A kutatási adatok tanúsága szerint a magyarok közel háromnegyede (74 százaléka) elutasítja, hogy Brüsszel visszatartsa a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat.
Brüsszel nem a megegyezésre törekszik – A magyarok 74 százaléka elutasítja az uniós források visszatartását
Brüsszel a Magyarországot jogosan megillető uniós források lehívását 17 feltétel vállalásától tette függővé, majd 2022 decemberében az Európai Bizottság elfogadta a hazánk helyreállítási tervét, valamint aláírta a partnerségi megállapodást. A szóban forgó források egy jelentős hányadának tényleges kifizetése viszont 27 „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötött, tehát Magyarország – egyelőre – nem jutott hozzá az országnak járó uniós források egy részéhez. A Századvég utánajárt annak, hogy a felnőtt magyar lakosság mit gondol Brüsszel – hazánkkal szemben tanúsított – uniós forrásokkal kapcsolatos politikájáról.
Jelentős társadalmi elutasítottság övezi az uniós források megvonását
Ehhez hasonlóan 10-ből 6 megkérdezett (60 százalék) úgy érzi, hogy Brüsszel az említett források tekintetében valójában nem a megegyezésre, a kompromisszum elérésére törekszik, hanem Magyarország megbüntetésével példát kíván statuálni.
Brüsszel nem azonos mércével méri a tagállamokat
Az európai közösség hatékony működésének fontos előfeltétele lenne, hogy a brüsszeli vezetés az egyes tagállamokkal szemben ne alkalmazzon hátrányos megkülönböztetést, ezért a felmérés kitért az Európai Unióban tapasztalható kettős mérce kérdésére is. A magyarok közel kétharmada (64 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy Magyarországgal és más tagállamokkal szemben létezik a kettős mérce az Európai Unióban.
Módszertan
CATI-módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2023. január