A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. 2023. márciusi felmérése alapján a lakosság és a vállalkozások konjunktúraérzete ellentétesen változott. A –100 és +100 közötti skálán értelmezett lakossági index ugyanis –20,3-ről –19,2-re javult, miközben a vállalati mutató értéke –13,0-ról –15,2-re romlott. A konjunktúraindex negatív tartományban tartózkodását továbbra is az orosz–ukrán háború, a magasabb inflációs környezet és a gazdasági szankciók által okozott bizonytalanság határozták meg. A pénzügyi, devizapiaci és az árupiacokon tapasztalható, az előző időszakoknál kisebb turbulenciák és csökkenő árak, árfolyamok a bizonytalanságot csökkentették. Ugyanakkor a konjunktúraérzet jelentősebb javulására akkor nyílik lehetőség, ha a háború véget ér, az infláció a tetőzést követően jelentősen mérséklődik, továbbá az energiapiacokon megszűnik a nagy bizonytalanság, és tartósan alacsony árak alakulnak ki.
Márciusban a konjunktúraérzet a lakosság körében kismértékben javult, míg a vállalatok körében enyhén romlott
A lakossági konjunktúraindex négyből három alindexe javult, egy pedig stagnált az előző havi értékéhez képest, és összességében az index is kedvezőbbé vált a februárihoz viszonyítva. A legkedvezőbb továbbra is a foglalkoztatási helyzet megítélése, amelynek értéke az előző havi –2,5-ről – 1,3-re emelkedett. Legnegatívabban a háztartások az inflációs folyamatokat ítélik meg, ennek alindexe –88,0 maradt . A gazdasági környezet megítélése az előző havi –27,1 pontos értékről –25,7-re emelkedett, míg az anyagi helyzeté –18,1 után –16,9 lett.
A legnagyobb pozitív irányú elmozdulás a lakosság esetében márciusban Magyarország következő évre vonatkozó versenyképességének alakulását illetően fogalmazódott meg. Ugyanis 3,2 százalékponttal kevesebben várnak ebben a hónapban jelentős romlást, továbbá 2,4 százalékponttal kevesebben becsülnek kismértékű romlást. 0,2 százalékponttal többen prognosztizálnak változatlanságot, 3,4 százalékponttal többen várnak kismértékű javulást. Továbbá 0,4 százalékponttal többen vannak, akik szerint jelentősen javul Magyarország versenyképessége a következő évben.
A vállalati felmérés esetében mind a négy alindex értéke kedvezőtlenebbé vált az előző hónaphoz képest. A gazdasági környezet mutatója az előző havi –23,9-ről –26,8-re, az iparági környezeté –8,9-ről –9,4-re, a termelési környezeté –8,8-ről –11,2-re, míg az üzleti környezeté –21,0-ről –22,5-re romlott.
A vállalatok esetében pozitív fejlemény, hogy a vállalatok az általuk vásárolt termékek és szolgáltatások áraiban kisebb emelkedést várnak, mint februárban: 4,1 százalékponttal csökkent azoknak az aránya, akik szerint az árak jelentősen növekednek.
A vállalati konjunktúraindex felbontásánál márciusban az iparági környezet alindex mellett a második legjobb alindex a termelési környezet alindex. Ebbe az alindexbe tartozik az említett ár-versenyképességi kérdés is, amelyre adott válaszok alapján az inflációs folyamatok is kedvezőbben alakulhatnak.
A vállalatok közül ebben a hónapban 6,1 százalékponttal kevesebben nyilatkoztak úgy, hogy beruháztak az elmúlt egy évben.
A konjunktúraindexről
A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által készített konjunktúrakutatás feladata, hogy a döntéshozók és az elemzők számára információt adjon a gazdaság aktuális és közeljövőben várható folyamatairól. Intézetünk 2019 augusztusa óta hónapról hónapra készíti el a vállalati, illetve a lakossági konjunktúraindexet. Havi rendszerességű felmérésünkben 1000 vállalatvezetőt, illetve 1000 felnőtt korú lakost kérdezünk meg a gazdasági helyzet értékeléséről és az ezzel kapcsolatos várakozásaikról. A két csoport esetében 29, illetve 28 kérdést teszünk fel, amelyek a gazdasági élet széles körét lefedik. A kapott válaszok közül a kedvezők (például várhatóan javuló gazdasági helyzet) pozitív pontértéket, míg a kedvezőtlenek (a foglalkoztatás várható csökkenése) negatív pontértékeket kapnak. Ezt követően a pontértékeket átlagolva és egy –100 és +100 közötti skálára alakítva kapjuk meg a konjunktúraindexeket. Így tehát minél magasabb a konjunktúraindexek értéke, annál kedvezőbben látják a gazdaságban végbemenő folyamatokat a háztartások, illetve a vállalatok. Ezen felül úgy a lakossági, mint a vállalati felmérés esetében 4–4 alindexet is készítünk a kérdések egy részének felhasználásával, amelyek egy-egy terület vonatkozásában szemléltetik a gazdasági közérzet alakulását.