A fenntartható ellátási láncok kiépítése és támogatása iránti törekvés egyre hangsúlyosabbá válik a 21. századi gazdaságokban1. Ezen rendszerek kialakítása nemcsak a környezet védelmét szolgálja, hanem a hatékonyabb erőforrás-kezelés és költségcsökkentés révén hozzájárul a vállalatok versenyképességéhez is2.
Ezzel összhangban a magyarországi tejágazat helyzetéről készült elemzésünk célja a szektorra vonatkozó ellátási láncok fenntarthatóságának feltárása, a tendenciák azonosítása, problémapontok kijelölése és megoldási javaslatok kidolgozása volt. Kutatásunkban a termelői, feldolgozói, kereskedői kapacitásokat és igényeket, illetve az ezek közötti kapcsolatokat vizsgáltuk meg.
Mind a termelők, mind a feldolgozók ki vannak szolgáltatva a piacnak
Eredményeink azt mutatják, hogy az elmúlt pár évben mind a termelői, mind pedig a feldolgozói szegmensben az értékesítés területén jellemzően növekedés volt megfigyelhető, túltermelés alig fordult elő. Vagyis a termékek értékesítése az ellátási lánc különböző szereplői között alapvetően sikeresen megy végbe. A túltermelés csak azoknál a – jellemzően kisebb – vállalatoknál jelent problémát, ahol a raktározási kapacitások nem megfelelők.
Századvég, 2022, CAWI, magyar tejipari termelők n=46, és feldolgozók n=10 körében
| | Csökkent | Nem változott | Nőtt | Egyik sem, nem értékesítenek tejet nyersanyagként |
|---|
| …az értéket tekintve? | 3 | 9 | 33 | 1 |
|---|
| …a mennyiséget tekintve? | 8 | 12 | 25 | 1 |
|---|
Századvég, 2022, CAWI, magyar tejipari termelők n=46, és feldolgozók n=10 körében
| | Csökkent | Nem változott | Nőtt | Nem szeretnék válaszolni |
|---|
| …az értéket tekintve? | 3 | | 6 | 1 |
|---|
| …a mennyiséget tekintve? | 2 | 1 | 6 | 1 |
|---|
Bár ezek az eredmények azt sugallják, hogy az tejágazatra vonatkozó ellátási lánc különböző szintjei (termelők, feldolgozók, kereskedők) alapvetően összehangoltan működnek, ezt jelentős mértékben árnyalják az interjús kutatás eredményei. A kutatásban résztvevő termelők úgy látják, hogy az értékesítendő árucikk egységárát a feldolgozók határozzák meg, vagyis a termelők azt tapasztalják, hogy ki vannak szolgáltatva a feldolgozói szektornak. Hasonló a helyzet a feldolgozók esetén is, akik viszont a kereskedelmi szektor kapcsán érzékelnek aszimmetrikus viszonyt. Fontos megjegyezni, hogy mindezt jelentős mértékben orientálják a fogyasztó preferenciák is: az adatok3 ugyanis azt mutatják, hogy a fogyasztók számára a tejtermékek ára a legfontosabb szempont.
Összességében tehát elmondható, hogy a termelők ki vannak szolgáltatva a feldolgozóknak, a feldolgozók pedig a kereskedőknek. Emiatt a termelők és a feldolgozók piaci pozíciója gyengül. Ez pedig megnehezíti a tervezett fejlesztések megvalósítását.
A szakképzett munkaerő hiánya és a magas működési költségek okozzák a legnagyobb kihívást a tejágazat számára
A szektor hatékony működését persze nem pusztán az ágazati szereplők közötti „érdekkonfliktusok” nehezítik. A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a megfelelő humánerőforrás hiánya jelenti az egyik legnagyobb akadályt a tejszektor működése előtt. A szakképzett munkaerő hiánya miatt a vállalatok nehezen találnak olyan alkalmazottakat, akikre rábízhatják az egyes munkafolyamatok koordinálását. De félő az utánpótlás hiánya is, mivel a szükséges képzések megszűntek.
