Bertha László, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elemzője
A portugál kommunista Rui Tavares, majd a bevándorláspárti holland politikus, Judith Sargentini után újabb baloldali EP-képviselőt, nevezetesen Gwendoline Delbos-Corfieldet érte az a „megtiszteltetés”, hogy boszorkányüldözést folytasson Magyarországgal szemben. Nem túlzás megtiszteltetésről írni esetükben, hiszen a LIBE-jelentések elkészítése az illetékesek számára a politikai pályafutásuk csúcsát jelentette. Mára sem a portugál, sem a holland politikus nem tagja az Európai Parlamentnek, ami rossz ómen lehet Delbos-Corfield számára, amennyiben ennél netán merészebb, de mindenekelőtt magasztosabb álmokat szövögetne Brüsszelben.
Az aktuális boszorkányüldözés ürügye ezúttal nem más, mint a magyar gyermekvédelmi törvény, amely valójában nemzeti hatáskörbe tartozik, így vizsgálódásra aligha adhatna okot. Nem véletlen tehát, hogy a delegáció budapesti látogatásakor semmilyen más érdemi téma nem került terítékre. A jól bejáratott semmitmondás azonban nem maradhatott el, hiszen – mint a zöldpárti francia képviselő elmondta – „továbbra is fennállnak a 2018-ban megfogalmazott aggályok”. Hogy mik is valójában ezek az aggályok, azt pontosan tudjuk. Magyarország 2022 tavaszán ismét fontos választás előtt áll. A nemzeti szuverenitás és a keresztény kultúra megvédését zászlajára tűző Orbán-kormány pedig veszélyt jelent arra a neomarxista társadalmi kísérletre, amely mostanra az egész nyugati világot behálózta.
Hogy Magyarország politikai jelentősége miért mutat túl az ország méretein, az leginkább annak a trendformáló szerepnek tudható be, amelyet hazánk Közép-Európára, valamint más jobboldali, konzervatív pártokra és mozgalmakra gyakorol az egész kontinensen és immáron a tengerentúl is. Brüsszel és a Soros-hálózat számára hazánk az egyik utolsó és legfontosabb célpont a konzervatív lázadás elfojtásáért vívott harcban. Talán ennek is köszönhető, hogy már a látszatra is egyre kevesebbet adnak. Erről árulkodik, hogy a magyar demokráciáért és a szabadságjogokért „aggódó” képviselők táborát erősíti a küldöttségen belül Donáth Anna is, garantálva ezáltal a „még függetlenebb, még objektívebb és még européerebb” boszorkányüldözést. A Momentum politikusa a bizalmat talán éppen azzal érdemelte ki, hogy a koronavírus-törvény elfogadásakor – saját bevallása szerint – pártjával mindent megtett annak érdekében, hogy diktatúrát kiáltva félretájékoztassa az európai közvéleményt az elfogadott jogszabályról, noha annak semmilyen valós jogi alapja nem volt és rendszeresen tájékoztatta Vera Jourovát, akinek tanácsokat is adott. A recept természetesen azóta sem változott.