Rezsi Konferencia - A biztonságos, megfizethető és tiszta energiaellátás jövője
Március 1-jén került megrendezésre a Századvég által szerveztett Rezsi Konferencia. Az esemény elsősorban a rezsicsökkentési program kihívásairól, illetve az európai és magyar energiapolitikai kérdések megvitatásáról szólt. A konferencián, a kerekasztal-beszélgetések mellett, előadást tartott Barthel-Rúzsa Zsolt, Süli János, Németh Szilárd és Szijjártó Péter is.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese
Elsőként a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese, Barthel-Rúzsa Zsolt mondott köszöntőt, amelyben a rezsicsökkentés sikeres eredményeiről és az Európát érintő energiaválságról is beszélt.
Elmondta, hogy a baloldali kormányok alatt az áram ára kétszeresére, a gáz ára háromszorosára emelkedett, a fizetési nehézségekkel küzdő háztartások száma pedig drasztikusan növekedett.
Hozzátette, hogy ezzel szemben a jobboldali kormány a magyar családok érdekeinek képviseletét állította törekvéseinek középpontjába, a hatósági tarifák bevezetésével, a nemzeti tulajdon megerősítésével visszaépítette az állam mozgásterét, amivel képessé vált biztonságos és megfizethető energiaellátást garantálni a magyar családoknak.
A Századvég Alapítvány elnökhelyettese emellett hangsúlyozta, hogy a sorozatos brüsszeli és baloldali támadásokat követően az elmúlt hónapokban a rezsicsökkentési programnak egy új, külső kihívással, az európai energiaválsággal is meg kellett küzdenie. Emellett a nemzetközi piacokon az energia ára korábban elképzelhetetlen szintekre emelkedett, ami számos uniós tagállamban rövid időn belül a lakossági tarifákba is begyűrűzött.
Barthel-Rúzsa Zsolt azt is hozzáfűzte, hogy a megváltozott körülmények hatására az uniós tagállamok energiapolitikája fordulatot vett, és a korábban elutasított magyar rezsicsökkentési program követendő példává vált. Ez a fordulat jó lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a jövőben az európai energiapolitika még aktívabb alakítójává váljon és a közösség törekvéseit észszerűbb irányba terelje.
Ezután Süli János, a Paksi Atomerőmű fejlesztéséért felelős tárcanélküli miniszter tartott előadást. A miniszter arról beszélt, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése nélkül nincs fenntartható rezsicsökkentés. Kiemelte, hogy Európában az egekben vannak az energiaárak, miközben a magyar lakosság változatlanul 37 forintot fizet egy kilowattóra áramért, és védett az energiapiacon kialakult áremelkedésekkel szemben, ami jelentős mértékben a Paksi Atomerőműben termelt kedvező árú villanynak köszönhető. Süli János elmondta, hogy a Paks II. beruházás jelenleg mintegy 600 engedéllyel rendelkezik, és további engedélyek birtokában a projekt a közeljövőben a második fázisába léphet. Hangsúlyozta, hogy Magyarország jó úton halad afelé, hogy hosszú távon az atomenergia és a megújuló energia révén biztosítsa az ország növekvő áramellátását.
A miniszter szerint az ukrajnai háború miatt bevezetett szankciók nem veszélyeztethetik a magyar családok energiaellátás-biztonságát.
Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont elnökhelyettese, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke
Süli Jánost követően a Fidesz alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium államtitkára Németh Szilárd beszélt a rezsicsökkentés sikereiről, amely immár tíz éve védi a magyar családokat. Beszédében kiemelte, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően az Európai Unióban a magyar háztartások fizetik a legalacsonyabb villamosenergia-árat, és a magyar családok jutnak hozzá legolcsóbban a földgázhoz is.
Az államtitkár felidézte, hogy Magyarországon a rezsicsökkentést megelőzően jelentősen nőtt a háztartási villamosenergia és a gáz ára, hozzátéve, hogy ha ismét a baloldal és „Gyurcsány emberei” kerülnének hatalomra, megszüntetnék a rezsicsökkentést, és a mostaninak a többszörösébe kerülne az energia ára a lakosságnak. Továbbá Németh Szilárd leszögezte, hogy ugyan Brüsszel támadta a magyar rezsicsökkentési programot, de a magyarok elsöprő többsége a nemzeti konzultációban támogatta az intézkedést.
