Egészséges és aktív időskor támogatása Magyarországon a digitális transzformáció világában

2019. január 1-jén az EU27 népessége összesen 446,8 millió fő volt az Eurostat adatai által készített kimutatás szerint.¹ Ebből az EU27 népességének 15,2 százaléka gyermek (0-14 éves), míg a munkaképes korúnak tekinthető személyek (15–64 éves) a népesség közel kétharmadát (64,6 százalékát) tették ki. Az időskorúak (65 éves vagy idősebb) aránya a teljes populáció ötödét (20,3 százalék) jelentették (az előző évhez képest 0,3 százalékpontos, a 10 évvel korábbi adathoz képest pedig 2,9 százalékpontos növekedés).

2019-ben az uniós tagállamok közül Írország esetében volt a legmagasabb (20,5 százalék) a gyermekek aránya a teljes népességen belül. Ezzel szemben Olaszországban volt a legalacsonyabb ez az arányszám, pusztán 13,2 százalékos értékről beszélhetünk. A 65 év feletti lakosok teljes korcsoporthoz viszonyított arányszáma Olaszországban (22,8 százalék), Görögországban (22 százalék) és Portugáliában (21,8 százalék) volt a legmagasabb. Ugyanezen arányszám pedig Írországban érte el a legalacsonyabb értéket, 14,1 százalékot regisztráltak 2019-ben.

Az EU27 népességének medián életkora 2019. január 1-én 43,7 év volt. Amennyiben az EU27 népességét sorba rendeznénk az életkoruk szerint, akkor ezen populáció fele állna a 43,7 értéktől tekintve az „idősebb oldalon”, míg a másik fele pedig a „fiatalabb oldalon” helyezkedne el. Tagállamokra lebontva elmondható, hogy Olaszországban a legmagasabb (46,7 év), míg Írországban a legalacsonyabb (37,7 év) a medián életkor. 

A nem uniós tagjelölt államok közül Törökországban volt 2019-ben a legalacsonyabb a medián életkor, 31,4 évvel. Az elmúlt időszakban ez Albániában nőtt a legnagyobb mértékben, 35,6 év volt ez a szám. Izland esetében 36,3 év volt, így elmondható, hogy a felsorolt adatok alapján a medián életkor alacsonyabb volt ezekben az országokban, mint bármely más uniós tagállamban.

Az Európai Unió 27 tagállamában 2009 és 2019 közötti időszakban 2,7 évvel nőtt a medián életkor, évente átlagosan 0,3 évvel. A kezdeti 41 évről 10 év alatt 43,7 évre emelkedett, s ez a növekedés a legtöbb uniós tagállamra elmondható: Spanyolországban, Portugáliában, Litvániában, Görögországban, Írországban és Szlovákiában legalább 4,0 évvel – kivéve Svédországot, ahol csökkent (2009-től 2019-ig 40,7 évről 40,5 évre). 

Az ebből kirajzolódó öregedési folyamat már több évtizeddel korábban elkezdődött, s ez egy azóta is tartó, hosszú távú tendencia. Ez a folyamat az időskorú népesség részarányának növekedését jelenti, miközben ezzel párhuzamosan csökken a munkaképes korú lakosság aránya.

Az öregedési tendencia azonban nemcsak az EU27 országait érinti, hanem minden EFTA-országban és tagjelölt országban nőtt/nő az idősek részaránya. Máltán tíz év alatt 4,5 százalékkal, Finnország esetében 5,1 százalékkal, míg Belgiumban és Németországban 1,4 százalékkal emelkedett.  Másrészről az EU27 népességéből a 15 évesnél fiatalabb népesség aránya 0,2 százalékponttal csökkent az elmúlt 15 évben.

Az Eurostat népesedési előrejelzései a népesség elöregedésében tapasztalható jövőbeli tendenciák vizsgálata céljából készültek, és a 2019–2100 közötti időszakra terjednek kik. Az előrejelzés szerint az EU27 népessége előreláthatólag növekedni fog körülbelül 2026-ig, amikor 449,3 milliónál tetőzik, majd 2100-ra fokozatosan visszaesik 416,1 millióra. A 2019-es és a 2100-as korfák adatai alapján elmondható, hogy az öregedési folyamat nem fog leállni, hanem továbbra is folytatódni fog.

Ez a folyamat az idősek korcsoportjának belső szerkezetére is hatással van/lesz, mivel a nagyon idősek aránya gyorsabb ütemben nő, mint az EU népességének bármely más korcsoportjáé. Az előrejelzések szerint a 80 évesek és idősebbek aránya az EU27 népességében 2019 és 2100 között több mint kétszeresére fog nőni, 5,8 százalékról 14,6 százalékra.

