Vallásosság és identitás

A szegedi Vallástudományi Tanszék, az MTA–SZTE Convivence Kutatócsoport, a kolozsvári BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet és a Valláskutató Intézet munkatársai mellett Gyorgyovich Miklós, valamint Kollár Dávid és László Tamás mutatták be a Századvég által készített kutatások eredményeit a vallásosság sokszínűsége és a kelet-közép-európai régió kollektív identitása témákhoz kapcsolódóan.
 

Kollár Dávid előadásában a társadalmi traumatizáltság jellemző irányait, illetve azok olyan további tényezőkkel való összefüggéseit mutatta be, mint a vallásosság, a cselekvőképesség vagy éppen a tekintélyelvű beállítódás. Az előadás a sebzett kollektív identitás elméleti koncepciójára épült, melyet Máté-Tóth András dolgozott ki, így a 2021 májusában végzett felmérés kérdéssorában ezen koncepció nyomán kialakított kérdések, mérőeszközök kaptak helyet. Az elméleti megközelítés szerint a kelet-közép-európai régió országaiban (tágabban értelmezve pedig még több, környező, posztszocialista múlttal rendelkező, térségbeli országban) a kollektív identitásnak meghatározó jegye a sebzettség, a traumák hangsúlyos és tartós volta. Kutatói együttműködés keretében ezt a társadalmi problematikát „fordítottuk le” az empíria nyelvére, megkísérelve mérhetővé tenni az elméleti felvetést. Az eredmények alapján arra következtethetünk, hogy a kollektív sebzettségnek mint identitásképző tényezőnek két fő faktora van jelen a magyar társadalomban – egyfelől a jelenhez, másfelől pedig a történelmi múlthoz, emlékezethez köthető módon jelenik meg.

Gyorgyovich Miklós Vallásosság és vallástalanság Magyarországon címmel tartott előadást, amelynek keretében a Századvég társadalomkutatói által készített számos nagymintás, vallástudományi tárgyú kutatás eredményeit foglalta össze 2014-től a legfrissebb, 2021-es adatokig. Előadásában elhangzott, hogy hazánkban viszonylag stabil, 13 és 17 százalék közötti azok aránya, akik az egyházuk tanítása szerint tekintve is vallásosnak tartják önmagukat, ugyanakkor mintegy a társadalom negyede egyáltalán nem vallásos. E kettő véglet közé pozícionálja önmagát a magyar társadalom tagjainak többsége. A vallásszociológiai kutatásokban évtizedek óta bevett megnevezés, a „maga módján vallásos” nem tűnik megfelelőnek, hogy kellőképpen árnyaltan lássuk azt a sokszínűséget, ami ezt, a vallásosság szempontjából képlékeny tömeget jellemzi. Mivel a felmérések többségében nincs mód arra, hogy az emberek vallásosságát sok kérdéssel vizsgálják a kutatók, ezért fontos, hogy legyen egy olyan mérőeszköz, amely önmagában is lehetővé teszi az árnyalatok közötti különbségtételt. Az előadó javaslatot tett egy egyszerű, de az úgynevezett középre húzás jelenségét az adatok tanúsága szerint kiküszöbölő, hétfokú skálára, melynek egyik végén a vallástalan, a másikon pedig a vallásos önjellemzés található.

László Tamás előadásában részletesen is bemutatta azt a változatosságot, amely ma Magyarországon a lakosság vallási identitását jellemzi. Egy nagymintás, 2017-es felmérés eredményeit felhasználva ismertette a vallási képlékenység jelenségét, bemutatva, hogy a vallásosság és a vallástalanság közötti széles palettán milyen árnyalatok fedezhetők fel. A kutatás eredményeképpen a magyar társadalom 63 százaléka mondható vallásosságát tekintve képlékenynek, vagyis olyannak, aki bár nem rendelkezik markáns, identitást meghatározó állásponttal, mégis különböző tényezők mentén kapcsolódik, illetve távolságot tart attól, amit vallásnak tekinthetünk. A „vágyvallásosaktól” a „támaszkeresőkön” és az „egyházkerülőkön” át az egyházakhoz kizárólag anyagi támogatás nyújtása révén kötődő „jótékonykodókig” összesen 10 csoportot mutatott be részletesen nemcsak vallásosságuk milyensége, de szociológiai profiljuk mentén is. Az elemzés egyik fontos tanulsága úgy foglalható össze, hogy az egyénileg és az intézményhez kötötten gyakorolt vallásosság között viszonylag csekély szerep jut a közösségben megélt hitnek, ami pedig sokak számára a valláshoz való közeledés alapját jelenthetné.

Amennyiben többet szeretne tudni a Századvég Alapítvány Társadalomtudományi Kutatócsoport munkájáról, keresse fel a Századvég honlapját! A vallásszociológiai témájú kutatások eredményeiről több más, izgalmas tanulmánnyal együtt a Vallásosság Magyarországon című kötetben olvashat, melyhez kedvezményes áron juthat hozzá a Századvég Kiadó honlapján.

A konferencián elhangzott előadások megtekinthetők a szervezők honlapján.