A Momentum gazdaságpolitikája „fájni fog”

Nem szabad elfelejteni, hogy

Mára már sokan elfejtették, hogy 2010 előtt, a szocialista kormány idején az 1 millió 700 ezer forintos éves jövedelem feletti rész 36 százalékos kulccsal adózott, ami az átlagjövedelemnél kicsivel jobb fizetéseket sarcolta meg.

Emellett a Momentum programjában vészjósló elem, hogy a jelenleg érvényben lévő 9 százalékos társasági adókulcsot 12 százalékra kívánja emelni. Amennyiben ezzel az adótöbblettel sújtaná a kis- és középvállalkozásokat, tulajdonképpen munkahelyek sokaságát sodorná veszélybe.

Fekete-Győr András az interjúban azt mondta, hogy a családi pótlék emelésének kérdését „a koalíciós partnerekre bízzuk.” Felkészületlenségről és fogalmatlanságról ad tanúbizonyságot, hogy a Momentum miniszterelnök-jelöltje megemlíti a témát, ugyanakkor nem rendelkezik konkrét elképzelésekkel a családi pótlék összegére vonatkozóan, ehelyett ezt a döntést átengedné a koalíciós partnernek. Az interjúból az is kiderül, hogy a Momentum vezetője láthatóan nem rendelkezik konkrét elképzelésekkel a családi otthonteremtési kedvezményre, illetve a felújítási hitelek és támogatások rendszerének megtartására vonatkozóan. A választ megkerülve azzal hárított, hogy ezeket a kérdéseket az ellenzéki pártokkal kell megbeszélniük, mivel a kormányprogramot csak ősszel készítik el. Mint ismert, a baloldal többször bebizonyította már, hogy hatalomra kerülve vonakodás nélkül képes megszüntetni különböző családtámogatási formákat, ezért tulajdonképpen a Momentum elnöke előirányozta, hogy nyitott a kedvezmények visszavonására.

Kronológiailag visszafelé haladva érdemes felidézni, hogy

Bajnai Gordon 2009-ben jelentette be, hogyha megkapja a parlamenti felhatalmazást a kormányalakításra, az általa bevezetni kívánt megszorító csomag mindenkinek „fájni fog”. „Sokaktól követel majd áldozatot, lemondást. Érinteni fog minden magyar családot, érinteni fog minden magyar embert” – fogalmazott a volt miniszterelnök. A 2006-os országgyűlési választások után Gyurcsány-csomag néven vált ismertté az a baloldali megszorító politika és adóemelés-hullám, ami a bérből és fizetésből élőket sújtotta. Az ezt megelőző időszakban pedig a balliberális kormány vette el a gyermekek után járó adókedvezményeket, amivel a családok költségvetését kurtította meg. Az 1995-ben meghirdetett Bokros-csomag megszorító intézkedéseivel a magyar társadalom széles rétegeinek kellett szembenéznie a magas rezsiköltségek és infláció mellett.

és nevük összefonódott az általuk bejelentett, illetve képviselt intézkedésekkel.

A baloldallal szemben a polgári kormányzás első időszakában és az elmúlt 11 évben eltűnt a megszorítás szó a politikai közbeszédből, mert a nemzeti kormányok nem alkalmazzák ezt a módszert a költségvetési lyukak befoltozására. Ehelyett a munkajövedelmet terhelő adók alacsonyan tartásával, a gyermekek után járó adókedvezménnyel és családi otthonteremtési kedvezménnyel ösztönzik a munka-, illetve a gyermekvállalást.

Fekete-Győr András hangsúlyozta, hogy a megszorításokat és adóemeléseket tartalmazó előválasztási programjukban mindösszesen a jövőképet kívánták felvázolni. Ennek ismeretében azonban felvetődik a kérdés, hogy a baloldal végső programjának megírásánál milyen mértékben számít komolyan vehető szereplőnek a Momentum.