A népesség-előrejelzés alapján 2019 és 2100 közötti időszak alatt 2050-ig fog csökkeni a munkaképes korban lévő lakosság aránya, majd utána valamelyest stabilizálódni fog. 2100-ra az EU27 népességének 31,3 százaléka lesz 65 éves vagy idősebb, szemben a 2019-es 20,2 százalékkal. A korcsoportok közötti népességátrendeződés miatt az EU27-ben az időskori eltartottsági ráta az előrejelzések szerint közel megkétszereződik, a 2019-es 31,4 százalékról 2100-ra 57,1 százalékra nő majd. Az eltartott népesség rátája az előrejelzések szerint a 2019-es 54,9 százalékról 2100-ra 82,6 százalékra fog nőni.

Mindezen folyamatok felértékelik az idősellátásnak és maguknak az időseknek is a helyzetét, ezzel komoly kihívás elé állítva Európa lakosságát.
 

Mindenekelőtt a jóllét egyik fontos, alapvető indikátorának tekinthetjük a szubjektív egészségi állapotot.

• Az általános egészségügyi állapot vizsgálatakor elmondható, hogy a megkérdezettek 44 százaléka átlagosként definiálta saját egészségügyi állapotát, negyedük jónak, 6 százalékuk pedig gyengének értékeliazt. A kérdés kapcsán összefüggést tapasztalunk az iskolai végzettséggel kapcsolatban: az alacsonyabb iskolai végzettségűek átlagosan rosszabbnak ítélik saját egészségügyi állapotukat, mint a magasabb iskolai végzettségűek.
• Az elmúlt fél év során érzett pozitív és negatív érzések felsorakoztatásakor pozitív kép tárul elénk: az 55 évnél idősebb megkérdezettjeink harmada (30 százaléka) boldognak érezte magát, további 43 százalékukra ez inkább igaz volt. Hasonló arányokat tapasztaltunk az aktív és élénk érzés kapcsán is. Nyugodtnak és ellazultnak teljes mértékben a megkérdezettek negyede érezte magát, további 44 százalékukra inkább jellemző volt ez az érzés. Az 55 évesnél idősebbek 12 százaléka úgy vallott, hogy teljes mértékben igaz rá, hogy rosszkedvű további 29 százalékuk pedig inkább jellemzőként definiálta ezt az érzést. Kisebb arányban, de hetedik helyen végzett a szorongás érzés; 11 százalék vallott úgy, hogy teljes mértékben igaz rá ez az érzés, további 19 százalékukra pedig inkább igaz. Teljes mértékben kiszolgáltatottnak az elmúlt fél év során a megkérdezettek 9 százaléka érezte magát, míg 16 százalékukra inkább jellemző ez az érzés.
• A megkérdezettek fele vallott úgy, hogy egyáltalán nem volt igaz az elmúlt fél évben, hogy sokkal több időt töltött volna a digitális világban. Tizedük viszont éppen az ellenkezőjét állította; teljes mértékben igaz az, hogy sokkal több időt töltött az internet előtt. A férfiak inkább állították, hogy több időt töltöttek a digitális világban.
   

• A rendszeres gyógyszerszedés, illetve a rendszeres orvoshoz járás általános jelenség az 55 éves vagy idősebb népesség vonatkozásában. Tízből 8 emberre ugyanis igaz ez, valamint elmondható, hogy minél idősebb valaki, annál valószínűbb, hogy egészségügyi állapota miatt rendszeresen gyógyszert szed, illetve orvoshoz jár. Olyannyira, hogy a legidősebbeknél már eléri a 81 százalékot ez az arány, de a fiatalabb korcsoportban, az 55-65 évesek körében is 70 százalékos ez az arány.
   

• Nagyfokú, konzisztens biztonságérzetet mutat, hogy az 55 éves vagy annál idősebb magyar népesség 40 százaléka teljes mértékben, további egyharmada pedig inkább biztonságban érzi magát a mindennapokban.
• Ezen érzés növelése céljából különböző lehetőségeket sorakoztattunk fel megkérdezettjeink számára. A válaszadók közel fele (42 százaléka) úgy vallott, hogy egyik szolgáltatás sem növelné időskori biztonságérzetét. A konkrét szolgáltatások közül a folyamatosan elérhető ingyenes segélykérő vonalak a legszimpatikusabbak. A megkérdezettek közel negyede szerint ez növelné az időskori védettség érzetet. Ötödük az online orvosi konzultációt szorgalmazza, 17 százalékuk szerint egyrészt a személyre szabott házi segítségnyújtás (pl. ápoló, gyógytornász, fodrász, stb.), másrészt azok az okoseszközök, amelyek lehetővé teszik a folyamatos mérést, riasztást lenne biztonságnövelő.
   