Az előadások után két kerekasztal-beszélgetés következett. Elsőként Deák Dániel, Bayer Zsolt, Ifj. Lomnici Zoltán és Halkó Petra beszélgetett a magyar rezsicsökkentési program jelentőségéről.
A szakértők azt hangsúlyozták, hogy a 2010 előtti időszakkal ellentétben, az elmúlt 10-12 évben nem emelkedtek az energiaárak, elsősorban a rezsicsökkentésnek és az oroszokkal kötött gázszerződésnek köszönhetően. Kitértek az Ukrajnában kialakult helyzetre, és arra, hogy most különösen fontos a rezsicsökkentési program fenntartása, hiszen ez védi meg a magyar lakosságot a magas energiaáraktól, és a magyar emberek érdekét helyezi előtérbe, ellentétben például a Németországban működő rezsiprogrammal.
Kerekasztal-beszélgetés - A rezsicsökkentés jelentősége a magyar társadalomban: Bayer Zsolt újságíró, Halkó Petra külpolitikai elemző, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, Bohár Dániel újságíró, a konferencia moderátora, Deák Dániel politológus, XXI. Század Intézet, Dr. Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Ezután energiapolitikáról beszélgetett Hortay Olivér, György István, Steiner Attila és Ferencz Orsolya.
Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár elmondta, hogy energiamixben kell gondolkodni annak érdekében, hogy ne sérüljön az energiabiztonság, hiszen egyik napról a másikra nem lehet teljesen átállni a megújuló energiára. Hozzátette, hogy Magyarország 34 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását 1990-hez képest, amely eredménnyel az EU élvonalához tartozik.
Hortay Olivér azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt 10 év energiapolitikája a biztosítéka annak, hogy a rezsicsökkentés hosszú távon fenntartható maradjon. Az energiapolitika fundamentumairól beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy Paks továbbra is alacsony áron képes energiát termelni, emellett az ország hosszú távú gázszállítási szerződéssel rendelkezik. Az elemző szerint az atomenergia elleni szakmai érvek mára elfogytak, a nukleáris energiát az Európai Unióban is egyre inkább fenntarthatónak és szükségesnek minősítik.
Kerekasztal-beszélgetés - Energiapolitikai eredmények és kihívások az Európai Unióban és Magyarországon, fogyasztóvédelmi szempontok érvényesülése: Dr. Hortay Olivér Energia- és Klímapolitikai üzletágvezető, Századvég Konjunktúrakutató Zrt., Dr. György István területi közigazgatásért felelős államtitkár, Miniszterelnökség, Bohár Dániel újságíró, a konferencia moderátora, Steiner Attila körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkár, Innovációs és Technológiai Minisztérium és Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos, Külgazdasági és Külügyminisztérium
A konferencia Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előadásával zárult. A miniszter beszédében azt hangsúlyozta, hogy a kormány szeretné, ha minél előbb béke lenne, emellett pedig mindent megtesz azért, hogy hazánk biztonságban legyen, és ne sodródjon bele a háborús konfliktusba.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter
Szijjártó Péter elmondta, hogy ha nincsenek energiahordozók, akkor nincs fűtés, nem működik a gazdaság, és veszélybe kerülnek a munkahelyek. Ez pedig szavai szerint „nem magyar ügy, hanem nagyon súlyos európai kihívás”. Kiemelte, hogy Európa a gázfogyasztásának több mint 80 százalékát importból fedezi, amelynek a fele Oroszországból érkezik, ráadásul a kontinens gáztározóinak feltöltöttségi szintje nem éri el a 30 százalékot, miközben a gáz ára jelenleg hatszorosa a másfél évvel ezelőttinek. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a kormány első számú feladata – ahogyan eddig is – a magyar emberek és Magyarország biztonságának megőrzése.
Forrás: MTI
Iratkozz fel hírlevelünkre!
Az oldalon használt sütik
Kérjük, add meg, hogy a jelen weboldal milyen cookie-kat (sütiket) használhat.