Egy másik komoly probléma a tejszektor számára az energiaválság és a magas infláció. Az interjúalanyok elmondása alapján a gáz- és áramszámlák jelentős emelkedése sok vállalkozás számára ellehetetleníti a működést. Ezeket a problémákat a feldolgozó szektorban végzett kérdőíves kutatás eredményei is megerősítik. 10 megkérdezettből 8 jelentős problémának látja az energiaárak emelkedését, hasonló számok regisztrálhatók az infláció esetén is, és 10-ból 6 megkérdezett nyilatkozta azt, hogy a munkaerőhiány jelentős vagy nagy mértékben befolyásolja a tejtermék előállítást.
Századvég, 2022, CAWI, magyar tejipari termelők n=46, és feldolgozók n=10 körében
| | 1 – Egyáltalán nem befolyásolja | 2 | 3 | 4 | 5 – Nagymértékben befolyásolja |
|---|
| Nem megfelelő / nem korszerű technológia | 2 | | 1 | 5 | 2 |
|---|
| Nyersanyaghiány | 1 | 3 | 1 | 2 | 3 |
|---|
| Értékesítési lehetőségek alakulása (a kereskedőkkel való kapcsolat alapján) | 3 | | 2 | 2 | 3 |
|---|
| Támogatások, pályázatok hiánya/elérhetősége | 1 | | 4 | 2 | 3 |
|---|
| Munkaerőhiány | 2 | 1 | 1 | 2 | 4 |
|---|
| Munkaerőköltségek, bérköltségek | | | 2 | 3 | 5 |
|---|
| Infláció | 1 | | 1 | 2 | 6 |
|---|
| Energiaárak növekedése | 1 | | 1 | | 8 |
|---|
Az energiahatékonyság és a technológiai fejlesztés áll a tejágazat fejlesztési terveinek fókuszában
Kedvezően árnyalja ugyanakkor ezeket az eredményeket az, hogy a vizsgált vállalkozások – legyen szó a termelői vagy éppen a feldolgozói szektorról – közel kétharmada tervezi, hogy fejlesztéseket hajt majd végre a következő 2–3 évben. Míg a termelői szektor esetén az infrastrukturális és energiahatékonysági beruházások jelentik a legnagyobb prioritást, addig a feldolgozói szektor képviselői a technológiai fejlesztéseket említették a legnagyobb arányban. A felhasználni kívánt pénzügyi források között az állami és európai uniós pályázatok, támogatások, a saját források és a hitelfelvétel egyaránt szerepelnek.
Századvég, 2022, CAWI, magyar tejipari termelők n=46, és feldolgozók n=10 körében
| | Infrastruktúra (pl. telephely, gépek, technológiai berendezések) | Energiahatékonysági beruházások | Technológia, feldolgozási folyamatok | Humánerőforrás | Egyéb |
|---|
| Kategória 1 | 27 | 18 | 13 | 5 | 2 |
|---|
Századvég, 2022, CAWI, magyar tejipari termelők n=46, és feldolgozók n=10 körében
| | Technológia, feldolgozási folyamatok | Humánerőforrás | Energiahatékonysági beruházások | Infrastruktúra (pl. telephely, gépek, technológiai berendezések) |
|---|
| Kategória 1 | 6 | 5 | 5 | 4 |
|---|
A potenciális fejlesztések még árnyaltabb feltárása érdekében konkrét fejlesztési területekre is rákérdeztünk. Ez alapján elmondható, hogy a hazai tejágazat termelői szegmensében tevékenykedő vállalatok döntéshozói mindenekelőtt a tömegtakarmány-termelés minőségi színvonalának emelését látják szükségesnek, de kiemelten üdvözölnék a tartás- és fejéstechnológiák fejlesztését, a takarmányozással kapcsolatos technológiai fejlesztéseket, valamint az állategészségügyi szempontok előtérbe helyezését is.
