Nem egyedi és nem is véletlen elszólásnak minősíthetők a baloldal miniszterelnök-jelöltjének februárban elhangzott szavai, amely szerint kormányfőként kész lenne magyar katonákat és fegyvereket küldeni Ukrajnába.
Háborúról és békéről döntünk a mai napon
A baloldal háborús retorikája komoly aggodalomra ad okot, hiszen könnyedén belesodornák hazánkat az orosz–ukrán konfliktusba, amely a reálpolitikai érzék és a nemzeti érdek iránti elkötelezettség teljes hiányát mutatja. A mai napon sorsdöntő választás következik, amelynek tétje hazánk békéje és biztonsága.
A közvélemény jogos felháborodása után a baloldal ugyan próbálta cáfolni Márki-Zay Péter mondatait, azonban több ízben maga a jelölt, valamint szövetségesei is megerősítették ezen szándékukat a hatalomra kerülésük esetén.
Bertha László elemző, Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány
Márki-Zay Péterék jelenleg is folyamatos kapcsolatban állnak az ukrán politikai vezetéssel, amit a jelölt kampányfőnöke is megerősített. Mindez alátámasztja azt, hogy a baloldal elkötelezett lenne amellett, hogy hazánk aktív szerepet vállaljon Ukrajna oldalán a kialakult konfliktusban. Terveik szerint ez nemcsak a fegyverszállítások kérdését, hanem az energiaszektorban bevezetendő szankciók ügyét is érintené, amely veszélybe sodorná Magyarország gáz- és kőolajellátását, hiszen az földrajzi és történelmi okokból kifolyólag jelentős mértékben kitett az orosz piacnak.
A baloldal álláspontja, miszerint katonai segítséget kell nyújtani Ukrajnának, továbbá mindennemű kereskedelmi kapcsolatot meg kell szakítani Oroszországgal, beláthatatlan következményekkel járna hazánk békéjére és biztonságára, valamint gazdasági működőképességére. Ez ellentétben áll nemzeti érdekeinkkel, valamint a magyar emberek meggyőződésével is. A Századvég közvélemény-kutatása szerint tízből kilenc magyar vélekedik úgy, hogy mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy kimaradjunk a szomszédos országban dúló háborúból. A többség hasonlóan markáns véleményt fogalmaz meg a repüléstilalmi zóna és a rezsicsökkentést fenyegető brüsszeli szankciók tekintetében is.
Kijelenthető tehát, hogy a polgárok nyugalmat és józan döntéseket várnak el a politikai vezetők részéről, amely szöges ellentétben áll a baloldal agresszív retorikájával.
A felkorbácsolt indulatokat azonban sem a most vasárnapi országgyűlési választás, sem bármiféle szavazatszerzési szempont nem indokolhatná fordított esetben sem, hiszen egzisztenciális kérdésről van szó. A meglévő biztonsági kockázat politikai lehetőségként való értelmezése súlyos aránytévesztést mutat Márki-Zay Péterék részéről, bármit is gondoljunk Oroszország vagy éppen Ukrajna szerepéről a konfliktus eszkalációjában.
Nekünk nem orosz vagy ukrán, de nem is amerikai szemmel kell tekintenünk a válsághelyzetre.
Az ukrán menekültek iránt érzett szolidaritás, valamint a humanitárius segítségnyújtás fontos feladat, sőt kötelességünk is, amelyben maradéktalanul helytállunk. Ezenfelül azonban semmilyen reál- és geopolitikai érdek nem indokolja azt, hogy aktív résztvevői legyünk ennek a háborúnak. Magyarország elsődleges érdeke az, hogy az orosz–ukrán háború mielőbb véget érjen. Ezt sem a baloldal által követelt fegyverszállítások, sem a háborúpárti nyilatkozatok és hangulatkeltések nem segítik elő. Egy olyan konfliktusnak vagyunk a szemtanúi, amelynek egyelőre senki sem látja a végét és a pontos következményeit.
Akárcsak a 2015-ben kirobbant bevándorlási válság és a pandémia során, úgy most is felelős kormányzásra van szüksége Magyarországnak. Talán jobban, mint bármikor a rendszerváltozás óta eltelt harminckét esztendőben. A mai napon a háborúról és a békéről is döntenünk kell.
Forrás: Magyar Nemzet