Egy repüléstilalmi zóna létrehozásához elsőként az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) kellene hoznia egy jóváhagyó döntést - mondta Kiszelly Zoltán az Origónak. A Századvég Politikai Elemzések Központjának vezetője szerint, ha erről szavaznának a BT-ben, akkor Oroszország vétózna, tehát nemzetközi jogi szempontból rögtön illegitim lépés lenne ez.
Nukleáris háborút robbantana ki egy repüléstilalmi zóna kialakítása Ukrajna felett
Az ukrajnai háború kiterjedését okozhatná, sőt akár egy világszintű nukleáris összecsapás felé terelné a nagyhatalmakat, ha Ukrajna felett a NATO repüléstilalmi zónát alakítana ki - mondta Kiszelly Zoltán az Origónak. A Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója szerint ráadásul ezt csak jogszerűtlenül tudnák végrehajtani, mivel a zónát csak az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyhangú döntésével lehetne létrehozni. A testületben pedig Oroszország nyilvánvalóan vétózna.
Kiszelly Zoltán igazgató, Századvég Politikai Elemzések Központja
"Innentől kezdve, ha mégis ragaszkodna a NATO a repüléstilalmi zóna létrehozásához, akkor elsőként ki kéne lőnie a Belarusz és Oroszország területén lévő légvédelmi rendszereket, valamint az onnan induló repülőket még az adott ország felett meg kellene semmisíteni."
Mindez egyértelműen azt jelentené, hogy a NATO, és így Magyarország is hadviselő féllé válna. Mindez pedig szöges ellentétben van hazánk érdekeivel - fogalmazott az elemző.
Az amerikai emberek nem akarnak háborúzni
Kiszelly Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a NATO alapvetően egy defenzív szövetség. Ráadásul Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Olaf Scholz német kancellár sem támogatja a repüléstilalmi zónára vonatkozó javaslatokat. Világosan látják, hogy ez a konfliktus kiszélesedését jelentené, és olyan folyamatokat indítana el, amelyek veszélybe sodornák az egész világot.
"Mindezek mellett érdemes rámutatni arra is, hogy az amerikai közvélemény se támogat semmilyen háborút Irak és Afganisztán után. Az országban a recessziótól és az inflációtól való félelem miatt Joe Biden népszerűsége is mélyponton van."
Az elemző szerint a repüléstilalmi zóna létrehozását azok a héják támogatják Európában és Amerikában, akik szerint most van itt az ideje a Putyinnal való leszámolásnak. Itt főként a lengyelek és a balti államok járnak az élen, akik nem bíznak a NATO-ban, és attól tartanak, hogy 1939-hez hasonlóan egyedül maradnak az Oroszországgal szembeni küzdelemben. Azonban érdemes emlékeztetni, hogy Putyin pont a NATO esetleges lépései miatt helyezte másodfokú készültségbe az orosz atomerőt. Egyfajta nukleáris védőernyőt vont a mostani akciója fölé, tehát ha valaki ezzel szembeszállna, az azonnal atomháború kitörését jelentené - mondta Kiszelly Zoltán.
"A magyar érdek ebben a helyzetben az, hogy a NATO és az EU védelmi funkcióit erősíteni kell, és egy leendő európai hadsereg alapjait le kell tenni"
- mondta Kiszelly Zoltán. Mindezek mellett folytatni kell a humanitárius segítségnyújtást a mostani helyzetben, és erre kell forrásokat biztosítani.
Hol hoztak létre repüléstilalmi zónákat korábban?
Az USA és a NATO az elmúlt 30 év során három különböző konfliktusban vezetett be repüléstilalmi övezetek létrehozására irányuló intézkedéseket.
Irak, 1992: 1992-ben, az első Öbölháborút követően az USA vezette koalíció repüléstilalmi övezetet vezetett be Irak déli és északi része felett, hogy megvédje az ország lázadó régióit az akkori elnök, Szaddám Huszein kormányának légitámadásaitól. Ez a mechanizmus az Egyesült Államok 2003-as iraki inváziójáig maradt érvényben.
Bosznia, 1993: A NATO légiereje 1993 és 1995 között közösen működtetett repüléstilalmi övezetet az újonnan létrehozott Bosznia–Hercegovina felett, hogy megvédje az országot főként a boszniai szerb erők légierejétől. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 1993-ban határozatot fogadott el, amelyben felhatalmazta a tagállamokat, hogy tegyenek meg „minden szükséges intézkedést" Bosznia légterének védelme érdekében.
Líbia, 2011: Miután Líbiában népfelkelés tört ki Muammar Kadhafi ellen, és az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatot fogadott el, amelyben az ország feletti repülések betiltását kérte, a NATO repüléstilalmi zónát rendelt el, mivel tömeges atrocitásoktól tartottak. A NATO beavatkozása hamarosan aktív erőfeszítéssé vált, hogy segítsen a líbiai lázadóknak Kadhafi kiszorításában, akit hónapokkal később fegyveres ellenzéki harcosok elfogtak és megöltek.
Forrás: Origo