Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. makrogazdasági elemzője
Orbán Viktor beszédében öt csapdahelyzetet emelt ki, amelyek meghatározhatják a magyar gazdaság felzárkózását a következő években. Ezek a külföldi vállalatok magas aránya, a magyar vállalatok alacsony exporttevékenysége, a negatív profitegyenleg, a hazai vállalatok alacsonyabb termelékenysége, illetve a vidék lemaradása – írta Molnár Dániel, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági elemzője a Magyar Hírlap megkeresésére.
Elmondása szerint ezek közül az első négy alapvetően a szocializmus örökségének tekinthető. A II. világháború utáni kommunista hatalomátvétel megszüntette a korábbi tőkefelhalmozást, amely helyzet a rendszerváltozásig nem is javult. Mint kiderült: 1989 után, hazai tőkés réteg hiányában a gazdaság modernizációját csak külföldi tőke bevonásával lehetett megvalósítani, ezért került sor az elhibázott privatizációra és a külföldi vállalatok megtelepedésének támogatására.
Kifejtette: mindez elősegítette a magyar gazdaság kilábalását a rendszerváltozás okozta gazdasági visszaesésből, ugyanakkor hosszú távon a külföldi tőke szerepének bebetonozását eredményezte. Így egy jelentős méretű, exportra termelő és hatékony külföldi tulajdonban lévő vállalati réteg alakult ki, amely számottevő profitot utal ki évente, és egy kevéssé tőkeerős, elsősorban a belső piacra termelő, magyar vállalkozói réteg .
Molnár Dániel úgy fogalmazott, hogy a probléma megoldása több irányból is zajlik: egyrészt a kulcságazatok egy részében (bankszektor, média) már a magyar tulajdon került többségbe, míg máshol, mint például a biztosítók vagy a kiskereskedelem esetében, ez még nem valósult meg. Zajlanak emellett az exportpiacra lépést segítő állami projektek, míg a kifektetési stratégia hozzájárulhat ahhoz, hogy javuljon a profitegyenleg is. A miniszterelnök itt két célpontot, a Balkánt és Kínát jelölte meg, előbbi földrajzi közelsége, míg utóbbi mérete és növekedési potenciálja nyomán lehet optimális a magyar vállalatok számára – nyomatékosította.
Kiemelte: a termelékenység javulásának lehetőségét a digitalizáció és automatizáció jelentheti, amely az elmúlt évek előrelépései ellenére még mindig gyerekcipőben jár. A Budapest–vidék relációban pedig egy szintén évtizedes problémát orvosolna a kormányzat, mert az ország fővárosa fejlettségét tekintve kiemelkedik az országból. A következő évek célja a fővárosban az infrastruktúra, elsősorban a közlekedés javítása, míg vidéken a magas hozzáadott értéket előállító munkahelyek teremtése lehet – hangsúlyozta a szakértő.
Forrás: Magyar Hírlap