Átfogó felmérés készült a hazai IKT-szektor teljesítményéről, nemzetgazdasági szerepéről
A 2022 decemberében zárult kutatás célja az volt, hogy átfogó képet adjon a hazai IKT-szektor működéséről, nemzetgazdaságban betöltött jelenlegi és jövőben várható szerepéről, az ágazat vállalkozásainak összetételéről, jövőképéről, terveiről, elvárásairól, az őket érintő (pénzügyi, szabályozási, munkaerőpiaci, innovációs stb.) problémákról, valamint a szektor működését meghatározó jelentős piaci szereplőkről.
A kutatás ugyanakkor kizárólag a szűken (a TEÁOR ’08 szerint) értelmezett IKT-szektor feldolgozóipari és szolgáltatási szegmensére terjedt ki, azaz a tágabban értelmezhető digitális gazdaság egészére nem.
A kutatás eredményei alapján a hazai IKT-szektor továbbra is a nemzetgazdaság húzóágazatának tekinthető, hiszen bruttó hozzáadott érték termelése számottevően meghaladja az EU27 átlagát, és arányaiban (a többi ország IKT-szektorához viszonyítva) az egyik legtöbb munkavállalót foglalkoztatja az Európai Unióban. Az idetartozó vállalkozások között az összes vállalkozáshoz viszonyított számarányukat tekintve kiemelkedő a gyorsan növekvő vállalkozások aránya, emellett a szektor 2021-ben a nemzetgazdasági beruházások 3,3 százalékáért volt felelős, ami több mint 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az IKT-szektor K+F költései (10 százalék a teljes hazai K+F költés arányában) noha jelentősen meghaladják a nemzetgazdasági átlagot, ugyanakkor kevés a valóban innovatív cég. Ötletből nincs hiány, ám a megvalósítás számos okból (pl. tőkehiány, piaci ismeretek hiánya stb.) elmarad, vagy a projekt kezdeti szakaszaiban külpiaci szereplők érdekkörébe kerül (felvásárlás, többségi részesedés szerzés következtében). A szektor külkereskedelmi beágyazottsága is jelentősnek mondható, hiszen külkereskedelmi forgalma jelentősen meghaladja az EU átlagát mind az export, mind az import tekintetében (mindkét szegmensben 10 százalék feletti az iparági arány).
Válságálló a magyar IKT-szektor
A primer kutatások alapján kiderült, hogy az az érintett vállalkozások (és ezen belül is különösen a szolgáltatási alágazat) gerincét (mintegy 80 százalékát) a legalább 10 éve működő vállalkozások alkotják. A válaszadó cégek 97,4 százaléka 50 főnél kevesebbet foglalkoztat, ezen belül 75 százalék feletti a 10 főnél is kisebb (de 3 főt meghaladó) vállalkozások aránya. Földrajzi szempontból, illetve településtípus szerint a válaszadó vállalkozások egyaránt a nagyvárosokba, illetve a közép-magyarországi régióba koncentrálódnak.
A megkérdezettek több mint harmada kizárólag, negyede pedig többségében hazai tulajdonú beszállítókat foglalkoztat, ugyanakkor számottevő arányt képviselnek azok a vállalatok, amelyeknél a hazai beszállítói arány 50 százalék alatt van.
A válaszadók körében magas volt (40 százalék feletti) az elmúlt három évben kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységet folytató vállalkozások aránya. A megkérdezett vállalkozások közül 10-ből 9 hajtott végre valamilyen fejlesztést az elmúlt három évben, legnagyobb arányban az alaptevékenység fejlesztéséhez szükséges gépek, berendezések, eszközök, szolgáltatások beszerzésére fordítottak fejlesztési forrást.
A válaszadók árbevételének legnagyobb része B2B értékesítésből származik – az elmúlt három évben a válaszadók 62 százalékának nőtt összességében az árbevétele, ezen belül 30 százaléknak pedig mindhárom évben.
