Összességében a gyógyszergyártás ágazat termelése a feldolgozóipar egészéhez viszonyítva kevésbé kitett a konjunktúraciklusnak, hiszen a gyógyszerek iránti kereslet változatlan. Ez azt jelenti, hogy az ágazat válság esetén is stabilan hozzá tud járulni a foglalkoztatáshoz, a gazdaság működéséhez: 2009-ben az ágazat teljesítménye mindössze 0,2 százalékkal esett vissza, míg 2020-ban 3,4 százalékos bővülés jellemezte.
A gyógyszergyártás ágazat a magyar gazdaságban
A koronavírus-járvány megjelenése bemutatta, hogy az egészségipar jelentős szerepet tölt be a gazdaságban és kihatással van a társadalmi jólétre. A hazai gyártókapacitások a termelési láncok megszakadása esetén döntő tényezőnek bizonyulhatnak egészségügyi veszélyhelyzetben. A Századvég a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének felkérésére elemzést készített az ágazat helyzetéről és a magyar gazdaságban betöltött szerepéről, hiszen a fenti tényezők miatt az ágazat működőképességének megőrzése, illetve fejlődése nemcsak annak gazdasági, de egészségügyi vonatkozásai miatt is fontos.
| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Bruttó hozzáadott érték | 56,737 | 68,536 | 97,747 | 115,451 | 114,002 | 141,886 | 181,641 | 194,584 | 232,929 | 244,305 | 267,197 | 309,199 | 291,243 | 294,453 | 317,17 | 381,816 | 398,801 | 423,422 | 375,23 | 424,603 | 450,983 | 437,097 | 510,599 | 479,586 | 532,539 | 565,108 |
| 1995 | 1996 | 1997 | 1998 | 1999 | 2000 | 2001 | 2002 | 2003 | 2004 | 2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | 2020 | |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Feldolgozóiparon belüli súly (j.t.) | 0,05 | 0,05 | 0,06 | 0,06 | 0,05 | 0,06 | 0,06 | 0,06 | 0,07 | 0,06 | 0,06 | 0,06 | 0,06 | 0,06 | 0,07 | 0,08 | 0,08 | 0,08 | 0,07 | 0,07 | 0,06 | 0,06 | 0,07 | 0,06 | 0,06 | 0,07 |
Az ágazat szerepe azért is fontos a magyar gazdaságban, mert magas hozzáadott értékű tevékenység jellemzi, azaz az értékláncból nemcsak a gyártás van jelen hazánkban, hanem annak magasabb hozzáadott értékű területei is. Ennek megfelelően az ágazat által előállított hozzáadott érték a kibocsátás 47,8 százaléka volt 2020-ban, szemben a feldolgozóipar 24,4 százalékos arányával. Ezzel a gyógyszergyártás ágazat a feldolgozóipar hozzáadott értékének 6,7 százalékát adta 2020-ban. A hazai ágazat jelentőségét mutatja az is, hogy feldolgozóiparon belüli súlya 2018-ban az 5. legnagyobb volt az Európai Unió tagországai közül.
A gyógyszergyártás ágazat jelentős foglalkoztató Magyarországon: 2020-ban a foglalkoztatottak száma megközelítette a 30 ezer főt. Az ágazat fejlődését mutatja, hogy ez a szám egy évtizeddel korábban még csak 25 ezer főt tett ki.
A gazdaság ágazatai nem önmagukban állnak, tevékenységük során kihatással vannak más ágazatokra is annak révén, hogy beszállítókat alkalmaznak, illetve az általuk előállított termékeket és szolgáltatásokat más vállalatok felhasználják termelésük során. Ez azt jelenti, hogy az ágazat működése más ágazatok működésére is hat, más ágazatokban is generál hozzáadott értéket és fenntart munkahelyeket. Az ágazat hozzáadottérték-multiplikátora 1,51, vagyis minden, az ágazatban előállított 1 000 forint bruttó hozzáadott érték további 510 forint hozzáadott érték létrejöttét indukálja a gazdaság többi szegmensében. A foglalkoztatási multiplikátor értéke 2,25, vagyis minden, az ágazatban foglalkoztatott 100 munkavállaló tevékenysége a tovagyűrűző hatások révén további 125 munkavállaló foglalkoztatását teszi lehetővé. Ugyanakkor a gyógyszergyártás ágazatban a feldolgozóipar más ágazataihoz hasonlóan magas a folyó termelő-felhasználáson belül az import aránya, több mint 60 százalék. Ennek több mint fele 5 országból (Németország, Szingapúr, Franciaország, Kína, India) származik. A távol-keleti beszállítók esetében fontos szempont, hogy Európán belül nem gyártják a tőlük vásárolt hatóanyagot, segédanyagot. Az ágazatnak kiemelkedő szerepe van a magyar exportban is: az ágazat jelentős részben exportra termel (ennek súlya 72,9 százalék, míg a feldolgozóipar egészében 58,4 százalék). Az export az importnál kevésbé koncentrált, az 5 legfontosabb célország (Oroszország, Németország, Franciaország, Olaszország, Lengyelország) súlya nem éri el az 50 százalékot.