Századvég, 2022, CAWI, magyar tejipari termelők n=46, és feldolgozók n=10 körében
| | 1 – Egyáltalán nem fontos | 2 | 3 | 4 | 5 – Nagyon fontos | Nem tudom | Nem szeretnék válaszolni |
|---|
| Termelői szerveződések és együttműködések erősítése | 3 | 1 | 15 | 8 | 19 | | |
|---|
| Precíziós állattenyésztési technológiák fejlesztése | | 3 | 9 | 10 | 22 | 2 | |
|---|
| Állategészségügyi szempontok előtérbe helyezése | 1 | 1 | 3 | 15 | 25 | 1 | |
|---|
| Takarmányozással kapcsolatos technológiai fejlesztések | | | 1 | 15 | 29 | 1 | |
|---|
| Tartás- és fejéstechnológiák fejlesztése | | | | 13 | 33 | | |
|---|
| Tömegtakarmány-termelés minőségi színvonalának emelése | | 1 | 2 | 6 | 37 | | |
|---|
A potenciális fejlesztéseket a feldolgozó szektor körében is megvizsgáltuk. Elmondható, hogy a tejfeldolgozással foglalkozó cégek vezetőinek körében az ágazatot érintő fejlesztési irányok közül az innovációra való ösztönzés, a logisztikai beruházások ösztönzése, valamint a digitális megoldások támogatása az a három, amelyeket a leginkább pozitív fogadtatás övezi.
| | 1 – Egyáltalán nem fontos | 2 | 3 | 4 | 5 – Nagyon fontos |
|---|
| Kapacitásbővítés | 1 | | 4 | 2 | 3 |
|---|
| Fogyasztói igények feltérképezése, marketing, edukáció | | 1 | 2 | 4 | 3 |
|---|
| Digitális megoldások támogatása | | 1 | 2 | 3 | 4 |
|---|
| Logisztikai beruházások ösztönzése | | | 2 | 4 | 4 |
|---|
| Innovációra való ösztönzés | | | 1 | 4 | 5 |
|---|
A kutatás kiemelt eredményei a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. által szervezett európai uniós szakmaközi egyeztetésen kerültek bemutatásra 2023. májusában Brüsszelben. Az eseményről készült beszámoló elérhető a Századvég weboldalán.
Letölthető változat: 
Módszertan
A tanulmány elkészítése során az alábbi módszertani elemeket alkalmaztuk.
I. Másodlagos források
A helyzetelemzéshez, a terület bemutatásához, a nemzetközi trendek azonosításához: nemzetközi. hazai másodlagos források [KSH, TGI), nemzetközi adatbázisok (Eurostat), és szakirodalomfeldolgozás.
II. Primer kvantitatív kutatás
A kutatás részeként 53 véletlenszerűen kiválasztott céget kérdeztünk meg CAWI módszerrel (computer-assisted web interviewing) melyből 46 tejipari termelő, 10 pedig tejipari feldolgozó cég volt.
III. Mélyinterjúk
A kutatás során 20 darab strukturált interjút készítettünk termelőkkel, feldolgozókkal, kereskedőkkel és érdekvédelmi szervezetek képviselőivel.
Hivatkozások
[1] Zenovitz Lili (2022): „Egy véges világban nem képzelhető el végtelen növekedés”. Replika (127): 95-113. https://doi.org/10.32564/127.4
[2] Philip Beske, Anna Land, Stefan Seuring, (2014): Sustainable supply chain management practices and dynamic capabilities in the food industry: A critical analysis of the literature, International Journal of Production Economics (152): 131-143, https://doi.org/10.1016/j.ijpe.2013.12.026
[3] Századvég (2022): Tejfogyasztás és zöldség-, gyümölcsfogyasztás – Fogyasztói felmérés. Budapest: Századvég
