A technológiai innováció, robotizáció, automatizáció, adatalapú technológiák és digitalizáció fogalmaival leírható Ipar 4.0 technológiák fejlődése1, széleskörű elterjedése több nemzetgazdasági ágazatban alakítja át a hagyományos értékláncok működését, stratégiájuk újragondolására késztetve az érintett iparágak valamennyi szereplőjét.
Nemzetközi és hazai kutatások egybehangzó megállapításai szerint az innovatív technológiák értő és tudatos alkalmazása pozitívan hat a vállalkozások hatékonyságára és versenyképességére, azonos foglalkoztatási szint mellett is emelve hozzáadottérték-termelő és exportképességüket.
Az érintett vállalkozások közel fele semmilyen innovatív technológiát nem használ
A hazai feldolgozóipari vállalkozások Ipar 4.0 felkészültségének, illetve a meghatározó ipari digitalizációs trendek feltárására fókuszáló kutatásunk során elsősorban arra kerestük a választ, hogy a feldolgozóipari vállalkozások körében mennyire elterjedt az Ipar 4.0 technológiák használata, hogyan gondolkodnak e technológiákról, illetve részt vennének-e egy jövőbeni, innovatív megoldások bevezetését ösztönző kormányzati támogatási programban.
A felmérés alapján a hazai feldolgozóipari vállalkozások általános ipari digitalizációs és Ipar 4.0 érettsége messze elmarad a kívánatostól: a kutatásba bevont vállalkozások közel fele (46,8 százaléka) semmilyen Ipar 4.0 megoldást nem használ a mindennapi működése során. Azok a vállalkozások, amelyek viszont igen, jellemzően szigetszerűen teszik ezt, csak a termelési/gyártási folyamat egy-egy mozzanatára összpontosítva, ráadásul többségükben nem önszántukból, hanem valamilyen külső elvárás (pl. megrendelői igény) hatására.
A termelés-/gyártásirányítási rendszerek állnak a felhasználók célkeresztjében
A kutatásba bevont, valamilyen Ipar 4.0 technológiát alkalmazó vállalkozások körében a leggyakoribb a termelés-/gyártásirányítási rendszerek (29,7 százalék), az IoT-megoldások (24,5 százalék), valamint a prediktív termelés-/gyártástervezés és készletgazdálkodás (23,6 százalék) használata.
Az Ipar 4.0 technológiák használata mögött meghúzódó indokok közül a kérdőíves kutatásban részt vevő vállalatoknál a termelésoptimalizálási szempontok (94,9 százalék) dominálnak, de fajsúlyos érvként merültek fel a versenyképesség megtartását, illetve erősítését (85,3 százalék) és a költséghatékonyságot érintő megfontolások (84 százalék) is.
Az Ipar 4.0 technológiák használata az érintett vállalkozói körben egyértelműen növelte a vállalkozás termelékenységét (79,1 százalék), javította a vállalkozások által előállított termékek minőségét (67,5 százalék) és azok mennyiségét (62 százalék), csökkentette a gyártásból fakadó hulladék, illetve selejtarány mértékét (62 százalék), valamint növelte a gyártósorok biztonságát, megbízhatóságát (58,9 százalék).
Tekintve, hogy az Ipar 4.0 technológiák bevezetését is sok esetben a képzett munkaerőhiány idézi elő, így nem meglepő, hogy a válaszadóknak is csak elenyésző kisebbsége (1,8 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy az ilyen megoldások bevezetését követően leépítésre került sor a cégen belül.
A hard és soft kompetenciák hiánya szignifikáns hatással van e technológiák elterjedésére
A válaszadók szerint az Ipar 4.0 megoldások bevezetéséhez, illetve használatához elsősorban a műszaki, technológiai ismeretek (87,7 százalék), az alapszintű digitális készségek (89 százalék), valamint az informatikai szaktudás (69 százalék) megléte szükséges.
E megoldások bevezetéséhez a kreativitás, problémamegoldás (69 százalék), az együttműködési készség és csapatmunka (68,7 százalék), a magas szintű szakmai ismeretek (61,9 százalék), továbbá az analitikus készségek, illetve a stratégiai gondolkodás (58,7 százalék) is a fontos kompetenciák közé tartoznak.
Az érintettek túlnyomó többsége tervezi Ipar 4.0 technológiák bevezetését
A megkérdezett vállalkozások közel háromnegyede tervezi a következő 3–5 évben Ipar 4.0 technológiák bevezetését, alaptevékenységének vagy a támogató területeknek a digitális fejlesztését.
A hazai feldolgozóiparban tevékenykedő vállalkozások több mint fele nyitott volna egy ipari digitalizációs és Ipar 4.0 fejlesztések támogatására irányuló új pályázati programban való részvételre. Az érintettek akkor vennének részt egy új pályázaton, ha alacsonyak lennének az adminisztrációs terhek (75,8 százalék), a konstrukció vissza nem térítendő támogatásokat biztosítana (75,8 százalék), illetve a technológiai fejlesztések mellett a munkavállalók képzésére (70,3 százalék) és fejlesztési, technológiai tanácsadásra (65,5 százalék) is kiterjednének a támogatások.
Módszertan
A tanulmány elkészítése során az alábbi módszertani elemeket alkalmaztuk:
I. Másodlagos források
- A helyzetelemzéshez, a terület bemutatásához, a nemzetközi trendek azonosításához:
nemzetközi és hazai másodlagos források [KSH, NAV, szakmai szervezetek (IVSZ), nemzetközi adatbázisok (OECD, Eurostat, WEF stb.), egyéb adatbázisok és kutatások] adatainak elemzése.
II. Primer kvantitatív kutatás
- A kutatás részeként 200 véletlenszerűen kiválasztott céget kérdeztünk meg CATI-módszer (computer-assisted telephone interview) alkalmazásával, továbbá
- 110 vállalkozást CAWI-módszerrel (computer-assisted web interview) a Modern Vállalkozások Program által kezelt vállalati adatbázisban szereplő, a CATI-kutatás célcsoportjával megegyező paraméterekkel rendelkező ipari vállalkozások köréből.
III. Mélyinterjúk
- Az Ipar 4.0 megoldásokat kínáló, illetve az ezeket alkalmazó vállalkozások vezetőivel, továbbá az Ipar 4.0, valamint ágazati szakmai szervezetek szakértői körében mélyinterjúkat készítettünk, amelyek tapasztalatait szintén felhasználtuk a tanulmány elkészítéséhez.
Hivatkozások:
[1] Módszertani megjegyzés: Az Ipar 4.0 megoldások körét nem szűkítettük az elsősorban a feldolgozóiparban alkalmazott automatizáció, robotizáció jelenségére, hanem a nemzetközi szakirodalomban használt megközelítést elfogadva, ebbe a fogalmi körbe soroltunk számos innovatív digitalizációs megoldást.
Letölthető változat: 