Forrás: Századvég, 2022. november, CATI, n=190, IKT-szektorba sorolt vállalkozások körében
| | |
|---|
| Minden évben sikerült növekedést elérni | 0,32 |
|---|
| Ugyan volt(ak) olyan (év)ek (3-ból max. 2), amikor visszaesés volt tapasztalható, de összességében így is növekedett a cég az említett időszakban | 0,30 |
|---|
| Nem volt növekedés az említett időszakban | 0,23 |
|---|
| Minden évben, vagy az elmúlt három év átlagában csökkent a vállalkozás árbevétele | 0,13 |
|---|
| Nem tudja / Nem válaszol | 0,02 |
|---|
A válaszadó vállalkozások 60 százalékának ugyanakkor nem változott a termelékenysége az elmúlt három évben, és csupán 10 százalék szerint nőtt jobban a termelékenységük, mint az árbevételük, továbbá 6 százalékuknak pedig csak leépítések árán sikerült az egy főre jutó termelést javítani. Az árbevétel-növekedés elmaradásáért a vállalkozások többsége (53 százaléka) a megnövekedett működési költségeket (pl. emelkedő energiaárak, árfolyamváltozásból fakadó kedvezőtlen hatások stb.) okolta, de a megkérdezettek több mint harmada szerint ebben a változékony hazai szabályozási környezet és az ellátási láncok akadozása is közrejátszott.
Forrás: Századvég, 2022. november, CATI, n=190, IKT-szektorba sorolt vállalkozások körében
| | |
|---|
| Az árbevétel növekedését meghaladó mértékben nőtt a vállalkozás termelékenysége | 0,10 |
|---|
| Az árbevétel növekedéssel arányosan nőtt (nem változott a termelékenység) | 0,60 |
|---|
| Az árbevétel csökkenés ellenére a munkavállalói létszám csökkenése miatt termelékenységnövekedés következett be | 0,06 |
|---|
| Csökkent a vállalkozás termelékenysége | 0,11 |
|---|
| Nem tudja / Nem válaszol | 0,14 |
|---|
Az informatikus munkaerőhiány jelenti a legnagyobb kihívást
A szektor további fejlődését (és a hazai digitális gazdaság kiteljesedését) számos tényező (pl. szabályozási és innovációs környezet, adózási előírások hektikus változásai, az ellátási láncok szakadozása stb.) egyszerre nehezíti. Ezek közül is kiemelkedik az iparágat hosszú ideje sújtó és dinamikáját tekintve egyre növekvő informatikus munkaerőhiány, amely mind mennyiségi, mind minőségi, mind strukturális értelemben rányomja a bélyegét az iparág (és így a teljes nemzetgazdaság) működésére. És noha a hiányt a vállalkozások és az oktatási rendszer (felsőoktatás és felnőttképzés) számos eszközzel törekszik mérsékelni, az olló a kibocsátás és a valós munkaerőpiaci igények között továbbra sem látszik zárulni, sőt; néhány éven belül egyes prognózisok szerint további több tízezer informatikus hiányozhat a magyar munkaerőpiacról.
A szektor növekedési potenciálja előtt álló akadályokat illetően a vállalkozások felrajzolták a szerintük kívánatosnak gondolt kormányzati beavatkozások irányait is: a siker kulcsaként elsősorban a kiszámítható és stabil szabályozási, valamint adózási környezetet, az adminisztratív terhek jelentős csökkentését, továbbá a megfelelő mennyiségű és minőségű szakembert biztosító oktatási rendszer kialakítását várnák el a kormányzati szakpolitikától.
Középtávon további fejlesztéseket terveznek az IKT-cégek Magyarországon
A következő 3–5 évben a megkérdezettek 12,5 százaléka nem tervez semmilyen fejlesztést, ami magasabb arány, mint az elmúlt három évben e téren passzív vállalkozásoké (9,5 százalék), akik viszont terveznek – a múltbeli mintához hasonló módon – azok legnagyobb arányban (70 százalék felett) az alaptevékenység fejlesztéséhez szükséges gépek, berendezések, eszközök, szolgáltatások beszerzését vetítették előre. Örömteli a jövőre nézve, hogy a digitalizációs célú fejlesztések (ideértve az Ipar 4.0 fejlesztéseket) is 50 százalék feletti arányt értek el. A fentieket követték a munkatársak átképzése/továbbképzése (48,4 százalék), illetve a támogató tevékenységek fejlesztése (45,8 százalék).
