Több mint egy éve zajlik Oroszország és Ukrajna háborús konfliktusa, melynek elhúzódását Brüsszel szankciói, illetve az Ukrajnát támogató európai fegyver- és hadianyagszállítások sem tudták megakadályozni. A fegyveres konfliktus eszkalálódásával párhuzamosan megjelent a háború kiszélesedésével kapcsolatos lakossági aggodalom. A kutatási adatok tanúsága szerint
A magyarok álláspontja változatlan: háború helyett békét akarnak
Magyarország az orosz–ukrán háború kirobbanása óta következetesen békepárti álláspontot képvisel és a fegyveres konfliktus mielőbbi lezárását szorgalmazza. Az elmúlt időszakban a nemzetközi politikai térben rendszeressé váltak különböző nyomásgyakorlási kísérletek, amelyek arra irányulnak, hogy hazánk változtasson háború- és szankcióellenes politikáján. Többek között Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint „Magyarországot gyakrabban kell számon kérni, különösen az Oroszországgal és a háborúval kapcsolatos álláspontja miatt”, míg David Pressman, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete – Orbán Viktor azonnali tűzszünetet sürgető szavaira reagálva – úgy nyilatkozott, hogy nem létezik „béketábor”. A Századvég a nemzetközi bírálatokra tekintettel utánajárt annak, hogy a felnőtt magyar lakosság mit gondol az Ukrajnának történő európai fegyvervásárlásról, az ukrán katonák európai uniós kiképzésének kérdéséről, valamint a háborúpárti vezető politikusokról.
El kell kerülni a háború kiszélesedését
a magyarok több mint háromnegyede (76 százaléka) aggódik amiatt, hogy a közeljövőben az orosz–ukrán fegyveres konfliktus harmadik világháborúvá szélesedhet, és hazánk – a NATO tagjaként – érintetté válhat.
Egyebek mellett a háború kiszélesedésének veszélyével magyarázható, hogy a magyarok – az elmúlt hónapok tendenciáihoz hasonlóan – egyértelműen ellenzik azokat a lépéseket, amelyek távolabb visznek a békekötéstől, a konfliktus mihamarabbi, kompromisszumos lezárásától. Könnyen belátható, hogy
a katonai jellegű segítségnyújtás egyes formái (így a fegyvervásárlás és a katonák kiképzése) jelentősen növelik a hadviselő féllé válás kockázatát.
Ennek megfelelően
a megkérdezettek 76 százaléka nem ért egyet azzal, hogy az Európai Unió és tagjai több fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá 72 százalékuk ellenzi, hogy az Európai Unió képezzen ki ukrán katonákat.
Állandósult a háború- és szankciópárti politikusok lakossági elutasítottsága
A magyar lakosság következetes békepártiságával függ össze, hogy azon vezető politikusok megítélése továbbra is negatív képet mutat, akik a háború, illetve Brüsszel szankciós politikájának folytatása mellett foglalnak állást.
Vlagyimir Putyin orosz elnökről a válaszadók 71 százaléka, Joe Biden amerikai elnökről 64 százalékuk fogalmazott meg kedvezőtlen véleményt. Volodimir Zelenszkijről a magyarok 62 százaléka, Ursula von der Leyenről a megkérdezettek több mint fele (53 százaléka) nyilatkozott negatívan.
Összegezve kijelenthető, hogy a hazánkat érő nemzetközi kritikák ellenére
a magyarok továbbra is elkötelezettek a békepárti politika folytatása mellett,
valamint nem támogatják azokat a lépéseket és intézkedéseket, amelyek a háború további elhúzódását segítik elő.
Módszertan
CATI módszer, n=1000, felnőtt magyar lakosság körében, adatfelvétel: 2023. február