A KSH friss adatai szerint a kiskereskedelmi üzletek forgalma 2023 júniusában a nyers adatok szerint 7,8, míg a naptárhatással tisztított adatok alapján 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Ezen belül az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kereskedelem 4,8 százalékkal, míg a nem élelmiszertermék jellegű kereskedelem 4,3 százalékkal csökkent.
Az eredmények még mindig jelentős volumencsökkenést mutatnak, azonban fontos két tényezőt kiemelni. Egyrészt az előző hónaphoz viszonyítva mindkét esetben már a forgalom növekedését mutatják az adatok, hiszen előbbi esetében 0,3 százalékos, míg utóbbinál 2,5 százalékos növekedés volt tapasztalható. Másrészt az üzemanyagtöltő-állomások forgalmi volumenének esetében a bázis irreálisan magas az előző év folyamán alkalmazott hatósági ársapka bevezetésének következtében megnövekedett forgalom miatt. A 24,2 százalékos visszaesés jelentős része ennek a jelenségnek tudható be. A kiskereskedelmi forgalmi volumen visszaesése gépjárműüzemanyag-forgalom nélkül már csak 4,7 százalékot tesz ki az előző év azonos időszakához viszonyítva.
Összességében elmondható, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumenének csökkenése túlnyomó részben az igen magas inflációs környezetnek köszönhető: a bérek vásárlóerejének csökkenésével a lakosság rákényszerül a fogyasztás racionalizálásra.
Pozitívumként kiemelendő, hogy havi bázison már több esetben növekedés volt tapasztalható az eredményekben, ami azt mutatja, hogy a kiskereskedelmi forgalom volumenének a csökkenése túljuthatott a mélyponton.
A KSH 2023. június hónapra vonatkozó első becslése alapján 2022. júniusához viszonyítva a nyers adatok szerint 3,8 százalékkal, a szezonális és munkanappal kiigazított adatok alapján 6,1 százalékkal csökkent az ipari termelés. Az előző havi teljesítményhez képest 0,9 százalékos mérséklődés volt látható.
A részletes adatok a második becslésben jelennek meg, azonban tendenciózus, hogy az ipari termelést leginkább a feldolgozóipar teljesítménye határozza meg. Az ipari termelés több mint kilenctizedét ez az ágazat adja, míg annak produktivitását a legnagyobb súllyal rendelkező járműgyártás (23-25 százalék) teljesítménye jelentősen befolyásolja. A magas részarány miatt pozitívumként értékelendő, hogy az előzetes júniusi adatok alapján, éves szinten bővült a termelés ebben az alágazatban.
A feldolgozóiparon belül jelentős súlyú még a villamosberendezés előállítása, továbbá az élelmiszer, ital, vagy a dohánytermékek gyártásának alágazata – mindezek 10-14 százalékos súllyal járulnak hozzá a feldolgozóipar teljesítményéhez. A föntebbiekkel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy míg a járműgyártás és a villamosberendezések gyártásának teljesítménye bővült, addig az élelmiszeriparé csökkent. Ugyanakkor látható az is, hogy van olyan kisebb súlyt képviselő ágazat, amely jelentősen növeli mind a belföldi, mind az export rendelését, teljesítményét, azonban ennek a hatása kisebb mértékben látható a feldolgozóipar és az ipari termelés kibocsátásában. Ilyen a gyógyszergyártás, amely a feldolgozóiparban lévő kis súlya ellenére erőteljesen bővült.
Az ipari teljesítmény alakulását a belföldi és az exportértékesítés is jelentősen befolyásolja. Az új rendelésállományok alapján már látható volt, hogy míg az export bővült, addig az új beföldi értékesítés folyamatosan csökkent az elmúlt év végétől. Ez alapján elmondható, hogy a belföldi keresletcsökkenés meghatározó szerepet játszik a visszaesésben, míg az exporttevékenység súlya egyre inkább meghatározó az ipari termelésben.