Forrás: Századvég, 2022. november, CATI, n=190, IKT-szektorba sorolt vállalkozások körében
| | | | |
|---|
| Az alaptevékenység fejlesztéséhez szükséges gépek, berendezések, eszközök és szolgáltatások beszerzése | 70,5 | | |
|---|
| Digitalizációs célú fejlesztések (ideértve az Ipar 4.0 fejlesztéseket is) | 56,8 | | |
|---|
| A munkatársak átképzése/ továbbképzése | 48,4 | | |
|---|
| A támogató tevékenységek fejlesztéséhez szükséges eszközök és szolgáltatások beszerzése | 45,8 | | |
|---|
| Telephely (ingatlan, infrastruktúra) fejlesztése | 36,3 | | |
|---|
| Egyéb | 0,5 | | |
|---|
| Semmilyen fejlesztést nem tervezünk | 12,1 | | |
|---|
| Nem tudja / Nem válaszol | 0,5 | | |
|---|
Válaszadóink a jövőbeli fejlesztések esetében jóval nagyobb arányban terveznek hitelt és/vagy pályázati forrást igénybe venni, mint a múltbeli projektjeik során. A pályázati finanszírozási lehetőségeket illetően valamennyi fejlesztési cél esetében 30 százalék feletti azok aránya, akik szubvenciók bevonását tervezik, közülük is kiugróan sokan (55 százalék) telephely fejlesztésére igényelnének állami támogatást.
Fontos kiemelni, hogy az elmúlt években a hazai IKT-szektorban tapasztalt dinamikus fejlődés jelentős informatikai munkaerőhiány mellett/ellenére következett be. Az ágazat jövőjét alapvetően befolyásolja, hogy a következő években az IKT-szakemberek iránti kereslet és kínálat közötti szakadék további szélesedésére lehet számítani, a kialakult helyzetet pedig tovább súlyosbíthatja, hogy várhatóan növekedni fog a külföldi/külföldre történő munkavállalás a hazai informatikusok körében. Mindez – az IKT-szakemberek kínálatának bővítésére irányuló szakpolitikai beavatkozások hiányában – jelentősen behatárolhatja a hazai IKT-szektor növekedési kilátásait.
Módszertan
A tanulmány elkészítése során az alábbi módszertani elemeket alkalmaztuk:
I. Másodlagos források
A helyzetelemzéshez, a terület bemutatásához, a nemzetközi trendek azonosításához:
- nemzetközi és hazai másodlagos források [KSH, NAV, szakmai szervezetek (IVSZ), nemzetközi adatbázisok (OECD, Eurostat, WEF stb.), egyéb adatbázisok és kutatások] adatainak elemzése
- stratégiák, jogszabályok és fejlesztéspolitikai dokumentumok feldolgozása
A hazai IKT-szektor szereplőinek bemutatásához:
- szekunder, online elérhető adatbázisok, honlapok áttekintése, céginformációs szolgáltatások igénybevétele
II. Primer kvantitatív kutatás
A kutatás részeként legalább 3 főt foglalkoztató, főtevékenysége alapján az IKT-szektorba sorolt, 190 véletlenszerűen kiválasztott céget kérdeztünk meg CATI-módszer (computer assisted telephone interview) alkalmazásával.
III. Mélyinterjúk
Iparági szereplőkkel, valamint a területen jelentős tapasztalattal bíró szakértőkkel szakmai mélyinterjúkat készítettünk, amelyek tapasztalatait szintén felhasználtuk a tanulmány elkészítéséhez.
Az elemzés letölthető innen: 