• Az 55 éves vagy annál idősebb magyar népesség médiafogyasztásának középpontjában a televízió áll. Döntő többségük, közel 57 százalékuk naponta többször – értelemszerűen több órán keresztül – néz televíziót. Ebből kifolyólag nem meglepő az sem, hogy elsősorban televíziós forrásból követik figyelemmel a híreket, eseményeket.
• A naponta rádiót hallgatók aránya 54 százalék, amely úgy oszlik meg, hogy kisebb részük, 30 százalékuk naponta többször, 24 százalékuk naponta egyszer hallgat rádiót.
• Újságot a megkérdezettek 7 százaléka olvas naponta több órát és 29 százalékuk olvas naponta.
• Az 55 évesnél idősebbek ötöde naponta több órát internetezik. További 27 százalékuk naponta használja az online felületet. Meg kell jegyeznünk, hogy ez az arány jóval magasabb, mint azt akár néhány évvel ezelőtt mértük volna. Az internetpenetráció ebben a korosztályban is látványosan növekedett az elmúlt években Magyarországon. A megkérdezettek 39 százaléka nem internetezik soha.
• Az idősek többsége minden nehézség nélkül tudja használni a számítógépet, míg további egyharmaduk segítséggel, de tudja használni az eszközt.   A megkérdezettek harmada okostelefonon és/vagy laptopon, PC-n, asztali számítógépen internetezik a legtöbbet.
• Az internetes források közül a leghitelesebbnek az online sajtótermékek, nyomtatott sajtótermékek internetes oldalait tartják az 55 évesnél idősebb lakosok. Második helyen áll a televíziók és rádiók interneten közzétett élő videós/hangos közvetítései, illetve a korábbi műsoraiknak a videómegosztó-platformokon közzétett felvételei, míg harmadik helyen az állami/kormányzati szerv (pl. hatóság, hivatal, stb.) hivatalos oldala.
• A megkérdezettek 28 százalékának van olyan online közössége (internetes csoport, weboldal, ahol kérdezni lehet vagy bármilyen közösségi oldal), amiben megbízik. Az online közösségekben leginkább ismeretterjesztő anyagokat osztanak meg az idősebb korosztályba tartozók. Legkevésbé hat rájuk a csoporthatás, miszerint olyanokat osztanak meg, amit sokan megosztanak vagy lájkolnak. Míg az alapfokú végzettséggel rendelkezők inkább szép képeket, addig a felsőfokú végzettséggel rendelkezők ismeretterjesztő anyagokat osztanak inkább meg másokkal.
• A járvány hatására a tájékozódás és a hírek olvasása kapcsán érzékelhetjük a legnagyobb változást a megkérdezettek online szokásai terén, erre kétötödük többet használja az internetet a járvány óta, mint korábban. Második helyen a kapcsolattartás áll, de magas azoknak az aránya is, akik tanulásra, anyaggyűjtésre, információszerzésre használták többet az internetet a járvány óta. A segítségkérésre a megkérdezettek döntő többsége – 64 százaléka sem eddig, sem a járvány alatt nem használta az internetet. A felsőfokú iskolai végzettségűek a pandémia alatt többet használták tanulásra, anyaggyűjtésre, információszerzésre, valamint a hivatali ügyek intézésére az internetet.
   

• Magasfokú a bizonytalanság a különböző termékek/szolgáltatások internetes hirdetései kapcsán, a megkérdezettek csupán 7 százaléka szerint megbízható egy termék/szolgáltatás, ha azt az interneten hirdetik, 39 százalékuk szerint részben, egyharmaduk szerint viszont egyáltalán nem megbízható.
• Az egyes internethasználattal kapcsolatos állítások sorba rendezésénél látható, hogy a pozitív - internethasználatra nyitott – állítások az első helyeken helyezkednek el. Jellemző a válaszadóinkra, hogy szívesen tanulnak új dolgokat, nem félnek az internethasználattól, az eszközöket magabiztosan használják.
• A dimenziócsökkentő eljárás révén az egyes válaszadókat viszonylag homogén csoportokba rendeztük attól függően, hogy a vizsgált kérdésekre adott válaszaik milyen mintázatot mutattak. Az eljárás eredményeként így összesen két fő csoport jött létre, melyeket az alábbiak szerint határoztunk meg:

1. "Muszáj-internetezők”: Ők alkotják a kisebb csoportot, az internetet használó idősek 45 százaléka tartozik ebbe a csoportba. Jellemzően csak akkor interneteznek, ha kell, csak azt tanulják meg, amit kényszerből meg kell tanulniuk, általános körükben az ismerethiány, ami miatt nagyobb fokú bizalomhiányról is beszélhetünk az internethasználattal kapcsolatban.
2. Integrálódott "digitális bevándorlók": A másik – nagyobb – csoportot azok alkotják, akik nem félnek, és ezáltal nem is kerülik az internethasználatot. Magabiztosak a digitális világban és nyitottak az új ismeretek befogadására.
    