A gyógyszeripar – és azon belül a MAGYOSZ tagvállalatai – a gyógyszereket érintő kedvezményes áfakulcs ellenére is jelentős befizetői a költségvetésnek. A tagvállalatok költségvetési befizetése 2020-ban 232,5 milliárd forint volt, míg a tovagyűrűző hatásokat is figyelembe véve 314,3 milliárd forint adóbevétele keletkezett az államháztartásnak az ágazathoz kötődően.
| Szlovákia | 0,01 |
|---|---|
| Észtország | 0,02 |
| Csehország | 0,04 |
| Románia | 0,04 |
| Franciaország | 0,05 |
| Finnország | 0,06 |
| Olaszország | 0,06 |
| Ausztria | 0,06 |
| Bulgária | 0,08 |
| Németország | 0,08 |
| Lengyelország | 0,09 |
| Görögország | 0,17 |
| Málta | 0,19 |
| Portugália | 0,19 |
| Spanyolország | 0,20 |
| Lettország | 0,22 |
| Írország | 0,27 |
| Magyarország | 0,31 |
| Dánia | 0,40 |
| Belgium | 0,48 |
| Horvátország | 0,48 |
| Ciprus | 0,80 |
A magyar gyógyszergyártás tevékenységében kiemelt szerepet tölt be a kutatás-fejlesztési tevékenység, amely a hosszú távú gazdasági növekedés alapja és magas hozzáadott értékű munkahelyeket teremt. Ennek révén keletkezik a gazdaságban új tudás vagy termék, ennek elmaradásával az ipar növekedése megállhat, ami kihat a nemzetgazdasági teljesítményre is. Az ágazatban a kutatás-fejlesztési ráfordítások 2019-ben 69,7 milliárd forintot tettek ki. A K+F tevékenység még nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő, hiszen a feldolgozóipar ilyen jellegű ráfordításokon belül az ágazat 30,7 százalékos súlya az 5. legnagyobb volt 2017-ben a 22 adatot szolgáltató uniós tagország közül. Az ágazat e tevékenysége az ezzel foglalkozó alkalmazottakat tekintve is jelentős: a mintegy 18 ezer alkalmazottból 2,5 ezer fő foglalkozott kutatás-fejlesztéssel hazánkban.
A termelési láncok szakadozását napjainkban, a Covid19-válságot jellemző problémák, a szállítási nehézségek természetesen a gyógyszergyártást is érintik, azaz az ágazat működésének folyamatosságát tekintve ezek kihívást jelentenek. Bár a termelésszervezés átalakulása, a termelés globalizálódása nyomán csökkenő költségek alapvetően kedvező folyamatnak tekinthetőek, azonban a jelenség nem kockázatok nélküli, a vállalatok jelentős mértékben rá vannak utalva a beszállítóik tevékenységére. Ez a folyamat az olyan stratégiai iparágakban, mint a gyógyszergyártás, különösen kedvezőtlen következményekkel járhat, a gyártás leállása végső soron az egészségügyi rendszer működésének ellehetetlenülését eredményezheti. Különösen igaz ez az olyan vis maior esetekben, mint amilyen a koronavírus-járvány kitörése volt. Az ellátási láncok működése ugyanakkor nélkülözhetetlen, hiszen ez teszi lehetővé, hogy a szükséges gyógyszerek a megfelelő mennyiségben, minőségben, időben és áron rendelkezésre álljanak.
A gyógyszergyártás ágazat működése tehát egyaránt lényeges makrogazdasági szempontból annak gazdasági súlya és a kutatás-fejlesztésben betöltött szerepe miatt, illetve az egészségügyi ellátásbiztonság garantálása végett: az ellátási láncok bizonytalansága miatt csak egy jól működő hazai gyógyszergyártás képes szavatolni a gyógyszerek stabil ellátását.
A kutatás bővebb összefoglalása elérhető itt: 