A Gyurcsány-koalícióra nem számíthat az ország válsághelyzetben
A koronavírus tavalyi megjelenése Európában a politikai élet alakítói számára is rendkívüli helyzetet teremtett. A járvánnyal együtt járó közegészségügyi és gazdasági nehézségek megoldása - a lakosság erőfeszítésein túl - erős, stabil kormányzást kíván, melynek feltételei hazánkban egy évtizede adottak.
Erdős Gergely, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány belpolitikai elemzője
Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a polgári kormány 2010-es hatalomra kerülését megelőző években a Gyurcsány Ferenc nevével fémjelzett bukott szocialista politika – melynek központi elemét a megszorító intézkedések jelentették – csak tovább mélyítette az akkor jelentkező gazdasági krízist. A 2022-es országgyűlési választásokhoz közeledve érdemes mérlegre tenni a nemzeti kormány és a 2010 előtt regnáló balliberális kormányok válságkezelési teljesítményét.
Mindenekelőtt fontos megemlíteni, hogy nem a koronavírus-járvány az első nagy horderejű válsághelyzet, amely gyors és határozott lépéseket követelt a polgári kormánytól. 2015 nyarán, a migrációs krízis kirobbanásakor a kormánypártok a fizikai és jogi határzár segítségével biztosították Magyarország védelmét, a határsértőkkel szembeni hatékony fellépés kereteit, így garantálták a magyar polgárok biztonságának megőrzését. Emlékezetes, hogy a baloldali erők – miközben tagadták vagy bagatellizálták az illegális migránsok tömeges beáramlásának problémáját Európába – sorozatosan támadták a jobboldali kormányzat lépéseit, majd évekkel később megpróbálták elfeledtetni a közvéleménnyel akkori nyilatkozataikat. Jogosan tehető fel a kérdés, hogy vajon mihez vezetett volna, ha a balliberális erők 2015-ben kormányzati pozícióból szembesülnek a migrációs válság jelentette kihívásokkal?
A közelmúltban a koronavírus terjedésének következményei az egyes országok gazdaságát is hátrányosan érintették, ugyanakkor hazánkban a polgári kormány az elmúlt évtizedben következetesen törekedett a gazdasági stabilitás megteremtésére. A jobboldali gazdaságpolitika révén – melynek magját a személyi jövedelemadó kulcsának alacsony szinten tartása, a társasági adó jelentős mérséklése, a munkát terhelő adók és a magyar családok közterheinek csökkentése, illetve a fogyasztás adóztatása képezte – az elmúlt években lakossági megszorítások nélkül növekedhettek az állam adóbevételei.
A KORMÁNYPÁRTOK TUDATOS GAZDASÁGI ÉPÍTKEZÉSÉNEK KÖSZÖNHETŐEN A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY NEGATÍV GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI JÓVAL FELKÉSZÜLTEBBEN ÉRTÉK MAGYARORSZÁGOT, MINT A 2008-2009-ES VILÁGVÁLSÁG, MÁSFELŐL PEDIG A KILÁBALÁS, A NÖVEKEDŐ GAZDASÁGI PÁLYÁRA TÖRTÉNŐ VISSZATÉRÉS IS GYORSABBAN VALÓSULHATOTT MEG.
Ezzel szemben az egykori szocialista kormányzat Gyurcsány Ferenc vezetésével már 2006 őszétől súlyos megszorító intézkedéseket vezetett be, elhibázott gazdaságpolitikája következményeit a magyar emberekkel és vállalkozásokkal kívánta megfizettetni, mely a recesszió eszkalálódását eredményezte. Ezt követően újabb csapásként jelentkezett a 2008 végén kirobbanó gazdasági világválság, melynek gyors és eredményes leküzdéséhez a gyurcsányi baloldal nem teremtette meg a szükséges előfeltételeket.
Ki kell hangsúlyozni továbbá, hogy a magyar kormány által kellő időben meghozott biztonsági intézkedések, a magas átoltottság eléréséhez nélkülözhetetlen vakcinabeszerzések, az oltási terv következetes végrehajtása, valamint – Európában elsőként – a harmadik oltás felvételének biztosítása egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország sikeresen vegye fel a küzdelmet a járvánnyal szemben. A Gyurcsány-koalíció elmúlt másfél évben tett járványkezelési javaslatai, felvetései – a megvalósulásuk esetén – azonban beláthatatlan következményekkel jártak volna.
Többek között a különböző álhírek, megtévesztő vélemények hangoztatása, a keleti oltóanyagok politikai alapon történő támadása (melyek nélkül nem, vagy csak jóval később kerülhetett volna sor az élet és a gazdaság újraindítására), illetve a gyors kormányzati intézkedéseket lehetővé tevő különleges közjogi keretek ellenzése arra utalnak, hogy a Gyurcsány vezette baloldal járványkezelése kaotikus viszonyokat teremtett volna Magyarországon.
Végezetül hangsúlyoznunk kell, hogy a nemzeti kormány – a migrációs válsághoz hasonlóan – a koronavírus okozta kihívások megoldása kapcsán is figyelmet fordított a társadalmi párbeszéd fenntartására, amely kulcseleme a sikeres kríziskezelésnek. A nemzeti konzultáció intézményének köszönhetően a választópolgároknak lehetőségük nyílt világossá tenni a kormányzat felé a járvány visszaszorításával összefüggő elvárásaikat is. Ezzel szemben a Gyurcsány-korszak válságkezelő tevékenységének eredménytelensége – egyebek mellett – éppen arra volt visszavezethető, hogy a baloldal – intézkedései kidolgozása során – nem kívánta megismerni, így figyelembe sem vette a választók többségének akaratát.
Az előbbiek fényében kijelenthető, hogy míg az elmúlt években elért eredmények (illegális bevándorlás megfékezése, a koronavírus-járvány kordában tartása, gazdasági stabilitás fenntartása) a jobboldal kormányzóképességét bizonyítják, addig a Gyurcsány-szövetség – a 2010 előtti „hagyományokat" követve – továbbra is félrekezelné a válságot, veszélyeztetve ezzel az emberek és vállalkozások megélhetését, gyarapodását.