2020-ban az egész világot érintő koronavírus-járvány hatása az idősek körében fokozottan érzékelhető. Ezért egy olyan évben, amikor egy mindenki életére hatással lévő jelenség került a mindennapok kereszttüzébe, elkerülhetetlen volt, hogy megvizsgáljuk, mit gondolnak a programba bevont idősek a járványról, valamint annak közvetlen környezetükben bekövetkező hatásairól.

• A megkérdezettek ötöde úgy vallott, hogy teljes mértékben megváltoztatta a mindennapjait a koronavírus-járvány, további 42 százalékuk életét kis mértékben befolyásolta. Az eredményekből az látszik, hogy minél nagyobb városban él az ember, annál inkább igaz, hogy a koronavírus-járvány megváltoztatta a mindennapjait, a kisebb településeken élőkre ez nem igaz.
• Vizsgáltuk, hogy konkrétan miben változtatta meg a koronavírus-járvány az 55 évesnél idősebbek mindennapjait. A megkérdezettek 69 százaléka arról számolt be, hogy sok segítséget kapott a családjától.
• A megkérdezettek döntő többsége azt állította, hogy egyáltalán nem igaz, hogy sok segítséget kapott olyanoktól, akiktől eddig nem (pl. önkormányzat, civil szervezet, önkéntesek), ami nem azt jelenti, hogy ezek a szolgáltatások nem voltak elérhetőek, hanem azt, hogy ezeket a szolgáltatásokat a megkérdezettek nem vették igénybe.
• Az 55-59 éves korosztály tagjai átlagosan jóval többen mondták azt, hogy az igaz rájuk, hogy ők segítettek a családjaiknak. Ahogy ezt az életkor előrehaladtával vizsgáljuk, annál kevésbé vallottak így a válaszadók.
• Új dolgokat a legfiatalabb korcsoportba tartozók (55-59 évesek) tanultak. Itt megemlítendő, hogy ez köszönhető a munkahelyeken a digitalizációra való gyors átállás szükségességének, illetve a home office helyzetben történő munkavégzésből adódó újdonságok felfedezése is hozzájárulhatott a válaszokhoz.
   

Az Odaadó Portál egy olyan közösségi, szolgáltatói „piacteret” hozott létre, ahol a szeniorok érdekeit, értékeit és igényeit szem előtt tartva különböző szolgáltatásokat gyűjtenek egy helyre, amikre az időseknek szüksége van, és amiben a mindennapi életüket segíteni tudják.

Az Odaadó Portálhoz kapcsolódó szolgáltatások esetében felmértük, hogy vajon honnan tájékozódnának elsősorban.

• Az összes felsorolt szolgáltatás esetében a kapcsolati tőke a legmeghatározóbb. Elsősorban – kivéve a speciális igénnyel élők gondozása esetén – mindenki ismerősön keresztül tájékozódna.
• Az internetes keresőkön, közösségi oldalakon keresztül leginkább a kultúrára és a tanulásra, a sportra, szabadidőre valamint a speciális étrendre kíváncsiak a szeniorok.
   

Módszertan

A tanulmány elkészítése során az alábbi módszertani elemeket alkalmaztuk:

 I. Másodlagos források

A helyzetelemzéshez, a terület bemutatásához, a nemzetközi trendek azonosításához:

másodlagos forrásokat (KSH, NAV, szakmai szervezetek, nemzetközi adatbázisok /OECD, Eurostat, WEF, stb./, egyéb adatbázisok és kutatások) dolgoztunk fel;
 

II. CATI, lakossági szűrt (55 évesnél idősebb), 1000 fős minta

A kérdőíves felmérés a vizsgált célcsoportok mennyiségileg kifejezhető véleményének bemutatását teszi lehetővé. A számítógéppel támogatott telefonos kérdezés (CATI) során a kérdezőbiztosok közvetlenül a számítógépen rögzítik a megkérdezettek válaszait. A módszer előnye, hogy a személyes lekérdezésnél olcsóbb az adatfelvétel, valamint rövidebb az adatfelvétel ideje. A számítógépen való rögzítés lehetővé teszi bonyolultabb feltételrendszert tartalmazó kérdőívek biztos adatfelvételét is. Alkalmas a standardizált vélemények megismerése, valamint a reprezentativitás biztosítására. Az 1000 fős szűrt lakossági minta minimum 40%-a egy speciálisan, a kutatási téma szempontjából kiválasztott célcsoport, akikről országos viszonylatban már pontos eredményeket tud biztosítani a kutatás. A minta elemszáma lehetőséget ad komplex modellek tesztelésére, többváltozós elemzések készítésére.
 

A teljes szakmai anyag innen tölthető le: 

Jegyzetek:

1. Eurostat: Népességszerkezet és a népesség elöregedése.