A KSH által publikált adatok alapján 2023 júniusában az előző év azonos időszakához képest a nyers adatok szerint 3,8 százalékkal, míg az előző hónaphoz képest szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok alapján 1,7 százalékkal csökkent az építőipar teljesítménye.
Az építőipar teljesítményének visszaesése előző év novemberétől indult és hol kisebb, hol nagyobb csökkenés volt tapasztalható. Ebben a több mint fél éves visszaesésben a legnagyobb ingadozás az épületek építésére vonatkozó teljesítményt jellemezte, míg az egyéb építmények építése az idei márciusi kiugró növekedés után meredeken esni kezdett. Annak ellenére, hogy az előző év azonos időszakához képest az épületek építése 2023. második negyedévében kimagasló mértékben (7,5 százalék) nőtt, az egyéb építmények építése drasztikusan (20,5 százalék) visszaesett, ez pedig összességében visszafogta az építőipar teljesítményét.
Az új szerződések esetében, bár júniusban az épületekre kötött szerződések volumene erőteljesen (40,1 százalék) nőtt, az egyéb építményekre vonatkozó szerződések 14,4 százalékos visszaesése visszafogta a teljes építőipari új szerződések volumennövekedését.
Az építőipar teljesítményét jellemző kedvezőtlen tendenciát már a szerződésállomány és az új szerződések volumenének korábbi változása is jól mutatta és mutatja. Az építőipar hó végi szerződésállománya 2022 márciusa óta – egy felpattanást kivéve – folyamatosan csökkent. Az új szerződések állománya 2022. december és 2023. február között beszakadt, majd kis ingadozással kezdett felpattani, de még mindig az utolsó, 2019-es „békeév” alatt van. A visszaesés oka egyrészt az állami beruházások felfüggesztésében, elhalasztásában keresendő. Másrészt az építőipar teljesítményét az elmúlt időszakban a magas nyersanyag- és energiaárak, továbbá az ellátási láncok akadozása egyaránt erőteljesen befolyásolta. Az alapanyagelőállítás megdrágult, illetve az építtetőknél előtérbe kerültek az energiatakarékos megoldások, korszerűsítések, több esetben pedig elhalasztották a beruházásokat. Ezen felül fontos kiemelni, hogy a magas kamatkörnyezet miatt a vállalkozások és a lakosság elállt a hitelfelvételtől, amely erőteljesen hat a lakásvásárlásokra és a lakásépítésekre. Az új lakásépítésre vonatkozó kedvezményes, 5 százalékos áfa még 2024. végéig fennmarad, azonban ez a kedvezőtlen beruházási környezet miatt már nem annyira kecsegtető. A szektor ebben a gazdasági környezetben, csak piaci alapon, segítség nélkül nem fog tudni kilábalni.