A Századvég Európa Projekt 2021 30 európai országra kiterjedő kutatása szerint továbbra is a koronavírus jelenti az egyik legfontosabb kihívást a kontinens lakói számára, ugyanakkor 2021 második félévében ez már a kormányzattal szembeni konkrét elvárásokban is realizálódik. Az országok egy kisebb – Magyarországot is magában foglaló – része alapvetően elégedett mind a vakcináció biztosításával, mind a munkahelyvédelmi intézkedésekkel, a kontinens államainak több mint felében azonban a gazdasági hatások tompításának kérdésében egy döntően elégedetlen társadalom képe rajzolódott ki.
Járványkezelés Európában és Magyarországon
Az európaiak a koronavírus-járvány egészségügyi kihívásainak kezelésével elégedettebbek, mint a gazdasági és munkahelyvédelmi intézkedésekkel. A magyar lakosság az átlagosnál szignifikánsan jobbra értékeli a problémák megoldására tett kormányzati lépéseket. Többek között ezek derültek ki Európa egyik legátfogóbb – 30 ezer európai lakos megkérdezésével készített – felméréséből.
Reálisan áll a hazai lakosság a pandémiához
Az európai közvélemény 82%-a tartja aggasztónak a koronavírus-járványt – ebből 41% szerint nagyon, szintén 41% megítélése szerint inkább aggasztó a helyzet –, és mindössze 5% gondolja úgy, hogy a félelmek eltúlzottak, a pandémia egyáltalán nem ad okot aggodalomra. A lista élén déli államok [Portugália (92%), Málta (90%), Spanyolország (89%)], míg a végén egyes kelet-közép-európai országok állnak [(Lettország (61%), Csehország (66%), Szlovénia (69%)].
Magyarország ebből a szempontból a lista középmezőnyében, második harmadában található: a lakosság 79%-át aggasztja kisebb-nagyobb mértékben a koronavírus, ebből 45% szerint inkább, 34% szerint nagyon aggasztó a járványhelyzet. Szintén európai átlag körüli (7%) azok aránya, akik szerint túlzott a járványtól való félelem. Érdekesség, hogy hazánkban nem voltak olyanok, akik ne tudtak volna állást foglalni a kérdésben.
Hazánkban tehát nem jutottak meghatározó szerephez a vírustagadó és vírusszkeptikus vélemények, ugyanakkor azokról sem állítható, hogy többségben lennének, akik a járványhelyzetet fokozott aggodalommal figyelik.
A legnagyobb csoportot Magyarországon azok képezik, akik szerint aggasztó ugyan a koronavírus-járvány, de mégsem okoz számukra az életben minden mást felülíró, fokozott félelmet.
Ebben a hazai közvélemény egyébként a dániaival mutatja a legszorosabb hasonlóságot.
A magyarok értékelték a kormány vakcinapolitikáját
A vakcináció lakossági megítélésének köszönhetően az európai államok listájának első harmadában találjuk Magyarországot,
sőt a maximálisan elégedettek arányát tekintve hazánk az európai listavezető
– a megkérdezettek 44%-a nyilatkozott úgy, hogy teljesen elégedett az oltási folyamattal.
Közismert, hogy az uniós központi vakcinabeszerzés mellett Magyarország több lábon állt az oltóanyagok biztosításában. A kritikus tavaszi hónapokban Magyarország ezzel az átoltottsági listák dobogós helyére került, augusztusban pedig az első országok között tette lehetővé a harmadik dózis felvételét. Az átoltottsági arány további növelésének azóta sem akadálya a vakcinahiány vagy az oltási kapacitás.
A lakosság elégedettsége, nem csak Magyarországon, többnyire az emberek hétköznapi tapasztalatain és a valós eredményeken alapul. Az oltási folyamattal teljes mértékben elégedettek aránya a tavaszi oltási kampány másik két sikerállamában, az Egyesült Királyságban és Máltán a legmagasabb. Gyökeresen más összkép rajzolódik ki ellenben Szlovákiában és Lettországban, ahol a lakosság mintegy 60%-a elégedetlen országa védőoltási programjával, és 10% alatti azok aránya, akik szerint kormányuk a lehető legjobban végezte dolgát e tekintetben.
A járvány egzisztenciális kérdés is a lakosság számára
A koronavírus-járvány nem csupán egészségügyi kérdést jelent a lakosság jelentős részének életében, hanem veszélybe kerülő munkahelyeket, elhalasztott üzleti lehetőségeket, bizonytalanabbá váló megélhetést is. Sőt, az európaiak elégedettségét vizsgálva azt látjuk, hogy épp a gazdaságfejlesztés és a munkahelyvédelem az a terület, ahol a legtöbbet várnának kormányaiktól az emberek.
Míg az oltással az elhúzódó problémák ellenére is csak a népesség harmada volt elégedetlen Európában, a gazdasági következmények kezelésével közel fele, 47%-a. Felfelé lóg ki a sorból a lista első harmadában található Magyarország, ahol a lakosság többsége (58%) alapvetően pozitívan értékeli a gazdasági károk enyhítésére tett lépéseket, a teljesen elégedettek közel egyharmados aránya pedig Európában a legmagasabb. Aránylag magas, 22%-os volt ugyanakkor az adatfelvétel idején egyáltalán nem elégedettek aránya is, ami arra enged következtetni, hogy
elsősorban a pandémia negatív gazdasági hatásainak enyhítését várja el a közvélemény
a kormányzattól.
Az Európa Projekt kutatásról
2016 első felében a Századvég Alapítvány vezetésével az Európai Unió 28 tagországára kiterjedő közvélemény-kutatás készült azzal a céllal, hogy megvizsgálja az európai állampolgárok véleményét az unió jövőjét leginkább érintő kérdésekben. A Project 28 közvélemény-kutatás egyedülálló módon, az eddigi legszélesebb körben, országonként 1000, azaz összesen 28 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg. A vizsgálat legfontosabb céljai közé tartozott megismerni a társadalom konjunktúraérzetét, feltérképezni az Európai Unió teljesítményével, a migrációs válsággal és a növekvő terrorizmussal kapcsolatos lakossági attitűdöket. A 2017-es, 2018-as és 2019-es felméréseket követően a Századvég Alapítvány a magyar kormány megbízásából 2020 óta Európa Projekt néven folytatta a kutatást, amely továbbra is az európai politikai és társadalmi közbeszédet leginkább meghatározó témákra reflektált.
A 2021-es felmérés célja ezúttal is a kontinensünket érintő legjelentősebb közéleti kérdésekkel kapcsolatos lakossági attitűdök feltérképezése volt. A társadalom konjunktúraérzete, az Európai Unió teljesítménye, továbbá a migrációs krízis megítélése mellett igazodva az Európát érintő új kihívásokhoz az idei közvélemény-kutatás meghatározó témája a koronavírus-járvány, a klímaváltozás, az energiaellátás, valamint a családpolitika. A 2021-es kutatás az Európai Unió tagországai mellett az Egyesült Királyságra, Norvégiára és Svájcra terjedt ki, így összesen 30 000 véletlenszerűen kiválasztott, felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel augusztus 1. és szeptember 15. között.