A vidék az ország aranytartaléka – konferencia a magyar vidék jövőjéről
Mi jellemzi a magyar vidéket, milyen állapotban van? Melyek azok a kormányzati fejlesztési koncepciók, amelyek meghatározzák a magyar vidék jövőjét? Milyen társadalmi mobilitások jellemzik? Igaz, hogy egyre többen költöznek nagyvárosból vidékre? A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Vidék Konferencia 2021 eseményén többek között ezekre a kérdésekre is választ adtak az előadók.
A konferencia apropóját egy olyan nagymintás kutatás adta, amelynek célja az volt, hogy feltérképezze a magyar vidék településeinek megítélését és az ország valamennyi területén élő lakosság helyzetét, a kormányzati és uniós fejlesztési programok hatásait, valamint a vidék népességmegtartó erejét. A felmérés készítése közben a Századvég szoros kapcsolatba került a témában illetékes valamennyi szereplővel: az ott élőkkel, az önkormányzatokkal, a helyi szervezetekkel és a döntéshozókkal is.
A konferenciát Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese nyitotta meg, aki bevezetőjében elmondta, hogy mivel a „vidéknek” önmagában nincs pontos meghatározása, ezért az megegyezik egész Magyarországgal. Éppen ezért a vidék fejlesztése lényegében egyet jelent az ország fejlesztésével: „Város nincs vidék nélkül, és fordítva. A vidék érték és erőforrás is egyben.”
Kenyeres Kinga, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. üzleti vezérigazgató-helyettese
Milyen legyen a magyar vidék?
Skanzen vagy klasszikus önellátásra berendezkedő, a hagyományos termelést folytató földművelő és állattenyésztő? A Budapestről leköltöző fiatal generáció színtere? A nyugdíjas éveikre visszaköltözött emberek menedéke? A városi ember új minőségi élettere? Üdülőfalu legyen idegenforgalmi célok kielégítésére? Mit kell a vidéknek nyújtania? Minőségi életteret, megélhetést, biztonságot? – tette fel a kérdést előadásában Nagy István agrárminiszter. Szerinte „a vidék legyen olyan terület, amely gazdasági, kulturális és társadalmi értelemben egyaránt Magyarország gerincét adja."
Csak tavaly a fővárosból több mint 16 ezer, a többi városból 2600 ember költözött el, miközben a községekben élők száma 19 ezerrel nőtt. Ezek a számok is azt bizonyítják, hogy az emberek egyre jobban elvágyódnak a természetközelibb életforma felé - mondta Nagy István.
Nagy István agrárminiszter
Fontosnak nevezte, hogy jó legyen vidéken élni, adjon megélhetést, biztonságot. A tárca feladata, hogy segítsék a térségeket a felzárkózásban és a vidéki emberek életminőségének javítását. A vidéki gazdaságok versenyképességének megőrzése érdekében lényeges a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelem, a munkavállalók megfelelő javadalmazásának, valamint megfelelő vidéki infrastruktúrájának biztosítása a vidéki térségekben. Az elmúlt két kormányzati ciklus során a mezőgazdaság és élelmiszeripar látványosan fejlődött, és vannak további tartalékok - tette hozzá, megjegyezve, a magyar vidék vitathatatlanul feljövőben van.
Nagy István kitért arra is, hogy a vidék nem homogén struktúra. Aprófalvak, közepes települések, nagyobb városok alkotják, gazdasági pólusok; idegenforgalmi térségek, védett természeti tájegységek, és mezőgazdasági területek egészítik ki egymást. Ezért a problémáit is komplexen, számos tényezőt figyelembe véve kell kezelni a tárcavezető szerint, amelyben lényeges előrelépés a Vidékfejlesztési Kormánybizottság létrehozása.
Élettel telnek meg a falvak a Magyar Falu Programnak köszönhetően
Lassan eléri majd az ezermilliárd forintot a Magyar Falu Programra fordított költségvetési támogatások összege, a programnak köszönhetően újra élettel telnek meg a falvak – mondta Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos a konferencián.
A program indulása óta már 1100 településen nőtt a népességszám, köztük 858 olyan településen, ahol korábban évtizedeken keresztül csökkenő tendenciát mutatott. Határozott szándék van arra, hogy a programot addig folytassák, amíg ez mind a 2372 magyarországi településről elmondható lesz – tette hozzá.
Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos
A program forráskerete is évről évre bővül: az eddigi, 600 milliárd forint feletti összeg jövőre több mint 291 milliárd forinttal bővült. Idén újdonságként a programból két piaci szegmenst támogatnak: a hazai mikro-, kis-, és középvállalkozásokat és a kistelepülési üzleteket. Közölte: több tízmilliárd forint értékű kiskereskedelmi boltfejlesztés valósul meg, 121 új üzlet nyílhat 5,6 milliárd forint támogatás segítségével idén és jövőre, és 1415 meglévő üzletet támogatnak további 32 milliárd forinttal.
Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos elmondta, hogy a vidékfejlesztés nem létezik településfejlesztés nélkül és fordítva. Kifejtette, hogy bár az általa felügyelt észak-dunántúli régió Magyarországon belül előkelő fejlettségi szinten áll, a közelség miatt mégis a bécsi, burgenlandi és pozsonyi régiókkal kell, hogy versenyezzen az életminőségben és a munkaerőpiacon, nem pedig Kelet-Magyarországgal.
Navracsics Tibor, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna fejlesztéséért felelős kormánybiztos
Dr. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára
Dr. Ágostházy Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára beszámolt arról, hogy óriási eredmény, hogy 2013 óta folyamatosan csökken a szegénységnek kitettek száma Magyarországon. Ágostházy azt is elmondta, hogy a fejlesztéspolitika célja, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legélhetőbb országa közé kerüljön. Az államtitkár előadásából kiderült, hogy a Gazdaság Újraindítási Akcióterv már nagyobbrészt hazai forrásokból dolgozik. Ezt kiegészítve hangsúlyozta, hogy a következő hét év történelmi lehetőség a fejlesztéspolitika tekintetében is, hiszen eddig soha nem látott mértékben állnak majd rendelkezésre fejlesztési források.
A Századvég küldetésének tekinti, hogy a rendelkezésére álló szakmai-tudományos erőforrásait a térségi folyamatok elemzésére, értelmezésére, bővebb megismerésére fordítsa, amelynek egyik nyitóeseménye a Vidék Konferencia 2021 volt, hiszen a vidék, ha tetszik a vidéki Magyarország, mint szerteágazó társadalmi, gazdasági és nem kevésbé politikai téma – meggyőződésünk szerint – egyre markánsabb szerephez fog jutni, nemcsak a jövő kormányzatistratégia-alkotásaiban, szerkezeti felépítéseiben és végrehajtói feladatellátásaiban, hanem a gazdaság- és társadalomkutatói műhelyekben zajló feladatpriorizálás szempontjából is.
A Vidék Konferencia prezentációi elérhetők innen:
Dr. Pillók Péter: A magyar vidék kutatás bemutatás -
Gyopáros Alpár: Reményt hozott falvaink életébe a magyar falu program -
Ágostházy Szabolcs: A fejlesztéspolitika vidéki irányai -
Dr. Hortay Olivér: Hogyan gondolkodnak az európaiak a klímaváltozásról? -
Kökény László: Regionális különbségek az emberek természethez való viszonya tekintetében -
Litkei Máté János: Vidék és vidékfejlesztés -
Dr. Tóth Tamás: A természetvédelemhez és a klímához való viszonyulás város-vidék vonatkozásában - fókuszban: az energiafelhasználás -
Kelemen Gábor: Digitális eszközök és szolgáltatások igénybevétele a lakossági és mikrovállalati szektorban Magyarországon -
